Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - P. Barna Judit - Antropomorf edények töredékei Sormás-Török-földekről, a korai lengyeli kultúrából
Tisicum XIX. és funkciójuk alapján nem csak az edények, hanem az idolplasztika körébe is besorolhatók 10 8. RÜTTKAY E. is hangsúlyozza az Eggendorf am Walde-i edény (Alsó-Ausztria) és a MOB Anfangsstufe (Sé-Unterpullendorf kör) idoljainak hasonlóságát, mely elsősorban a szemöldökkiképzésben érhető nyomon 10 9. Az edény/emberi alak megjelenítésének kettőségében rejlik az ember alakú edények szimbolikus tartama. A női jelleg már önmagában is többszörös szimbolikus minőséget rejt. Általános vélemény szerint a neolitikus anhtropomorf edények rendeltetése nem ismert, de feltehető, hogy a termékenységi kultuszban játszottak szerepet 11 0, a sírleletek pedig áldozati edények lehettek 11 1. Sormás-Török-földeken az anthropomorf edények mind a körárkokon belüli területeken, ill. magukból a körárkokból kerültek elő (1. kép), tehát ugyanaz a törvényszerűség figyelhető meg velük kapcsolatban, mind az idolok esetében 11 2. Anthropomorf figurák, köztük edények is - melyek az egykori rituális cselekményekben játszottak szerepet - Polgár-Csőszhalmon egyaránt kerültek elő a teilen, ill. a horizontális telep házaihoz tartozó hulladékgödrökből 11 3. Az előkerülési körülmények arra engednek következtetni, hogy ezeket általánosan használták épületek közelében, talán a család - mint alapvető társadalmi egység - szintjén végzett tevékenységek tárgyaiként 11 4. A kutatás egy korábbi fokán úgy tűnhetett, hogy a Svodín-i típusú anthropomorf edények használata a halottkultuszhoz kapcsolódik 11 5, de ez a feltevés nem igazolódott be 11 6. Az anthropomorf edények az MBK-ban kimondottan a települések jellemző leletei, sírokban nem fordulnak elő 11 7. Az 1. sz. táblázatban feltüntetett 35 db lelet közül 6 db biztosan sírból, 6 db feltehetően sírból, 12 db biztosan települési objektumból, 1 db kultuszgödörből származik, további 10 db pedig szórvány vagy nincs adat az előkerülés pontos helyéről. Tehát a Svodín-i típusú anthropomorf edények megközelítőleg egyforma arányban szerepelnek sírmellékletként, ill. kerülnek elő telepleletként. A Svodín-i típus legfontosabb ismertető jele a fej mellett a felemelt és behajlított karok. Ez a kartartás értelmezése - noha a kutatásban általánosan imádkozó kartartásnak nevezik -, bronzkori példák nyomán nem egyértelmű, mivel isteni attribútumokkal ellátott figuráknál is megjelenik, tehát áldó mozdulatként is interpretálható. Az azonban kérdéses, hogy a bronzkori leleteken tett megfigyelés visszave108 KALICZ Nándor 1985.59. 109 RUTTKAY Elisabeth 2002.260. 110 ZALAI-GAÁL István 2000.22. 111 PODBORSKY, Vladimír1989.183.; LICKA, M. - BARES, M. 1979.138. 112 PODBORSKY, Vladimír 1985. 210.; KALICZ Nándor 1998. 65.; P. BARNA 2004. 37. 113 RACZKY Pál 2002. 88. 114 RACZKY Pál - ANDERS Alexandra 2008. 43, Fig. 6.1-2. 115 KALICZ Nándor 1998.105. 116 RUTTKAY, Elisabeth 2002. 259. 117 PODBORSKY, Vladimír 1989.181. títhető-e a késő neolitikum időszakára 11 8. A lengyeli kultúra hitvilágának rekonstruálását célzó munkájában V. Podborsky arra a véleményre jutott, hogy az antropomorph edények kétség kívül a kultusz körébe tartoznak, de másként, mint az állat alakú edények: női szertartási tevékenység szimbólumai, és mint ilyenek, a sírba is bekerülhetnek a tulajdonosuk mellé. Az önálló plasztikákkal ellentétben nem törték össze őket szándékosan 11 9. KALICZ N. is a kultusz, a szertartások kellékeinek tartja az ember alakú edényeket. A kis csészékben végződő kezű variánsokkal kapcsolatban felveti, hogy szimbolikus mennyiségű áldozati vagy votív adományt helyezhettek el bennük 12 0, J. Pavúk magukat a csészécskéket értelmezi áldozati edényként (1981, 49). Hasonló célt szolgálhatott egy Strelice-„Kloboucek" lelőhelyű miniatűr edényke is („Kernoiprototípus"), melynek testére négy kis csészében végződő, stilizált kart applikáltak, s melynek kultikus jellegét miniatűr volta jelzi 12 1. Az üreges kiképzésű példányok folyadék be- és kiöntésére is szolgálhattak, az átfúrások, ill. a függesztőfülek tanúsága szerint pedig felfüggesztve is használhatták őket 12 2. J. Pavúk szintén kultuszedénynek határozta meg az edénytípust, ezért is ítélte meglepőnek a tényt, hogy több példány is kislányok mellékletekkel gazdagon ellátott sírjából került elő. PAVÚK ebből a kislányok közösségen belül elfoglalt helyére és rituális aktvitására következtet. Véleménye szerint az imádkozó (adoráns) testtartású, női anthropomorf edények nem csupán általában, a neolitikus embernek a rituális szertartások során végzett tevékenységére vetnek fényt, hanem konkrétabban, az asszonyok, lányok valódi kultikus cselekedetére is emlékeztetnek. Ezek az edények nem az istennő vagy a Földanya megjelenítései, ahogyan azt gyakran feltételezik, hanem egy kultikus szertartást végző asszony ábrázolásai 12 3. Ilyen megvilágításban figyelemre méltó, hogy a 2/71 sír, amelyből az ülő anthropomorf edény származik, valószínűleg férfi sírja volt 12 4. A társadalmi rétegződés szempontjából a Svodín-ihoz hasonlóan gazdag gyermeksírok felvetik a hatalmi státusz örökölhetőségének kérdését 12 5. Ebből a megközelítésből tehát az anthropomorf edények a társadalmi rangot, státuszt is kifejezhetik, de a státuszt jelző tárgyakra (status objects) vonatkozó kritériumok némelyike 12 6, pl.: csak sírokból ismertek, egy adott nemhez vagy korcsoporthoz kapcsolódnak, stb. nem teljesül velük kapcsolatban. A STBK-ban E. Kazdová egyfajta áldozatként értékelte a hasonlóan gazdag gyermeksí118 RUTTKAY, Elisabeth 2002. 262. 119 PODBORSKY, Vladimír 1989.183. 120 KALICZ Nándor 1998.105. 121 PODBORSKY, Vladimír 2004. 276, Abb. 2,12.; PODBORSKY, Vladimír - CIZMAR, Zdenëk 2008. 204. 122 KALICZ Nándor 1985. 47, 60, 74. kép 1-2. 123 PAVÚK, Juraj 2005. 216. 124 NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Viera 1986.146. 125 RACZKY, Pál - ANDERS, Alexandra 2006. 23. 126 SIKLÓSI Zsuzsanna 2004. 53. | 46
