Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Természettudomány és régészet - Nyári Diána - Knipl István - Kiss Tímea - Wicker Erika - Természet és ember találkozása: futóhomok-mozgások az elmúlt 2000 évben Apostag környékén
Természettudomány és régészet | NYÁRI Diána- KNIPL István - KISS Tímea -WICKER Erika Természet és ember találkozása: futóhomok-mozgások az elmúlt 2000 évben Apostag környékén 1 Bevezetés Hazánk területén a folyók egykori hordalékkúpjain kialakult futóhomok felszínek a Belső-Somogy, a Duna-Tisza köze valamint a Nyírség területén helyezkednek el. Ezek a homokvidékek igen érzékenyek a környezeti változásokra, területükön mind klímaváltozás következtében mind emberi tevékenység hatására megindulhat a futóhomok mozgása. A népesség növekedésével, a termelőeszközök fejlődésével és a földhasználat változásával az ember környezet- átalakító tevékenysége a történelem folyamán egyre jelentősebbé vált, így ezzel a hatással a kényes egyensúlyú homokterületeken kiemelten számolhatunk. Megfelelő hőmérséklet, csapadékmennyiség és növénytakaró mellett, bizonyos antropogén tevékenységek következtében újra és újra megindulhat a futóhomok mozgása. Erre találhatunk bizonyítékot a Duna-Tisza köze futóhomok területein, ahol a klimatikus viszonyok, valamint az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatása együttesen az eolikus tevékenység többszöri aktiválódását eredményezte a történelem folyamán. Ennek következtében a táj eredeti geomorfológiai felépítése megváltozott, a pleisztocénben kialakult formák a holocén futóhomok-mozgások hatására átformálódtak. A Duna-Tisza közén végzett mérési eredmények bizonyítják, hogy ezen a területen már a pleisztocén inter-pleniglaciálisában, valamint a középső-pleniglaciális idején is többször mozgásba lendült a homok. 2 A legjelentősebb eolikus tevékenység azonban a würm felső-pleniglaciálisában ment végbe, ami nagymértékben átalakította a hordalékkúp felszínét. 3 Később a pleisztocén későglaciálisának hideg, száraz szakaszai is megfelelő körülményeket teremtettek az eolikus tevékenység megindulásához. 4 Ezt radiometrikus, valamint optikai- és termolumineszcens mérési eredmények is alátámasztják. 5 1 A kutatást a PD73379 0TKA pályázat támogatta. 2 SÜMEGI Pál - LÓKI József 1990.157-167., KR0L0PP Endre - SÜMEGI Pál - KUTI Lajos - HERTELENDI Ede - KORDOS László 1995. 309-36., SÜMEGI Pál 2005.183-211. 3 BORSY Zoltán 1977/a 43-53., BORSY Zoltán 1977/b 12-16., B0RSY Zoltán 1989. 211-222., BORSY Zoltán 1991.1-14., SÜMEGI Pál - LÓKI József - HERTELENDI Ede - SZÖŐR Gyula 1992. 75-87., SÜMEGI Pál - LÓKI József 1990. 157-167., SÜMEGI Pál 2005. 183-211. 4 BORSY Zoltán - FÉLEGYHÁZI Enikő - HERTELENDI Ede - LÓKI József - SÜMEGI Pál 1991.263-277., HERTELENDI Ede - LÓKI József - SÜMEGI Pál 1993. 65-75. 5 GÁBRIS Gyula 2003. 1-13., UJHÁZY Kolos 2002, UJHÁZY Kolos GÁBRIS Gyula - FRECHEN Manfred 2003. 91-100. A pleisztocén hideg és száraz éghajlatán kialakult futóhomok buckák a holocén folyamán a klíma javulásával fokozatosan megkötődtek. A kutatók azonban felhívják a figyelmet eolikus tevékenység lehetőségére a holocén szárazabb időszakaiban is. Az eddigi kutatások alapján elsősorban a boreális fázis meleg száraz éghajlatán, valamint az atlantikus fázis szárazabb időszakaiban volt futóhomok-mozgás a Duna-Tisza közén, 6 amit mérési adatok is alátámasztanak. 7 A holocén e korai szakaszaiban jellemző homokmozgások klímaváltozás hatására következtek be, 8 tehát természetes okokra vezethetők vissza, a legfiatalabb futóhomok-mozgások kialakulásában azonban - az éghajlat mellett - már nagyobb szerep jutott az ember természetátalakító tevékenységének is. Korábbi kutatásokban a török hódoltságot követően, valamint a XVIII - XIX. századi erdőirtások után számoltak homokmozgással a kutatók. 9 Erre azonban eddig konkrét adatok nem szolgálnak bizonyítékul. A Duna-Tisza köze több helyén sikerült azonban régészeti ásatások leletei alapján, valamint OSL adatok segítségével a különböző történelmi korok futóhomok-mozgásait meghatározni. A történelmi időkre tehető legidősebb homokmozgás a Duna-Tisza közén a bronzkorban volt. 1 0 Ezt követően hoszszabb időre stabilizálódott a felszín, futóhomok-mozgásra utaló bizonyítékok eddig nem kerültek elő. Az időszámításunk szerinti III. - IV. században a klíma szárazabbá válása 11 és az ember környezetre gyakorolt hatása ismét kedvező feltételeket teremtett a homokmozgás megindulásához. 6 KÁDÁR László 1956.143-163.. MAROSI Sándor 1967. 231-255., BORSY Zoltán 1977/a 43-53., BORSY Zoltán 1977/b 12-16. BORSY Zoltán 1987. 5-37., BORSY Zoltánné - BORSY Zoltán 1955.1-10. 7 BORSY Zoltán 1991. 1-14., GÁBRIS Gyula 2003.1-13., UJHÁZY Kolos - GÁBRIS Gyula - FRECHEN Manfred 2003. 91-100. 8 JÁRAINÉ KOMLÓDI Magda 1966. 191-200., JÁRAINÉ KOMLÓDI Magda 1969. 43-55. 9 BORSY Zoltán 1977/a 43-53., BORSY Zoltán 1977/b 12-16., BORSY Zoltán 1987. 5-37., BORSY Zoltán 1991. 1-14., MAROSI Sándor 1967. 231-255. 10 GÁBRIS Gyula 2003. 1-13., UJHÁZY Kolos - GÁBRIS Gyula - FRECHEN Manfred 2003. 91-100. NYÁRI Diána - KISS Tímea 2005. KISS Tímea - NYÁRI Diána - SIPOS György 2006. 373-383. 2008, NYÁRI Diána-KISS Tímea-SIPOS György 2006., NYÁRI Diána-KISS Tímea - SIPOS György 2007., SIPOS György - KISS Tímea - NYÁRI Diána 2006. 43-45. 11 RÁCZ Lajos. 2006. 34-35., PERSAITS Gergő - GULYÁS Sándor - SÜMEGI Pál - IMRE Mariann 2008. 87-98. 447 I
