Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Cseh János - Kereskedelmi áru importált mázas kerámia a Kr.u. 4-6. századból kengyeli lelőhelyeken (Baghy-homok és Kengyelpart I)

Tisicum XIX. hetősen számos fragmentummal képviselt kengyelparti mázas kerámia jóval későbbi, középkori-újkori eredetű.) A máz jellege szememben határozottan Kr.u. 4-6. századi. Baghy-homok - Kengyelpart I emlékanyagainak első glazúros cserepe 1990 októberének második felében vetődött napvilágra az elsőnek említett lelőhely C objektumához tartozóan, a (félig) földbeásott ház melletti, kérdéses hovatartozású - vélelmezhetően azonban hun kor utáni - sütőkemencében. Ezt követte további négy, amelyet a H objektum föltárása rendjén 1991 áprilisának első felében sikerült összegyűjtenem, éspedig kettőt egyértelműen a házgödör kitöltéséből, egyet sütőkemencéje és a mellette futó árok térségéből, egyet pedig a hányóból. Egy perem és egy aljtöredéken kívül oldaldarabokról van szó, kisebb és átlagos méretű leletekről. Az illető fazekasműhely gyorskorongolt finomkeramikája kategóriájában van helyük, zömmel szürkés, egy esetben téglaszínű változatban. A fényes-csillogó máz színárnyalatait sárgászöld/zöldessárga, barnássárga/ barnászöld (kettőnél piros foltocskákkal) jellemzi - ez ebben az esetben viszonylag széles skáláját nyújtja az egyéni, szubjektív érzékelés nyelvi kifejezésének/tolmácsolásának. Díszítés gyanánt behúzott ívrészlet, vízszintes és függőleges egyenes vonal, ezenkívül (ha nem valamiféle véletlen) pecsételésszerű ovális benyomás apró maradványa figyelNo. Lelőhely A csoport B csoport C csoport 1. Kiss-tanya, 1990/1. szelvény + 2. Kiss-tanya, 1990/1. szelvény + 3. Kiss-tanya, 1990/1. szelvény + 4. Baghy-homok, 1990/C objektum + 5. Baghy-homok, 1991/H objektum + 6. Baghy-homok, 1991/H objektum + 7. Baghy-homok, 1991/H objektum + 8. Baghy-homok, 1991/H objektum + 9. Baghy-homok, 1991/H objektum + 10. Kengyelpart I., 1991/1 objektum + 11. Kengyelpart 1., 1991/1 objektum + 12. Kengyelpart L, 1991/J objektum + 13. Kengyelpart I., 1991/K objektum + 14. Kengyelpart I., 1991/V objektum + 15. Kengyelpart I., 1993/U objektum + 16. Kengyelpart I., 1993/IX. szelvény + 17. Kengyelpart I., 1994/A objektum + 18. Kengyelpart I., 1994/A objektum + 19. Kengyelpart I., 1994/A objektum + 20. Kengyelpart I., 1994/A objektum + 21. Kengyelpart I., 1994/A objektum + 22. Kengyelpart I., 1994/A objektum + 23. Kengyelpart I., 1995/A objektum + 24. Kengyelpart I., 1995/1. szelvény + 2. kép. A Kengyel környéki Kr.u. 4-6. századi mázas keramika összefoglalő-áttekintő táblázata az előkerülés helyével, a töredékek számával és időrendi besorolásával. Abb. 2. Zusammenfassende Überblickstabelle der glasierten Keramik aus den 4-6. Jahrhunderten in der Umgebung von Kengyel (Fundstellen, Zahlen der Bruchstücke und zeitliche Einstufung). hető meg - utóbbiak egy nagyobb, domború váll- vagy hastöredéken. Már amennyire sejteni lehet, alapvetően fazekakból vagy korsókból törhettek ki, mint legvalószínűbb edényformákból, a duzzadt perem talán biztosabban mondható tálrészletnek. A mázazást négy töredéken kizárólag a szokásos falvastagságú oldal külső felületén alkalmazták. Ha eddig meg is lepett és nem tartottam bizonyosnak a Kengyel környéki Meroving-kori gepidák tárgyi művelődéstörténetében avagy kultúrhistóriájában a luxusszámba sorolandó, az akkulturáció jeleként is fölfogható mázas kerámia előfordulását, szkepszisem, kételyeim fokozatosan foszlottak szerte Kengyelpart I. föltárása során 1991-től kezdődően az 1993-1995 közötti években. Minden egyes edénycserepet összeszámlálván, tizenhat darab alkotja ennek a lelőhelynek szóban forgó emlékanyagát. Közel tucatnyi, tizenegy zárt leletközegben, objektumok töltelékföldjében hevert (több esetben meg tudom adni az ásónyomréteget, a régészeti sztratigráfiát, s a helyzetet is), csak kettőt kell szórvány gyanánt vennem. Fölöttébb tanulságos az 1994. évi - február-márciusi - A objektum (kora népvándorlás kor B csoport, azaz a Kr.u. 5. század második fele és a következő eleje, korai évtizedei), egy gödörház, hét darab mázas edénytöredékével, melyek közül három öszszeragasztható volt. A máz stb. hasonlósága alapján a többi egyes fragmentum is ehhez a készítményhez tartozhatott. A darabok folyamatosan jöttek elő az 1-2-3. ásónyomból, tulajdonképpen a padló szintjével bezárólag, úgyhogy ilyen szempontból kétséget kizáróak (egy a kitermelt földkupacon). Kettőt gyűjthettem az 1991. évi I objektumból, a pompás csontmegmunkáló műhelyből, mely nagyjából egykorú kell legyen a fönt említett 1994/A objektummal. A többi szórványos, pontosabban egyes/egyedi darab, mégha zárt leletegyüttesben fordultak is elő. A középső kronológiai horizonthoz tartozik az 1991/K objektum, gödörház lelete, s hasonló telepobjektum rejtette, pecsételt kerámiával együtt az itteni egyetlen, kétségbevonhatatlanul Kr.u. 6. század közepi (kora népvándorlás kor C csoport) töredéket - 1995/A objektum. A sajnos friss törésű cserepet az objektumnak kelet felé eső részén találtam a házpadló fölött 20-30 cm-re. A többi időrendi helye inkább a Kr.u. 4-5. század (kora népvándorlás kor A csoport): 1991/J, 1991/V és 1993/Ü telepjelenségek, gazdagabb leletanyagú kemencés lakóépületek, egyéb házmaradványok. Az utóbbit félig-meddig éremmel is keltezhetőnek mondhatnám, a szakszerűen és pontosan még nem azonosított Valens-pénz, kisbronz környezete ez. A szórványos leletek - 1995. évi I. szelvény és 1993. évi IX. szelvény - közül az előbbi késő római korinak tűnik, egész jól illene egy provinciális edénytípus sorába (1. kép). A következőképpen írhatók le ezek a félig-meddig, legalábbis szekunder Gepidicum-nak számító leletek (külön, a végére fogom venni a dörzstálat): anyaguk tiszta agyag (természetesen finomkerámia), színük az esetek többségében a téglaárnyalat vagy barna változata, elég gyakran szürkés maggal (egy esetben kifejezetten, élesen) - csak egy töredék szürke. | 324