Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Reményi László - A nagyrévi kultúra kulturális és kronológiai kérdései

Régészettudomány | REMÉNYI Lás

zló A nagyrévi kultúra kulturális és kronológiai kérdései

1 Annak ellenére, hogy a nagyrévi kultúra, illetve fontosabb lelőhelyei több mint egy évszázada a magyar és nemzetközi kutatás érdeklődésének központjában állnak, a kultúra kialakulásával, illetve relatív és abszolút kronológiai helyzetével kapcsolatban, az utóbbi évtizedekben is komoly viták folytak, amelyekben az ünnepi kötet címzettje, Csányi Marietta is meghatározó szerepet játszott, alapvető forrásközléseivel, amelyekben a bemutatott leletegyütteseket minden esetben széleskörű kontextusuk alapján interpretálta.

2 Az újabb kutatási eredmények (részben a szaporodó radiocarbon adatok, részben a hazai és szomszédos területek újabb kutatási eredményei) lehetővé teszik a hosszú kutatástörténet alatt összegyűlt nagymennyiségű ismeretanyag olyan új szempontú összefoglalását, amely a relatív és abszolút kronológiai adatok mellett gazdaság- és társadalomtörténeti adatokra is épít. Vázlatos kutatástörténet A kulturális egység Tisza-vidéki leletegyütteseit - az azóta is általánosan használt nagyrévi kultúra néven - Tompa Ferenc különítette el, a névadó lelőhelyen (.Nagyrév-Zsidóhalom) végzett ásatásai alapján

3. Azonban a kulturális egység kutatása ennél jóval korábban, az egyik legismertebb magyarországi őskori lelőhely, Tószeg-Laposhalmon felfedezésével és feltárásával kezdődött meg

4. A lelőhely 1876-ban vált ismertté, és a felfedezést követően megkezdődő (Rómer Flóris által vezetett) első ásatások

5 - a Vili. Nemzetközi Ősrégészeti és Anthropológiai Kongresszusnak köszönhetően - már ekkor a vezető nemzetközi őstörténeti kutatás fókuszába kerültek. 1 Jelen sorok szerzője a Budapesten végzett bronzkorosok azon első generációjához tartozik, aki a bronzkoros főkollégiumokat már nem Bóna István előadásában hallgathatták. A kényszerű szomorú helyzet sajátos, de sikeres megoldást eredményezett: a kora bronzkoros félév előadásait jelentős részben az éppen aktuális (kora bronzkoros) doktorandusz hallgatók tartották. így a nagyrévi kultúra elméleti kérdéseivel Csányi Marietta előadásán, magával az „anyaggal" pedig a Tárnoki Judittal közösen tartott szolnoki anyagismeret órán ismerkedhettünk meg. Ezért jelen tanulmánnyal - a születésnapi köszöntésen túl - egyben a hosszú évek munkája nyomán összegyűlt ismeretanyag értő és érthető átadásáért is köszönetet szeretnénk mondani. 2 R. CSÁNYI Marietta 1982-83., CSÁNYI Marietta 1992., 1999., 2003., CSÁNYI Marietta - STANCZIK Ilona 1982., 1992., CSÁNYI Marietta TÁRNOKI Judit 1992. 3 TOMPA Ferenc 1937. 4 BÓNA István 1979-80. 83. 5 BANNER János - MÁRTON Lajos - BÓNA István 1957. 4-13. Pósta Béla rövidebb ásatása

6 után, 1905-ben Márton Lajos irányításával kezdődött meg a lelőhely módszeres feltárása, amelynek eredményeként, a Márton által kidolgozott teli ásatási módszernek köszönhetően a tószegi stratigráfia (amely 1928-ra 18 települési réteget reprezentált) hosszú ideig alapvető szerepet játszott a Kárpát-medencei kora és középső bronzkori kronológiai rendszer kialakításában.

7 Ennek megfelelően Tószeg továbbra is a nemzetközi őstörténeti kutatás érdeklődésének központjában állt, amit a cambridgei Egyetemi Múzeum 1927-ben végzett ásatása, illetve az 1928-ban (még Márton illetve van Giften által vezetett) magyar-holland ásatás is jelez

8. Márton halála után - egy kisebb, rosszabb körülmények között folyt ásatástól eltekintve

9 - csak 1973-74-ben folytatódott a lelőhely feltárása Bóna István és Stanczik Ilona vezetésével

1

0. Az alaposan előkészített, tervszerűen folytatott és dokumentált ásatás nemcsak a rétegviszonyok korábbiaknál finomabb tisztásának feltételeit teremtették meg, de más teli-ásatásokkal együtt

1

1 új fejezetet nyitottak a hazai teli-kutatás módszertanában is. Sajnos a számos részpublikáció

1

2 ellenére, máig nem készült el a Tószegen folytatott összes kutatás eredményeit összefoglaló monográfia

1

3. Tószegen keresztül tehát a később nagyrévi kultúraként körvonalazott kulturális egység alapvető szerepet kapott a kora bronzkor időrendjét és kulturális kérdéseit tárgyaló különböző őstörténeti munkákban

1

4. Már a kutatás ezen korai időszakában alapvető problémaként merült fel a kultúra eredetkérdése. Míg - a Tószegen is dolgozó - V. G. Childe a „Tószeg A" típusú leletanyagként elkülönített kulturális egység 6 PÓSTA Béla 1889. 7 BANNER János - MÁRTON Lajos - BÓNA István 1957. 33-96. 8 BANNER János - MÁRTON Lajos - BÓNA István 1957. 24-25., SCHALK, Emily 1981., HEYWORTH, Gillian R. - CAVENDISH, Lucy 1984. 9 MOZSOLICS Amália 1952., BANNER János - MÁRTON Lajos - BÓNA István 1957. 25. 10 BÓNA István 1979-80., 1992/b, STANCZIK Ilona 1981. 11 pl.: Békés: BANNER János - BÓNA István 1974., Jászdózsa-Kápolnahalom: STANCZIK Ilona - TÁRNOKI Judit 1992. 12 pl.: MOZSOLICS Amália 1952., BANNER János - MÁRTON Lajos BÓNA István 1957., BÓNA István 1979-80., 1992/b, STANCZIK Ilona 1981., SCHALK, Emily 1981., HEYWORTH, Gillian R. - CAVENDISH, Lucy 1984. 13 vö.: BÓNA István 1979-80. 85. 14 pl.: CHILDE, Gordon V. 1929. 229