Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Anders Alexandra - Késő neolitikus női viselet rekonstrukciója a Polgár-Csőszhalom-dűlőben feltárt sírok alapján

Tisicum XIX. ok, karkötők és övláncok tették ki, illetve találkozunk még csontgyűrűkkel és Spondylus karperecekkel. A viselet ta­lán csak annyiban különbözik egy-egy területen, hogy bizo­nyos elemeket hangsúlyozottabban használtak - így pl. az övláncot a polgár-csőszhalom-dűlői lelőhelyen, a karperecet a kisköre-gáti temetőben vagy a többtagú csontgyűrűket 6 2 a tiszai kultúra délebbi lelőhelyein. Úgy tűnik, hogy a ruházko­dás területén egyforma nyelvet beszéltek, megértették egy­más öltözetének üzenetét, mely közvetítette a azonos, na­gyobb csoporthoz való tartozás kulturális hagyományát. A viseletnek mégis van két olyan eleme, mely talán ettől szélesebb összefüggésben értelmezhető. A Spondylus kar­perec a késő neolitikum jellegzetes, presztízsértéket is hor­dozó ékszertípusa. Viseleti helyzete meglehetősen kötött; a tiszai kultúra ismert temetkezéseiben szinte kivétel nélkül a felkaron kerül elő 6 3 és ugyancsak a felkaron látjuk ábrázo­lását az ún. hódmezővásárhely-kökénydombi I. sz. Vénu­szon is. 6 4 A szakáiháti kultúra arcos edényein szintén a kar felső részén helyezik el a karpereceket 6 5 de a megelőző alföl­di vonaldíszes kerámia kultúrájának temetkezéseiben is ezen a helyen találjuk meg. 6 6 Ezek után az sem meglepő, hogy a vonaldíszes kultúra bajor területen feltárt férfi sírjainak is jellemző melléklete a bal felkaron viselt Spondylus karpe­rec. 6 7 Ritka ez a fajta direkt megfeleltetés lehetősége, 6 8 és arra gondolhatunk, hogy ebben az esetben az egyébként is presztízs értékű leletet speciális, de nagyobb közösségek számára is érthető jelentéssel ruházták föl és így lehetett a viselet része és kerülhetett megformálásra az idolokon is. A másik ilyen tárgytípus az öv, mely a késő neolitikum időszakában fontos viseleti tárggyá válik. 6 9 Ugyanakkor ábrázolása is megjelenik az idolok 42%-n, így a szegvár­tűzkövesi I. sz. idolon is, 7 0 jelezve kitüntetett szerepét. 7 1 Igazat adhatunk Peter F. Biehlnek, aki az övet az alsó­és felsőtestet elválasztó határterületként értelmezi 7 2 és ta­lán akkor sem tévedünk, ha ebben a felosztásban a korszak változóban lévő térszemléletének kifejeződését látjuk. John Chapman figyelt fel arra, hogy a legtöbb viseleti tárgyként és ékszerként értelmezett lelet előkerülése a felsőtestre kon­centrálódik, 7 3 és ez a testtáj hangsúlyosabb, kitüntetettebb jelentőségére utalhat. Raczky Pállal írott tanulmányunkban Polgár-Csőszhalom lelőhelyének példáján korábban már ki­fejtettük, hogy a kettős ellentétpárokra épülő térszemlélet­nek (kint / bent, lent/fönt, jobb / bal, férfi/ nő, stb.) vannak bizonyos régészeti leletekben is megnyilvánuló kifejezésfor­mái, 7 4 és esetleg ez ennek egy újabb példáját szolgáltatta. Colin Renfrew a főnökségi társadalom 20 jellemzője között a 19. helyen említi a különleges, megkülönböztető ruházat vagy kiegészítő meglétét a magas státuszú személyek ese­tében. 7 5 Bár a polgár-csőszhalmi sírok alapján a viselet gaz­dag volt a különféle anyagokból készült tárgyakban, még­sem találunk egyetlen olyan típust sem, amelynek ne len­ne párhuzama a többi temetkezésben. A többi temetkezéssel összehasonlítva a 836. objektumszámú sírban lévő hölgyet különösen sok, Spondylus és szarvas szemfogból készült, magas presztízsű ékszerrel helyezték sírjába. Viselete alap­ján is a közösség kiemelkedő, megkülönböztetett státusszal rendelkező, megbecsült tagja lehetett. Ez a tanulmány nem születhetett volna meg, ha Polgár­Csőszhalom-dűlőben - a „hatoson" - Csányi Marietta, Nagy Emese Gyöngyvér, Sebők Katalin és Tárnoki Judit nem bon­totta és rajzolta volna olyan gondosan a sírokat. Munkájukat ezúton is köszönöm és hálás vagyok érte! 62 SIKLÓSI, Zsuzsanna 2004. 35. 63 KALICZ, Nándor - SZÉNÁSZKY, Júlia 2001. 45., SIKLÓSI, Zsuzsan­na 2004.21-22. 64 TROGMAYER Ottó - KONCZ Margit - PALUCH Tibor 2005. 58-59. Kat. 111. 65 KALICZ, Nándor - SZÉNÁSZKY, Júlia 2001. 45., SIKLÓSI, Zsuzsan­na 2004.41. 66 KALICZ, Nándor - SZÉNÁSZKY, Júlia 2001. 45., SIKLÓSI, Zsuzsan­na 2004. 18. 67 NIESZERY, Norbert 1995.185. 68 CHAPMAN, John 2000b. 108. Más vélemények szerint a temetkezé­sekben és az idolokon megfigyelt viseletek - jóllehet azonos kulturá­lis kontextusban keletkeztek-mégsem hasonlíthatók össze egymás­sal, mivel keletkezésük speciális okokra vezethető vissza és nem fel­tétlenül a mindennapi megjelenést tükrözik: S0RENSEN, Marie Louise 1997.96-97. 69 KALICZ Nándor 1985. 72., CHAPMAN, John 2000a. 54. 70 TROGMAYER Ottó - KONCZ Margit - PALUCH Tibor 2005. 53. Kat. 107. 71 BIEHL, Peter F. 2003. 280-281. 72 BIEHL, Peter F. 2003. 281. 73 CHAPMAN, John 2000a. 54. 74 RACZKY, Pál - ANDERS, Alexandra in press. 75 RENFREW, Colin-TODD, Ian -TRINGHAM, Ruth 1974. 73. I 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom