Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Bagi Gábor - A Földváry család tiszazugi birtokainak értékbecslése 1863-ban

Történettudomány | zott azon haszon különbség, melyet ezen földeknél mivelés által el lehet érni. A székesebb részei a lapálynak mint marha-, de leginkább mint csupán birkalegelő használható. Megjegyzendő még hogy 1858. évben, a Körösön e puszta határán keresztül, a Kőrös-szabályozó társaság által két átmetszés tétetett. Az egyik átmetszés a híd mellékén, a Kun Szjenjt Márton városa alá kanyarodó zúgon történt, s elvágta a pusztától a 22. és 24. térkép-szám alatti, mintegy 62 holdat tevő részleteket. - A másik átvágás az ugy nevezett Fekete örvény-zúgon tétetett, s ezen részen elszigeiletett a pusztától a 74. számú térkép részletből mintegy 80 hőid. Van a pusztán egy csárda s egy urasági lakház, mely az épületek becslésénél fordul elő. A puszta kiterjedése a fél Körös folyón kívül 6.952,1159 hóid, hozzá a fél Körös folyó 135,550 hóid. Összesen 7.088 509/1200 hóid. Évi haszonbére 26.100 f[o]r[intj. ofsztrák], éjrtékbenj. Adója, melyet a mélt. Nemzetség fizet 6.274 f[o] r[int] 88 x. 1.11. Sárszög Az 1862. évi május 17-én midőn még a puszta nagy része vízzel volt borítva, azt csupán átvizsgáltuk, becslését későbbre halasztván, a következő augustus 7-én mindhárman ismét összejővén Czibakházán, a sárszögi puszta becsléséhez fogtunk s 11-én bevégezvén a becslést, szétoszlottunk. A Czibak város határszéle mentében egészen délnek folyó Tisza a nagyrévi határt elérvén, itt egy nagy kanyarulat után, útját előbbi folyásával szemközt—ellenkezőleg hirtelen éjszakra fordítja, s visszatér a jenei puszta határcsucsához, és kevés tér közbenhagyásával megközelíti itt saját medrének azon részét, melytől már egyszer, közel egy mértföld messzíségre eltávozott. Ezen 2 % m ért föld kanyarulat által körülöveszett lapály föld képezi a sárszögi pusztát, mely egykor fél-sziget volt, most pedig a jenei határcsucsnál történt átvágás által egész szigetté vált. Eként tartván a Tisza medre körülölelve ezen legnagyobb részében alacsony lapályos földterületet, igen természetes, hogy szeszélyei reá nagy befolyást gyakorolnak. A pusztának éjszaki csúcsa táján és éjszak keleti részén van csekély terjedelemben emelkedettebb része, mely a nagyobb árvizek által sem támadtatik meg, mely azonban több helyen túlságosan székes vegyületű. Ezen kívül Czibak városával átellenben, a part hosszában keskenyen nyúlik el a Káposztáskertek nevezetű partmagaslat, mely ha nem éppen feltétlenül biztos is, de minden esetre csak a nagyobb áradások által szenved, s melynek alapja jó minőségű iszap föld. Ezen csekély emelkedéseken kívül a pusztának többi része sik lapály, melyet a középszerűárvíz is megfut, megjegyzendő azonban, hogy vízjárásos fekvéséhez képest ezen lapályon aránylag kevés mély tavak és haszontalan vízállások maradnak vissza, s ha a Tisza árja ideje korán takarodik el, a puszta gazdag legelőt és kaszálót szolgáltat. Az előadottakból látszik, hogy ezen pusztának haszonvehetősége a földalapnak jó tulajdonai mellett is nagyon feltételes, különösen a zöld-ár káros befolyással van reá, mivelés alatt igen csekély része van, s ott is, mint mondani szokás, csak lopva lehet tenni, -- még Kaszálói is bizonytalanok annyiban, a mennyiben az árvíz korábban vagy későbben húzódik el, a takarmány minőség is egészen ettől feltételeztetik. Mindezen körülmények figyelembe és számításba vételével tettük meg előterjesztésünket. A puszták előnyére szolgáló technikai szervezetek készítésére mi nem voltunk megbizva, mind a mellett ezen pusztára nézve nem tartjuk feleslegesnek azt itt megjegyezni, hogy azon tájáról a keleti tiszapartnak, mely az uradalmi térképen 19. számmal van jegyezve, egy keskenyen nyúló hátas emelkedés húzódik igen kevés közbeeső megszakadással a Tiszának a nyugati oldalon levő medre felé, -- ha ezen az emelkedésen mintegy 900 öl hosszú, 4-5 láb magas védgát húzatnék, ez által a pusztának éjszakra eső része, mely az egésznek mintegy 517 részét teszi, megmentetnék annyira, hogy csak a különösen rendkívüli árvíz veszélyei fenyegethetnék, de a közben eső vízmentesebb években, ezen különben háladatos föld gazdag aratásokkal jutalmazná a megmentésére fordított költségeket és vállalkozást. - Ezen nyerhető előnyt számításba nem vettük. Vannak a pusztán épületek ís, egykor itt, mint Arad vidékéről Pestre vivő országúiban csárda levén, mióta azonban 1849. évben a czibaki híd leégett, vegre a jenei átvágás által a puszta szigetté alakult, az óta csárdai jelentősége teljesen megszűnt, az egykori csárdához tartozó épületek gazdaságilag használtatnak. A Tiszának van halászati haszonbérlete: Kiterjedése: 3.270,28 hold. Évi haszonbére 3586 f[ojr[intj. ojsztrákj. é[rtékben[. Adója, melyet a mélt. Nemzetség fizet 876 f[o]r[intj. 86 x. ojsztrákj. éjrtékbenj. /itt következik a birtokok bevételeinek összesítése./ Második Szakasz A birtokok épületeinek becslése 1. Gyügeri pusztán 1.1 A csárda-ház hossza 10 3/6, szélessége 3, - a régi épület 1862. april hónapban leégett, azonban a nyár és ősz folytában ismét felépült. Fala vályog, fedése nád, - van benne 2 szoba, 1 kamra, 1 konyha. Van mellette egy pincze, - a pinczerész 8 3/8 [négyszög] öl - 13 fjorinjttal fjorinjt. 110,50. A pincze nélküli rész 23 [négyszög] öl-5 f[orín]ttal f[orín]t. 161. Együtt 271,50 f[orín]t. 2.2. Istálló h [ossza], 8, sz[éllessége], 4 [öl]. Fala részint vályog, részint vert föld, fedése nád, 32 [négyszög] öl - 160 f[orín[t. 3.3. Kút, fenyő pallókkal felróva, 3 öl mély fjorinjt. 18. Kútágas, gém, ostor, válú f[orin]t. 3. Együtt 21 f[orin]t. Gyügeri csárda épületei összesen f[orinjt. 452,50. 517