Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Természettudomány és régészet - Sümegi Pál - Ember és környezet kapcsolata a középső-bronzkorban: az őskori gazdasági tér fejlődése egy bronzkori teli geoarcheológiai és környezettörténeti feldolgozása nyomán
Tisicum XIX. tell faépítőanyaggal és tüzelőfával, faanyagba zárt energiával történő ellátása, a téli tüzelőanyag, sütéshez, főzéshez felhasznált energiaforrások (faanyag és/vagy szárított trágya, szalma), ezeknek a begyűjtéséhez és a telihez szállításához, felhalmozásához fordított emberi energia, munkaidő és az állattenyésztésnek, egészen pontosan a legelő területek kiterjedésének összeütközése. A probléma megértéséhez meg kell ismerkednünk a gazdasági övezetek és az emberi munkaidő, energia ráta problematikájával is. Thünen német geográfus próbálta meg először tisztázni az egykori (középkori) települések, egészen pontosan városok, mint központi hely és a települések körüli, a település ellátása szempontjából alapvető termékeket előállító, a település energia és élelmiszerellátását végző gazdasági, gazdálkodási, termelési övezetek problematikáját 2 8. Thünen szerint az optimális munkaidő, energia ráfordítás úgy alakulhatott ki egy preindusztriális, középkori város körül, hogy a városellátó övezetek alakultak ki a város körül, mint központi hely körül (11. ábra). Az első övezetet zöldség, gyümölcs, tejtermelés jellemzi, amelyeket frissen kellett a városba szállítani, majd ezt követi a legjelentősebb munkaerőt igénylő (igavonás, súly), az energiahordozó és építőanyagként fontos fa ellátó övezet, ezt követi az élelmiszerellátás szempontjából kiemelkedő jelentőségű gabona, majd a lábasjószágok központba juttatásának kérdése. így véleménye szerint a központot, a középkori városokat egy zöldség - gyümölcs - tej, majd fa, azaz erdőövezet, ezen kívül pedig gabona és állattartási övezetek vették körül (11. ábra), optimális esetben gyűrűszerűén övezve (ún. „Thünen körök"). A gazdasági modellnek rendkívüli előnye, hogy a gépesítés előtti (preindusztriális) állapotokat vizsgálva jutott a következtetésekre, és a városokat központi helyként értelmezte, a központi helyeket övező marginális zónákat, mint gazdasági- termelési tér, az emberi munka, energiaráfordítás, megtérülés szempontjából vizsgálta. Ez az elméleti modell homogén környezeti háttértényezőkkel és az emberi energiaráfordítás megtérülésével, a legkisebb emberi energia és munkaidő befektetésre törekvéssel számol. A modell módosított változata azt mutatja be, hogy a homogén hátterű, korszerűen kialakult gazdasági teret hogyan nyújtja el egy folyóvölgy megjelenése, azaz egy természeti tényező hogyan módosítja a termelési övezeteket (11. ábra). A bronzkori teli körül kialakult termelési - gazdasági tér értelmezésében Thünen rendszerének nagy előnye, hogy preindusztriális tényezők megfigyelésével és tanulmányozásával alakult ki, de a középkori német városok körül létrejött középkori árutermelő tér nem használható a bronzkori közösségek tanulmányozásánál, viszont kiindulási, általánosított alapnak, mint központi hely és termelési tér viszonya, megfelelőnek látszik. 28 THÜNEN, Johann Heinrich 1926. VOL.1. B 11. ábra Thünen gazdasági modellje A = eredeti modell, B = módosított, amikor egy folyóvölgy, tehát a természetes környezet nem homogén hátteret alkot, 1. = központ és a gyümölcs - zöldség - tejtermelő övezet, 2. = tűzifa és építőfa övezet, 3. = gabonatermesztési övezet, 4. = gabonatermesztési és állattartási övezet, 5. = háromnyomásos gazdálkodási övezet, 6. állattartási övezet (livestock farming), 7. = övezetek térbeli megjelenését módosító folyó Fig.11 The economic model of Thünen A = the origin model, B = modified model, 1. = central place with market gardening and milk farming, 2. = firewood and lamber production, 3. = crop-farming without fallow, 4. = crop-farming, fallow, and pastoure, 5. = three-field system, 6. livestock farming, 7. = övezetek navigable river. A modellnek elsősorban a következő elemeit alkalmaztuk a kenderföldi telire és a telit övező régióra: 1./ A telit úgy értelmeztük, mint egy központi helyet, ahol a bronzkori közösség társadalmi és gazdasági energiái térben összpontosulnak. 2./ A központi hely körül kialakuló gazdálkodásnak, termelésnek térbeli szerkezete volt, amelynek kialakításában a környezeti tényezők, a munkaerő ráfordítás és megtérülés, munkaszervezés, a közösség integrálása, a közösségi energia optimális eloszlására törekvés, szervezett energia befektetés egyaránt szerepet játszott. 3./ A Tisza folyó allúviumát, mint csatornahatás következtében a módosított modellt használtuk fel (11. ábra B jelzésű ábrarésze), mert a teli körül kialakult gazdálkodási - termelési teret ez alapján lehetett legjobban értelmezni. Amennyiben a Thünen-féle gazdasági-termelési övezeteket követnék a kenderföldi teli körül kialakuló termelési övezetek, akkor a telit egy zöldség - gyümölcs - tejgazdálkodási övezet vette volna körül. Ezt az archeobotanikai adatok nem támasztják alá, hanem ez helyett egy központi állattartó öve| 472
