Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Természettudomány és régészet - Tóth Albert-Rekviem a kunhalmokért

Tisicum XIX.. megülte az ember." Ezzel a különös tájadottsággal magyarázható a kunhalmok igen nagy számának létrejötte is. Annak ellenére, hogy hazai halmainknak 94%-a még feltáratlan, az utóbbi századok régészeti feltárásainak köszönhetően mégis hatalmas ismeretanyag gyűlt össze, de ennek döntő hányada régészeti jellegű. Mind a mai napig hiányzik azonban a kunhalmok természetvédelmi jellegű értékeinek tematikus számbavétele. Bármennyire is hihetetlen, az élővilág feltárása is csak a közelmúltban kezdődött meg. Sajnos mind ezzel egy időben vészesen tovább tart a kunhalmok történelmileg is tetten érhető pusztulása. Ennek döntően három oka van: 1. A táj, amiben a kunhalmok létrejöttek, az eredeti állapothoz képest gyökeresen megváltozott. A mezőgazdasági tevékenység nagy arányú térnyerése következtében a kunhalmok beszorultak az agrárparcellák szorításába. A szántás, a befásítás, a túllegeltetés, a beépítés, a kemizácíó, az anyagkitermelés, hulladéklerakás, stb. létüket kíméletlenül fenyegeti. 2. A kunhalmok valós értékével a közvélemény, a közítélet még ma sincs kellőképpen tisztában. Az ismerethiány, a tudatlanság következtében a kunhalom egy bármi célra felhasználható „földtömeg" csupán. Elhordása, megcsonkítása e felfogás szerint nem károkozás, értékmegsemmisítés. 3. A kunhalmok kifosztása, feldúlása, tönkretétele a kincskeresők jóvoltából szintén történelmileg végig követhető értékvesztéssel együtt járó folyamat. Korunk technikai lehetőségei a geodéziai kutatásokra alkalmazott földradarok birtokában ez a károsító tevékenység rendkívüli módon felerősödött. A kunhalmok sorsáért felelősséget érző akarat jóvoltából megszületett az 1996. évi Lili. törvény a természet védelméről. Ebben a fontos jogforrásban már nevesítve is szerepel a kunhalmok védelme. Ennek megfelelően a hazánk területén lévő valamennyi kunhalom helyétől, állapotától, típusától, funkciójától, stb. függetlenül ex lege védettséget élvez. Sajnos a végrehajtási utasítás megszületése mindezidáig várat magára. A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala 1997-ben a kisújszállási Alföldkutatásért Alapítványt bízta meg a terepbejárással hitelesített országos felmérés elvégzésével. Ez a munka 1649 kunhalom számbavételével, regisztrálással lezárult. Ez képezhetné a fentiekben jelzett végrehajtási utasítás alapját. Végül a köszönet.... Jómagam 1962 nyarán, egyetemi hallgatóként kezdtem el a kunhalmokkal behatóbban foglalkozni. Ennek már 47 éve. Szakdolgozatom elkészítéséhez Kádár László és Gunda Béla konzulensek, nagy formátumú professzorok adták a legtöbb segítséget. Különös dolog volt megélni e két tiszteletre méltó tudós vitáját, hiszen a kunhalmok mibenlétéről homlokegyenest eltérő véleményt képviseltek. Áldozatos segítő munkájukért utólag is hálás vagyok. Hasonlóképpen köszönettel tartozom a Déri Múzeum kunhalom ügyben mértékadó kutatóinak - M. Nepper Ibolyának, Módy Györgynek és Gazdapusztai Gyulának - akik Györffy István és Zoltai Lajos szellemében voltak a segítségemre. Illesse köszönet azokat, akik szakemberként és hivatali dolgozóként is a kunhalom ügy pártfogói lettek, nevezetten: Aradi Csaba, Botka János, Finta István, Haraszthy László, Hídvégi Péter és Tardy János. Köszönöm jó tanácsait, vitás kérdésekben a tisztábban látást segítő gondolatait Barczi Attilának, Kunkovács Lászlónak, Mándoky Konger Istvánnak, Palóczi Horváth Andrásnak, Selmeczi Lászlónak, Sümegi Pálnak és Tóth Csabának, akikkel számos ügyben munkatársként is együttműködtünk. Külön is szeretném megköszönni Csányi Mariettának, Szelekovszky Lászlónak és Tárnoki Juditnak az együttgondolkodás és -dolgozás lehetőségét és hasznosságát. Végezetül azoknak tolmácsolom ezúton köszönetemet, akik a Kunhalom-programba bekapcsolódva végeztek önzetlen munkát a terepi felmérésben, az adatok feldolgozásában, az ismeretterjesztésben, kiadványok elkészítésében. 484