Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Kelemen Angéla - Egy Árpád-kori településrészlet ismertetése Szolnok-Alcsi-sziget lelőhelyről

Régészettudomány Felmerülhet az a lehetőség is, hogy a tetőtartó ágasfák gödreit a gödrön kívül helyezték el, ahogy az Vaday Andrea gergelyiugornyai feltárásán előkerült 4. számú ház tetőszerkezet rekonstrukcióján szerepel.

2

3 Feltehetőleg ez is egy magyarázat arra, hogy a lakógödör aljában miért nem találjuk nyomát a szelementartó karóknak. A lakógödrön kívül pedig a korábban már említett ásatástechnikai okok miatt nem dokumentálhatók. Kemencék: A négyzetes vagy ovális alakú kemencék a 2. objektumnál a ház délkeleti sarkában, a 4. és 13. objektumoknál az északkeleti sarokban és a 6. objektumnál pedig délnyugati sarokban helyezkedtek el. A 2. objektum északi rövidebbik falánál egy másik kemence is volt, ami későbbi, valószínűleg külső kemence lehetett. Sütőfelületének nagy mérete és a kemence előtere is erre enged következtetni. Az elhagyott ház gödrét használták később a kemence munkagödrének.

24 A házban lévő kemence („a" jelű kemence) sütőfelülete alatt 5-10 cm vastagon agyagréteget észleltek, amibe állatcsontokat tapasztottak. A „b" jelű kemence sütőfelületében is volt néhány csont betapasztva. Ezekre a csonttal kirakott kemencékre párhuzamot találunk a Tiszalök-rázompusztai Árpádkori telep kemencéi között. Méri István leírása alapján: „a kemencék fenekébe, hogy nagyobb meleget adjon, legtöbbször edénycserepet, vagy állatcsontokat, kő-, vassalakdarabokat, vagy népiesen „rigacs"-nak, „agyagkavics"-nak nevezett mészkonkréció darabokat tapasztottak."

2

5 Csonttal kirakott kemencét talált még Vályi Katalin Szer Árpád-kori településen

2

6, Béres Mária Szegvár-Kontrató-parti ásatáson

2

7, Polgár Zoltán Abonyban, az elkerülő út kapcsán végzett megelőző feltáráson

2

8, Bálint Marianna Kiszombor-Nagyszentmiklósi úti

2

9 Árpád-kori telep feltárásakor. Méri a tiszalöki ásatás kapcsán 2 típusú kemencét különített el. Az egyik a ház oldalába vájt kemence, melynek csak egyik oldala nyílt a házba. Véleményem szerint a 6. objektum kemencéje ebbe a típusba tartozik. A másik típusú kemencét pedig a ház egyik sarkában megépítették. A 2. objektum „a" jelű, a 4. objektum és a 13. objektum kemencéi a megépített kategóriába tartoznak.

3

0 A 2. és 13. objektumok kemencéinek sütőfelülete jól átégett, ez arra utal, hogy sokáig használták. A 4. és 6. objektum kemencéinek sütőfelülete nem égtek át, valószínűleg hamar elhagyták a házat. Árkok: A feltárt árkok vizsgálata, kis mérete és leletanyag hiánya miatt nem alkalmasak arra, hogy szerepükről meszszemenő következtetéseket vonjunk le. A 7-es számú árok metszete homogén, nincs átégett réteg. A felszínrajz alapján az íves árkok (5-ös, 7-es és 10-es számú árkok) talán egy korra datálhatok formájuk és elhelyezkedésük alapján. Mindhárom a partéi mentén sorakozik, kettő egy-egy Árpád-kori objektummal hozható kapcsolatba. Méri István az Árpád-kori árkok rendeltetéséről írott dolgozata máig ható érvényű.

3

1 Méri óvatos megfogalmazása szerint: az árkok területelhatárolásra, vagy vízelvezetésre, helyenként és időnként talán vízgyűjtésre is szolgálhattak. Az 1962 óta folyó falufeltárások nem tették egyértelműbbé az árkok megítélését. Annyi vált csak még bizonyosabbá Méri István tanulmánya óta, hogy árvízelvezetés vagy az öntözés célzata egyáltalán nem lehetett elsődleges. A településen belüli árkok ugyanis, a belőlük kihányt földből felrakott sánccal együtt, sokkal inkább szolgálhattak a házhelyek kerítésére, a kezes állatok összetartására, és az esővíz elvezetésére.

3

2 Szolnok-Alcsi-szigeten feltárt árkok talán az épületek elkerítésre szolgálhattak. Az árokból kikerült földből sáncot építhettek az árok belső oldalán. Sánc nyomát nem találta meg az ásató a felső humuszréteg gépi eltávolítása miatt. Település szerkezet: Az áttekintő felszínrajz alapján próbáltam meg a település szerkezetét meghatározni. A rajzról hiányzik a biztosan Árpád-kori 11-es és 13-as objektum. A többi objektum esetében pedig nem figyelhetünk meg szabályos rendszert. Talán a 6-os és 7-es objektum között feltételezhetünk kapcsolatot. A 6-os számú házat félkörívesen határolja a 7-es számmal jelölt árok. Feltételezhetjük, hogy hasonló kapcsolat állhatott fenn a 4-es számú ház és felszínrajzon 5-ös számmal jelölt szintén félköríves árok között, melyről meg kell jegyezni, hogy nem sikerült datálni, csak elhelyezkedése és alakja miatt sorolnám az Árpád-kori objektumok közé. Az Árpád-kori objektumok mindegyike (amelyek szerepelnek a helyszínrajzon) a partéi mentén sorakoznak az árvízmentes magaslaton, közvetlenül a Tisza egykori holtágának partján. A házak egymástól 6 és 17 m között helyezkedtek el. Ez a településszerkezeti kép alátámasztja Méri István azon érvelését, amely szerint e korszak falvainak településképe szórt, rendszertelennek tűnő. Vagyis, a késő középkorral ellentétben a honfoglalás és Árpád-kori falvakban a házak még nem voltak sorokban, utcákba rendezve, halmazszerűen helyezkedtek el.

3

3 23 ERDÉLYI István - SZIM0N0VA Eugénia 1987. 295., TAKÁCS Miklós 1999. 99. 24 MÉRI István 1963. 83. 25 MÉRI István 1952. 59. 26 VÁLYI Katalin 1989-90. 135. 27 BÉRES Mária 1985.18-19. 28 Polgár Zoltán szíves szóbeli közlése alapján. 29 Bálint Marianna szíves szóbeli közlése alapján. 30 MÉRI István 1952. 58. 31 MÉRI István 1962. 211-218. 32 LASZL0VSZKY József 1982. 284-285., TAKÁCS Miklós 1996. 203-204. 33 MÉRI István 1952. 58., MÉRI István 1954.138-154. 345 |