Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - T. Dobosi Viola — A hazai felső paleolitikum vázlata
Tisicum XIX. A különböző lelőhelyről különböző időben vett különböző minta összevetését nehezíti, hogy míg a pollenmintáknál van lehetőség a százalékos megoszlás feltüntetésére, a néhány faszénszemcse csak a fafajok jelenlétének bizonyítéka. A több (régészeti) rétegű lelőhelyeken értékes információ a fajok arányának változása. Pl. az Istállóskői barlang két kultúrrétegében markánsan különbözik a lombosok és tűlevelűek aránya, azaz a két aurignaci betelepülés között jelentős éghajlatváltozás következett be. Paleolit tűzhelyekből vett minták esetében mindig számolni kell azzal, hogy esetleg ugyanannak a széttört ágnak-gallynak a darabjaiból vesszük a faszénmintát, így ismét nem kapunk valós eredményt. Fafajok előfordulása a kultúrákban: Lombos Tűlevelű Egyéb Kultúrák QUT Juhar, berkenye, nyír fűz, gyertyán Larix Picea Pinus Pinus silvestris cembra Abies Juniperus EUP Szeleta + + + + Aurignaci + + + + MUP 2 Pavlov + LUP epigravetti + + + + sagvari + + + + A táblázat nem tükrözi a középső felsőpaleolitikum időszakának egyéb források alapján rekonstruált interstadiális viszonyait. A Würm nagy interstadiálisától a jégkor végéig tartó időszakban a fás és lágyszárú vegetáció aránya a lágyszárúak javára tolódik el, a felsőpaleolit telepeken azonban fával tüzeltek. Az elvétve és elszórtan előkerülő égett csontszilánkok nem formáznak rakott tűzhelyeket. Mindig Szeleta* Aurignaci Pavlovi Tipológia Az összes vizsgált telep közül Bodrogkeresztúron volt a leggazdaságosabb az eszközelőállítás. A primer forrásoktól távoli telepeken is pazarlóbbak voltak a nyersanyaggal. A ságvári kultúra szembetűnő „törmelékessége" nem mutatkozik az eszköz-szilánk arányban, bár Ságvár értékeinek ásatás-technikai okai is lehetnek. A legnagyobb ságvári telep, Mogyorósbánya eszköz-szilánk aránya lehet a mérvadó az eszköz-szilánk arány értékeiben.. A legfontosabb típus-csoportok aránya: A típuscsoportok aránya valamivel informatívabb. A gravetti standard Willendorf 11/5 rétegben: tompított hátú mikropengék 10% körül, 20%-nál nagyobb az árvésők aránya, a vakaráké valamivel 20% alatt. Egy-egy kulturális egységen belül a lelőhelyek értékei legfeljebb csak tájékoztató jellegűek A két pengés gravetti filum esetében nagyságrendileg közelítenek egymáshoz és a standardhoz. A középső felsőpaleolit lelőhelyek kulturális egységét erős régészeti érvek: a típusmegoszlásban mutatkozó tendencia mellett az eszközök méret-tartományának szűk szórása, a kivitelezés minősége is erősítik. Nyersanyag Vannak nyersanyagok, amelyeket a felső paleolitikum mindhárom szakaszában felhasználtak: különböző geológiai korszakokban keletkezett kovaféleségek, hidro/limnokvarcit változatok, a kvarcporfír, az obszidián, kvarcit. A lelőhely és a geológiai (elsődleges vagy másodlagos) forrás közötti távolságtól függően lehet egy-egy nyersanyag helyi, regionális vagy távolsági. Van olyan nyersanyag-féleség, amely minden lelőhelyünkön csak távolsági lehet. Egyre táguló körben jelzik egy-egy közösség bővülő tevékenységének földrajzi határait. Korai felsőpaleolitikum A fejlett szeletai leletanyag nyersanyag-összetétel elsőEpigravetti Ságvári Acsa, Nagyréde, Andornak Megyaszó, Bodrogkeresztúr, Hont Pilismarót, Jászság Mogyorósbánya, Ságvár, Szob szilánk% eszköz% szilánk% eszköz% szilánkX eszköz% szilánk% eszköz% 89 ? ? 94 89 11 6 11 93 77 91 ^ 89 pq 9 9 3 92 11 '' 86 93 8 14 7 Típus-csoportok% Fejlett Szeleta 4 0 Aurignaci Pavlovi Epigravetti Ságvári Nagyréde, Acsa, Andornak Megyaszó, Hont, Bodrogkeresztúr Pilismarót Jászság Mogyorósbánya, Ságvár vakarok 57, 50, 30 25, 20, 21 22, 25 15, 44 árvésők 21 9, 8,18 21,38, 32 36, 34 39, 26 pengeszármazékok 21,2 22, 14, 27 17, 24 25, 0,3 kaparó 15 10,8 8, 6, 5 4,3 6,4 levélhegyek 37 1,5 gyűjthettek elegendő tűzifát - vagy éppen a telephely kiválasztásánál szempont volt a könnyen hozzáférhető tüzelő? 40 ALLSWORTH-JONES, Philip 1986. 88-89. | 20
