Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Természettudomány és régészet - Horváth Tünde - Pattintással készült eszközök kronológiai szerepe a kora- és középső bronzkor folyamán

Természettudomány és régészet | retusálása az eredeti eszköz törése, kopása után, valamint kimutathatók olyan formailag megfelelő szilánkok,

13

3 amelyek további megmunkálással-retusálással fűrésszé alakíthatók (pre-fűrész formák). Ezek között olyan leletek is vannak, ahol a fűrész-élnek kiszemelt oldalt már ágy-szerűen előkészítették, vagy retusálását elkezdték. A budai szarukő pattintásánál használt technológia azonos a Lengyelországban a középső bronzkor folyamán leírt ún. Splinter-technology-val.

13

4 A vatyai kultúra kőiparát tehát egyrészt egy forgácsolásos technikával készült, meglehetősen egyöntetű eszköztípusra (fűrész) ráállt, ugyanazt a nyersanyagot használó (budai szarukő), szinte véletlenszerűen keletkező szilánk-alapú szerszámiparral jellemezhetjük, amely a kultúra pattintott eszközeinek döntő többségét adja. Az előállítás során a készítőt egyetlen cél vezette: fűrészéi-kialakításra alkalmas kiinduló formát kapjon, és arra a fűrészélt mély, fogazásos, bifaciális kidolgozású retustechnikával kialakítsa. Néhány olyan esetet is ismerünk, ahol extrém nyersanyagon próbálták meg a fúrész-kialakítást. így pl. Bia 72.5.172. leleten kvarcit-kavicsból (7. kép 3.), úgyszintén Dunaújváros-Kosziderpadlás 53.1.417. leletén (7. kép 5.) és Százhalombatta-Földváron (SAX-2000, ID. No. 814.), Bia 72.5.218. darabon faopálból (7. kép 3.), Soroksár-Várhegy 2000.116.1021. darabon homokkőből (7. kép 4.), NagykőrösFöldváron obszidiánból. Ezek a szokatlan kialakítási módra (elő-fűrészforma, fűrészéi belefaragás, belecsiszolás) és nyersanyag-választásra utaló leletek is az eszköztípus fontosságát támasztják alá. Ezen eszközök mellett néhány típusos, szépen megmunkált eszközt találunk (hegyek, vakarok, fúrók, kések), amelyek azonban majd minden esetben idegen vagy kezelt nyersanyagon készültek. Az eszközkialakításra jellemző a nagyobb méretű eszközök felé való vonzódás (bár a vizsgált, számunkra fennmaradt eszközkészletek törött, használt tárgyai zömmel a mikrotartományba sorolhatók, így már nem ezt a képet tükrözik vissza), és mindvégig dominál a bifaciális megmunkálás. II./2. Távoli, import nyersanyagok. Távoli, keleti kovából készült a szelevényi késpenge és lándzsahegy,

13

5 és a besenyődi Krummesser.

13

6 Pruti kovából találunk leleteket Százhalombatta-Földvár

13

7 és talán Kakucs-Balladomb anyagában.

13

8 A Budapest-Kis Velence lelőhelyről előkerült retusált 133 Trapéz vagy félhold alakú. 134 LECH Jacek 1981. 135 Pruti vagy volhíniai kova. 136 Nyersanyagát nem közlik a publikációk. 137 Százhalombatta-Földvárról a régi ásatásokból csonkított, csonkított-retusált pengéket, pengén kialakított fűrészt, pengevakarót és retusált pengét találunk. 138 A jobb oldali szakánál törött nyílhegy nagy valószínűséggel pruti kovából készült. Már nem volt alkalmunk személyesen tanulmányozni. oldalélű pengevakaró volhíniai kovából van, további keleti, pontosan nem meghatározható kovákból találunk leleteket Bölcske-Vörösgyír,

13

9 és Százhalombatta-Földvár anyagában.

14

0 Krakkói júra tűzkőből készült leleteket ismerünk Cegléd-Öregszőlők és Százhalombatta-Földvár leletei között.

14

1 Északi, morva tűzkőből pattintották Kakucs-Balladomb néhány eszközét.

14

2 Kárpáti radiolaritból készült a szigetszentmiklósi nyílhegy. A dunaföldvári eszközkincs egy részét

14

3 nummulitás, kovásodott mészkőből készítették, amely Közép-Szlovákiából kerülhetett ide. Talán még ez irányú nyersanyagmozgást tükröz az általunk garamvölgyi limnokvarcitként

14

4 emlegetett nyersanyagból készült eszköz-csoport.

14

5 Ezt a nyersanyagot nem ismerjük egyelőre más korszakból, mindenképpen további, körültekintőbb nyersanyag-vizsgálatok szükségesek eredetkérdésének tisztázására. A nyersanyag vatyai területre való bekerülése a Duna mentén, déli vagy északi irányban történő folyam menti úton történhetett, blokknyersanyag-állapotban. A nyersanyagtömbök további megmunkálása, feldolgozása a telepeken folytatódott (Id. magkő-maradvány garamvölgyi limnokvarcitból a százhalombattai anyagban). Dél felé mutat a dunaföldvári depó másik része,

14

6 amelynek nyersanyaga lidit, és T. Bíró K. bánáti (?) eredetűnek véli.

14

7 Ehhez hasonló nyersanyaga van egy pengevakarókésnek (6. kép 5.), és egy konkáv bázisú nyílhegynek Százhalombattán.

14

8 Az import, távoli nyersanyagok esetében arra gondolhatunk, hogy nemcsak a nyersanyag, hanem maga a kész tárgy is importként került be. Néhány esetben ugyanis olyan egyedi tárgyakról van szó, amelyek kialakítása eltér a hazai kultúrák eszközkészletétől, bár a korszak kárpáti kultúrköreibe beleillik. Ezért a besenyődi, Kis-Velencei, szelevényi különleges szépségű és formájú leleteket presztizs-tárgyaknak, és idegen eredetűeknek vélem. Az idegen formák és nyersanyagok 139 80.582.18 csonkított pengén vakaró, 80.530.161. csonkított penge, 80.554.85. fúró pengeszerű, csonkított szilánkon. 140 Retusált oldalélú kés hajlott, durva pengén (6. Kép/4.). 141 Cegléd-Öregszőlőkről völgyelt-csonkított bázisú penge, befejezetlen nyilhegy? (2. Kép/2), Százhalombattáról a régi ásatásokból egy retusálatlan szilánk, egy szilánkon kialakított fűrész, és egy pengetöredék. 142 Egy retusálatlan pengét és egy fűrész-előformát. 143 Az egyik penge-magkövet és a hozzá tartozó 12 db pengét. 144 A meghatározást T. Biró Katalin végezte, köszönet illeti érte. Azonosítás és származási hely: CHEBEN Ivan - ILLÁSOVA Ludmila 2006. 145 Bia-Öreghegy környékéről egy penge, egy pengetöredék, egy retusált szilánk, és egy késpenge töredéke; Százhalombatta-Földvárról a régi ásatásokból egy retusálatlan szilánk, a SAX-projectből pedig egy pengemagkő-maradvány, és két szilánkon kialakított fűrész (7. Kép/1). 146 A másik magkő a hozzá rendelhető 8 db pengével. 147 T. BIRÓ Katalin 2000. 148 A dunaföldvári lidithez hasonló nyersanyagból ismerünk egy újabb pengevakaró-kést Százhalombatta-Földvárról, SAX-project (6. Kép/5). 423 I