Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Bagi Gábor - A Földváry család tiszazugi birtokainak értékbecslése 1863-ban

Tisicum XIX. ga koronként kötekedő felszólalásokat tesz a vásártéreket illetőleg, hogy az uradalom az ő legelőiket jogtalanul hasz­nálja fel vásárállásúi, s követelő nyugtalanságaikat koron­ként nyilvánítják ezen képzelt jogaikra nézve. Akármint le­gyen a dolog, annyi bizonyos, hogy a vásártér mint példá­ul Dunavecsén nincs kijelölve, vagy kiárkolva. Azon tért, me­lyen a barom vásár szokott tartatni a vásárok népességé­hez képest közép számítás szerint mintegy 40 holdra lehet venni. Az itteni vásárjog tiszta haszna kiszámításánál ezen bizontalan vásár-állási térnek, mint földalapnak lehető évi hasznát nem húztuk le a számításból. C, A meg maradt haszon 494 forinjt. 75 x. után 12% adó f[orin]t.59 x 37, együtt f[orinjt. 64 x 62. Eszerint volna a jog jövedelme f[orin]t. 435 x. 38 s annak tőkéje f[orin]t. 2900. 6.3. A mészárszékjog mindenféle pátensek alapján zavar­ba hozatván, számításba nem vétetik. 7.4. A 6 száraz malom taxája egyenkint 6 f[orin]ttal f[orin]t. 36, Semmiféle jó tétemény nem lévén hozzá adva, lehuzatik csupán 12% közadó f[orin]t. 4 x. 32. Tiszta haszna f[orinjt. 31 x 68. Tőkeérték f[orin]t. 210. 8.5. A czibakházi határ és sárszögi puszta tiszai halászatá­ért fizetnek összesen 1400f[orin]t. évi haszonbért, minthogy pedig a Tiszának mintegy 2/3 része Sárszöghöz számítható, s ezen kívül az árvíz kiöntései alkalmával maga a puszta bel­seje is halászó helyül Szolgál, a halászati jognak 3A részét Czibakházához véljük számíthatónak. F[orin]t. 350. Ebből lehúzandó közadó fejében 12% f[orin]t. 42. Marad uri jog jövedelméül f[orin]t. 208 s tőkéül f[orin]t. 1387. A Czibak városi uri jogok összesen f[orin]t. 9433. 4. Sárszög pusztán: A czibakházi híd elpusztulása és a Tisza jenői átvágás ál­tal az itteni fogadó teljesen elveszvén minden haszonvételét, ezen pusztának egyéb királyi haszonvétele nincs mint: 9.1. A tiszai és pusztai halászat 1400 ft-ból %-e f[orin]t. 1050. Melyből lehúzandó 12% adó fejében f[orin]t. 126. Marad mint az uri jog haszna f[orin]t. 924 s annak tőkéje f[orin]t. 6,160. 5. Istvánháza pusztán:* * Az istvánházi pusztán a Körös folyón van a mélt[óságos]. Nemzetségnek KunSz[en]tMárton várossal egy fa lábon álló közös hídja, melynek minden hasznaiban és terheiben egyenlő haszon félben osztozik Kun Sz[en]t. Márton vá­rosával. Ezen híd egykor, midőn a Temesvár—Szeged— Czeglédi vasút nem létezett, jelentőséggel bírt, és jövedel­mes vám-hasznott adott, midőn a bánáti 1 1 és Oláh-országi kereskedésnek tetemes része ezen hídon által közleke­dett Pesttel. A nevezett vasutak megnyitása után azon­ban a híd használata nagyobb részben a vámot nem fizető Kun Sz[en]t.Mártoni lakosokra szorítkozott, ugy hogy ezen nagyobbszerű híd fenntartása a mostani körülmények közt a hasznot jó formán felemészti, ezenkívül jelenleg a híd már annyira elviselt és elhasznált állapotban van, hogy annak egészen újbóli építése sokára már nem halasztható. Ezeket megemlíteni s a Méltfóságos], Nemzetségnek figyelmébe hozni szükségesnek láttuk, hogy ezen fontos tárgyra nézve egyetemesen intézkedhessek és határozhasson, a becslés­be azonban mi nem bocsátkozhatunk.­10.1. A csárda a Szolnoki, Szjenjt.Mártoni, Szentes­Szegedi útban. Évi haszonbér f[orinjt. 900. Ebből levonandó: a, A csárdához tartozó épületek becsének 1228 f[orin]tnak 7% f[orin]t. 86. b, A hozzá adott 50 hold Szántó és 50 hold legelő évi ha­szonbére, közép Számítás szerint 4 f[orin]t. 50 xral f[orin] t. 450. c, Az ezeken felül megmaradt 384 f[orin]t. után 12% köz­adó, közel 46 f[orin]t. Együtt 582 f[orinjt. Ezek szerint az uri jog haszna fjorinjt. 318 s tőkéje fforin] t. 2120. 11.2. Halászat a fél Körös folyóban évi haszonbére nem f[orin]t. 300. Nem lévén hozzá semmi egyéb adva, lehúzandó belőle csupán 12% köz adó f[orin]t. 36. Az évi tiszta haszon f[orin]t. 264 s ennek tőkéje ft. 1760. István házi uri jogok összesen f[orin]t. 5820." 11 Bánáti. | 520

Next

/
Oldalképek
Tartalom