Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Bagi Gábor - A Földváry család tiszazugi birtokainak értékbecslése 1863-ban

Történettudomány | A külön falkához felfogadott juhász fizetése: Készpénz 10 forint Búza 20 pozsonyi mérő, ami 3 forint 87 krajcárral számolva 77 forint 40 krajcár Árpa 4 pozsonyi mérő, ami 1 forint 67 krajcárral számolva 6 forint 68 krajcár Eleség 1 pozsonyi mérő, ami 5 forint Hús csak a dunai jószágokban tüntették fel. Szalonna 30 font, ami (36 krajcárral számolva)10 forint 80 krajcár Só 30 font, ami (10 krajcárral számítva) 3 forint Kukorica-, krumpliés kenderföld csak a dunai birtokokon járt Uj csizma 2 pár, ami 5 forinttal számítva 10 forint Birkatartás szaporodással 30 db, ami 1 forint 20 krajcárral számolva 54 forint Bárány járandóság 45 öregszám után 6 db, ami 3 forinttal számolva 18 forint Mustrabirka 45 öregszám után 1 db, ami 4 forint 50 krajcár Sertéstartás csak a dunai birtokokon van feltüntetve Fűtő, 3 cseléd 1 szobára 1 szoba, ami 18 forinttal számolva 6 forint A juhász fizetése összesen 215 forint 38 krajcár A tiszai birtokon a béresek szegődménye több mint 10%kal, míg a juhászokénál majd 50%-kal volt magasabb, mint a dunai részeken. A tiszai jószágokban az őszi gabonát 1/14-ed, a tavaszit 1/13-ad részért aratták ebéd nélkül. Ebéd helyett kapott egy aratópár hetente Vi pozsonyi mérő búzát, 3 font (?) szalonnát, 4 icce kását, valamint 1 font (?) sót. Az ősziek nyomtatásánál 1/14-ed rész járt, és minden második mérésnél ebédrészül a 15. rész. A tavaszi nyomtatásnál 1/13-adot fizettek, és ugyancsak második mérésenként járt az ebéd. A tiszta búza betakarításánál így aratópáronként hetente az alábbi költségekkel számoltak: V4 pozsonyi mérő búza ami (3 forint 87 krajcárral számítva) 1 forint 93 krajcár 3 font szalonna ami (36 krajcárral számítva) 1 forint 8 krajcár 4 icce kása ami (7 krajcárral számítva) 28 krajcár 1 font só ami (10 krajcárral számítva) 10 krajcár A heti eleség összesen 3 forint 39 krajcár Az átlagos számítás szerint az ünnepnapokat, a változó időt is számítva egy pár arató egy hold földet betakarított 1 1/3 nap alatt, ami alapján 1 holdra esett 64 Vi krajcár eleség. A magtárba holdanként behordott 9 pozsonyi mérő közepes termés után esett 0,77 mérő munkabér, ami 3 forint 87 krajcárral számítva 2 forint 98 krajcár ráfordítást jelentett. Ugyanakkor a nyomtatásért járt minden 9 mérő után 1,04 mérő, ami 4 forint 2 krajcárnak felelt meg. így együtt minden hold betakarítása után 7 forint 64 M? krajcár járt, azaz a gazda a termése 18%-át (mérőnként, azaz 3 forint 87 krajcár után 69,66 krajcárt) fizette ki e célra. Ez egyértelműen olcsóbb volt itt, mint a dunai birtokokon, ahol holdanként 9 forint 15 krajcárt fizettek. Az összeírok az átlagos napszámbérekkel is foglalkoztak. Ezek a tiszai részen voltak magasabbak, itt a kaszás és gyűjtő napszámára 50-60, a kaszáséra 80-100 krajcárt fizettek naponta. Ezt követően az összeírok részletesen leírták a Földváry család birtokait. Itt előbb a birtokokat, majd az azokon lévő épületeket vették számba, végezetül a még érvényes királyi haszonvételekre és az úri jogokra tértek ki. Ennek során sorszám alapján kitértek az egyes részek, vagyontárgyak kiterjedésére, földrajzi viszonyaira, művelési ági megoszlására, jövedelmezőségére, az ottani épületekre. Az alábbiakban a Família Tiszai birtokainak leírását adjuk közre.

9 „A méltóságos és tekintetes Földváry Nemzetség' osztatlan birtokainak becslése 1863. Első Szakasz A birtokok becslése 1. Gyiiger puszta Az 1862. május 9-én mindhárman megjelenvén Czibakházán megkezdtük a becslést a gyügeri pusztán, folytattuk azt a czibaki kis pusztán, s időközben átvizsgálván a még nagy részben víz alatt levő Sárszög pusztát - Gyüger és a czibaki Kis pusztára nézve május 18-án teljesen bevégeztük becslési munkánkat. Gyüger puszta Czibakházától fekszik Keletre egy, Szolnoktól délre 3 óra járásra. Határai éjszakról a Tiszaföldvár helységéhez tartozó gyügeri pusztarész, keletre az öcsödi határtól a Körös folyó választja, mely ezen oldalról egy nagy kanyarulattal mintegy 1,300 öl mélységre a puszta kebelébe bekígyózik, s innen hirtelen vissza fordulván közel azon ponthoz, hol a pusztába bejött, ebből ismét kifolyik, egy nagy félszigetet övezvén körül, mely az öcsödi határhoz tartozik. Délre szomszédja Gyalu puszta, nyugotra ugyancsak a mélt.[óságosj Nemzetség czibakházi tagosított és elkülönözött birtokrésze, mely elkülönözése után Kis puszta nevet kapott. 9 Magát a forrást az Országos Széchényi Könyvtárban találtuk meg. 515 |