Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - P. Barna Judit - Antropomorf edények töredékei Sormás-Török-földekről, a korai lengyeli kultúrából
Régészettudomány huzamként. Azt azonban, hogy Sormás-Török-földeken a lengyeli település - még ha minden valószínűség szerint hosszú életű volt is - megélte volna az MBK lla-val párhuzamosítható, fehér festéssel jellemzett Lengyel II. fejlődési fázist, nincs alapunk feltételezni. II. 4. Emberi testrészekkel (lábakkal) ellátott edények töredékei. 7. sz. lelet. Szürke, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, közepes falvastagságú, emberi lábbal ellátott edény töredéke 8 7 (2. kép 7). Az edény oldalán, a láb fölött függőleges borda fut, a talp ovális. M= 6,5 cm, Ign. Sz= 7,0 cm; talp átm.= 4,0 x 2,8 cm. Szórvány a 83. és 84. objektumok környékéről. Mindkét objektum a Sopot-kultúra gödre. Pontos párhuzamát sem a Sopot, sem a lengyeli kultúrában nem találtuk, de a V. Podborsky által elkülönített, kis emberi lábakra helyezett edények sorába ez is beilleszthető (lásd fentebb). Az MBK-ban gyakori emberi láb alakú edényeknél 8 8 az edényt maga a lábszár alkotja, a sormási példánynál azonban egyértelmű, hogy az edény a lábon, vagy inkább több lábon állt. A lábfej formájához több párhuzam is említhető az MBK-ból 8 9, de ezek inkább idolok töredékei. Az aszódi, emberi lábon álló edény 9 0 nem hozható közelebbi kapcsolatba a sormási lelettel, s nem csak azért, mert madárteste van, hanem a láb megformálása és arányai is egészen mások; akárcsak a Hluboké Masúvky-ból származó, háromszoros edény esetében 9 1. 8. sz. lelet. Barna, szürke foltos, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, ovális átmetszetű, ferde állású lábtöredék 9 2 (2. kép 8). A lábfej ovális, a lábujjakat jobbról-balról két-két ferde karcolás jelöli. A négy karcolás öt ujjat jelez, így egyértelmű, hogy emberi lábról van szó 9 3. M= 7,2 cm, Lgn. Sz.= 5,1 cm.; I. körárok, 29/A6 szakasz, 4. bontási szint. Hasonló darabot Tésetice-Kyjovice-ből ismerünk, melyet szobor vagy anthropomorf edény töredékeként ismertetnek 9 4. 9. sz. lelet. Széles szájú, S-profilú amfora töredékei (2. kép 10), amelyen a fogóbütykök a végletekig leegyszerűsített, stilizált karokat formáznak 9 5. A jellegzetes kartartás a Szakáihát kultúrában, az arcos edények némelyikén szintén megtalálsz Ltsz.: 79.470.1.1. 88 PODBORSKY, Vladimír 1985. Taf. 119-120. 89 PODBORSKY, Vladimír 1985. Taf. 49, 2-3; 86,1, 7. 90 KALICZ Nándor 1985. 75. kép. 91 PODBORSKY, Vladimír 1985. Taf. 122, 3.; PODBORSKY, Vladimír CIZMAR, Zdenëk 2008. 216. 92 Ltsz.: 79.29.48.3. 93 Sormás-Török-földekről (P. BARNA Judit 2007. Pl.: V, 11) és más lengyeli lelőhelyekről is ismertek olyan lábtöredékek, amelyeken hasonló a lábfej kiképzése, de az ujjakat csak egy bevágás jelöli, ami két ujjat jelez. Véleményünk szerint az ilyen ábrázolások párosujjú patást, pl.: szarvasmarhát jelenítenek meg. 94 PODBORSKY, Vladimír-CIZMAR, Zdenëk 2008.195. 95 Ltsz.: 79.66.3.8. ható, pl.: Szentes-Jaksor 9 6, Szentes-Vármegyeháza 9 7. Ezeken az edényeken az anthropomorf jelleget az emberi test további részletei - elsősorban az arc ábrázolása - még kétségtelenné teszik. A stilizáltság egy következő fokát képviseli egy bulgáriai edény (2. kép 11) a Gradesnica-kultúrából 9 8, amelyen a felemelt karokon kívül már csak a plasztikus mellek imitálják az emberi testet 9 9. A sormási edény még ennél is stilizáltabb megfogalmazású; ezen már csak a felemelt és behajlított kartartását utánozó fogóbütykök utalnak az eredeti formára és szellemi tartalomra. Nem zárható ki, hogy az anthropomorf jelleget jelző további részleteket eredetileg festéssel jelölték az edényen, de ezekből mára semmi sem őrződött meg. Sében ezt a típust egy kis csésze töredéke képviseli, melynek oldalán felemelt emberi kar látható, melyen az ujjakat is ábrázolták 10 0. A sormási példánynál fiatalabb a tiszai kultúra anthropomorf edénye Bodrogkeresztúrról, melyen az emberi jellegre szintén csak az adoráns tartásban felemelt karok utalnak, igaz, itt az ujjakat is jelölték 10 1. 10. sz. lelet. Valószínűleg az előbbihez hasonló edény kartöredéke 10 2 lehet egy vörös festésű, szarv alakú fogóbütyök (2. kép 9), amely szintén az adoráns kartartást jelenítheti meg. A bütyök nincs átfúrva, mint az a szarv alakú fülek esetében általános. Formája a Winden bei Melk-i kartöredékekkel mutat hasonlóságot 10 3. Végül megemlítjük, hogy Sormás-Török-földeken is kerültek elő olyan - feltehetőleg fedőkből származó - figurális fogótöredékek 10 4, melyek egyes kutatók szerint végletekig leegyszerűsített emberábrázolások, s párhuzamaik a Vinca kultúrában gyakoriak 10 5. E tárgyak értelmezésénél inkább Bánffy Eszterrel értünk egyet, aki a kettős állatfejben végződő fogók leegyszerűsített altípusaként határozta meg a két hegyes bütyökben végződő fogókat 10 6, tehát végső soron zoomorf ábrázolásoknak tartjuk őket. IV. Az ember alakú edények rendeltetése: Az ember alakú edények kettős jellegűek, azaz egyrészt edények, másrészt egy emberalakot (vagy abból egy részletet) formáznak meg 10 7. Éppen ezért KALICZ N. szerint formájuk 96 CSALLÁNY Gábor 1939.15. t. 2.; HORVÁTH Ferenc - PALLUCH Tibor 2005. Kat. 73. 97 CSALLÁNY Gábor 1939.15.1.1.; HORVÁTH Ferenc - PALLUCH Tibor 2005. Kat. 74. 98 NIKOLOV, Vassil 1978. Pl. II.; M. VIRÁG Zsuzsanna 1998. Abb. 8,2. 99 A tiszai és a Gradesnica-kultúra kapcsolataihoz Id. HORVÁTH Ferenc 2000. 100 KALICZ Nándor 1998. Abb. 30,4. 101 KALICZ Nándor 1994. 265; Abb.2.2. 102 Ltsz.: 79.187.1.2. 103 RUTTKAY, Elisabeth 2002. Abb. 3, 21-22. 104 P. BARNA Judit 2007. Pl. 5,14-15. 105 KALICZ Nándor 1998. 69, Abb. 36, 6-7.; TASIC, Nikola 1973. Fig. 4, fent,Taf. 12, Taf. 27-29. 106 BÁNFFY Eszter 1998.56-57, Fig. 2. 107 RUTTKAY, Elisabeth 2002.260. 45
