Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Természettudomány és régészet - Horváth Tünde - Pattintással készült eszközök kronológiai szerepe a kora- és középső bronzkor folyamán

Természettudomány és régészet HORVÁTH Tü

nde Pattintással készült eszközök kronológiai szerepe a kora- és középső bronzkor folyamán

1 Bevezetés Az elmúlt két évtized során sorra jelentek meg azok a tanulmányok, amelyek a címben jelzett korszakból dolgoztak fel pattintott kőeszközöket.

2 Bár az eredmények és közlések szaporodása ígéretes a több évtizedes mellőzés és hallgatás után, a korszak akár áttekintő, vagy akár nagy léptékben teljes feldolgozásáról azonban még korántsem beszélhetünk. Cs. Balogh Éva folytatott átfogó anyaggyűjtést ezen a területen,

3 T. Biró Katalin vizsgált további harangedényes leletanyagot Budapest területének környékéről,

4 valamint doktori disszertációmat említeném, amely a középső bronzkori vatyai kultúra településeiről származó kőanyag felgyűjtését és feldolgozását tűzte ki célul (néhány különleges esetben nagyrévi leletekkel).

5 Ide sorolhatjuk még kevés olyan újonnan ásott lelőhely anyagát, amelyeket az ásató régészek fel1 A tanulmány eredetileg "Kora- és középső bronzkori pattintott kőeszközök keltező értéke" címmel hangzott el a "Vélemények a Kosziderről" kerekasztal-konferencián (Százhalombatta, 2003. III.29-IV.1.). A konferenciakötet, és benne a tanulmány angol nyelvű változata a mai napig nem jelent meg, ezért rövidített változatban, magyar nyelven itt szeretnénk közzétenni. 2 Pl. Cs. BALOGH Éva 1992, ibid. 1993, ibid. 1998-1999, ibid. 2001; T. BIRÓ Katalin 1991, ibid. 2000, ibid. 2002; HORVÁTH Tünde 1997, ibid.1999, HORVÁTH el al. 1999, ibidem 2000, ibidem 2001, ibidem 2002. 3 A Magyar Hitelbank Magyar Tudományért Alapítvány és az 0TKA (T22941) támogatásával rézkori, és a bronzkorban továbbélő pattintott kőeszközöket dolgozott fel Csongrádiné Balogh Éva a magyarországi múzeumok gyűjteményeiből. 4 Budapesti Történeti Múzeum ásatásai-leletmentései, különösen érdekes az albertfalvai 2001-2002 leletmentés anyaga: Építménytől... 2002. Az elmúlt évek során Patay Róbert (Szigetszentmiklós) és Czene András (Budakalász) tárt fel több száz sírból álló Harangedényes temetőt Budapest környékén, gazdag kő-leletanyaggal. 5 A disszertációban vizsgált vatyai lelőhelyek: Bia-Öreghegy és Füzes patak környéke, Bölcske-Vörösgyír (nagyrévi kultúrával), BudapestBEAC-Lágymányos (nagyrévi kultúrával), -Kis Velence, -Péteri major, Soroksár-Várhegy, Várhegy - Budavári Palota (nagyrévi kultúrával), Cegléd-Öregszőlők (nagyrévi kultúrával?), Dunaföldvár-Öreghegy (nagyrévi kultúrával), Dunaújváros-Kosziderpadlás, Érd, Hajós-Hildpuszta, Harta-Freifelt, Igar-Vámpuszta-Galástya (nagyrévi kultúrával), Kakucs-Balladomb (nagyrévi kultúrával), Lovasberény-Mihályvár, Mende-Leányvár, Nagykőrös-Fölvár, Pákozd-Vár, Páty, Solymár-Mátyásdomb, Százhalombatta-Földvár (nagyrévi kultúrával). A disszertáció elérhető a www.archeo.mta.hu oldalon, a munkatárs-lista névsorában, Horváth Tünde név alatt, a bibliográfia között, pdf. változatban (HORVÁTH Tünde 2004). dolgozásra átnyújtottak, de publikálásra még nem kerültek.

6 Ebben a tanulmányban a saját anyaggyűjtésemre és a kronológiailag biztosan besorolható vatyai leletanyagra fogok elsősorban támaszkodni, megemlítem a korban és formában ide sorolható további párhuzamokat. Azokat a pattintott eszköztípusokat és nyersanyagfajtákat próbálom elemezni, amelyek kiemelkedő kronológiai támpontokat nyújtanak/ nyújthatnak a kora- és középső bronzkor értékelése során. Azt a tényt, hogy a kronológiai szempontokat elsőként a kőből készült leletek között a pattintott formákon belül keressük, azzal indokolhatjuk, hogy ez a kutatási terület a legjobban kutatott rész a bronzkori kőeszközök közt, és itt születtek meg nagyobb régiókat érintő összefoglalások is,

7 amelyek segítségével távoli kultúrák ipara is összevethető lesz egymással. Másik ok az, hogy az ősi ipar évezredes tradíciói egy biztos mesterségbeli tudásra épülő technológiát hoztak létre, amely tudást - a bronzkor időszakában is - az eszközökre való reális szükséglet és a hozzáférhető nyersanyagfajták befolyásolták. Ilyen fejlettségű (bronzkori) társadalmak esetében szerteágazó kereskedelmi tevékenységre, a mesterségek, iparágak, fejlesztések, távoli anyagok viszonylag nem túl nehezen elérhető megszerzésére számíthatunk. A pattintott kőeszközök egy olyan ágát alkotják a kőből készült eszközcsoportoknak, amely méretükben a legkisebb (ez kedvező pl. a szállítás szempontjából), előállításukat tekintve nem igényelnek sem különösebben nagy mesterségbeli tudást, sem pedig drága segédeszközöket, és talán ezért nagyon változatos formákat találunk szinte minden korban. A fenti szempontok miatt, avagy éppen azok ellenére speciális eszközkollekció jellemez szinte minden kultúrát, korszakot. A vizsgált időszakban és kultúrában hazánk területén - a korábbi hiedelmektől eltérően - igen magas a kőeszközök 6 Demecser-Roffaj (Dani János ásatása, nyírségi kultúra, Sanislau csoport, kora bronzkor III ); Kaposvár, 61. elkerülő út, telep és temető anyaga (Somogyi Krisztina ásatása, korai és középső bronzkor, kisapostagi kultúra, mészbetétes edények népe, SOMOGYI Krisztina 2000); Kecskemét-Csukás ér (Tóth Katalin ásatása, korai bronzkor, Nagyrévi kultúra). Úgy túnik - már amennyiben egyetlen lelőhely kőanyagának feldolgozásával képet alkothatunk egy teljes kultúra kőiparáról - hogy az észak- és nyugat-magyarországi területekről származó telep-anyagok teljes mértékben eltérőek a központi területeken megismert nagyrévi és harangedényes, majd azt követően vatyai leletanyagtól, mind nyersanyaghasználatában, mind formai és technológiai kialakításukban. 7 Pl. LECH, Jacek 1981; Cs. BALOGH Éva 1993; KOPACZ, Jerzy 2001. 413