Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Pásztor Emília - A szakrális depóleletek szerepe a bronzkori ember világképének tanulmányozásában

Tisicum XIX. záskor viseltek) szétosztották a főurak, a vezető bárd és az egyház között. Eamonn Kelly állítása szerint a pogány időszakban, amikor az új uralkodó a territoriális földistennővel kötött szakrális házasságot, a ceremónia részeként a királyi beiktatás tárgyait eltemették a törzsi határokhoz, mint a terület feletti rendelkezési jog kinyilvánítását. Lószerszámok, és egy i. e. 400-ból, egy határról előkerült kerék együttes talán azt jelzik, hogy a király lóháton vagy ünnepi szekéren vonult fel a koronázás színhelyére. A díszedények is bizonyára a beiktatási lakoma résztvevői voltak.

4

0 A vaskorban már a társadalom rétegződése tisztán látható, de a szokás gyökerei talán a bronzkorig nyúlnak vissza. Az arany edények nagy része a középső bronzkorból, vagy a késő bronzkor elejéről, mindenek előtt Közép-Európából, kincsleletekből és 'normál' sírokból kerülnek elő, gyakran párban. Jelentős számban találhatók votív depókban más tárgyakkal együtt, pl. ékszerekkel vagy tekercselt arany dróttal. Amíg Közép-Európában az edényeket absztrakt, pecsételt (koncentrikus) kör szimbólumokkal borítják, addig a minószimükéni darabokat figurális motívumok díszítik.

4

1 A különleges aranykincseknek, mint pl. a pecsételt körökkel díszített magas, kónikus arany fejdíszeknek (pl. Avanton, Schifferstadt, Erelsdorf-Buch, stb.), a trundholmi napszekérnek, a spirálisokkal és koncentrikus körökkel díszített arany korongoknak a feltételezések szerint talán a hitvilággal, a napkultusszal lehetett kapcsolata.

4

2 Az arany színe, ragyogása a napot idézi, a bepecsételt kör alakú jelek, spirális komplex díszek talán a napot szimbolizálják. Amíg Mükénében az arany a vezetők kiváltsága volt, addig nyugat-európában inkább a vallásos rituálé része lehetett.

4

3 A napszimbólumos arany leletek azonban nem jeleznek egyértelműen napkultuszt, csak azt, hogy napszimbólummal díszítettek értékes leleteket. Talán olyan ideológiai változást jeleznek, amelyben a feltörekvő elit a kozmikus szimbólumokat saját céljára használja fel.

4

4 A bronzkort jellemző általános deponálási szokás felvetette egy pán-európai hitrendszer létezésének lehetőségét is, mert a leletegyüttesek Anthony Harding szerint, úgy tűnik, hogy mindenütt ugyanabba a kategóriákba sorolhatók.

45 Történtek kísérletek még arra is, hogy a deponálás szokását az indo-európai ideológia hatásának és térhódításának tekintsék a bronzkori Európában, mivel a leletegyütteseket alkotó tárgyak állítólag egyértelműen besorolhatók a Dumézil - féle három osztályba, a harcosok, a szerszám használók és a vallási előkelők csoportjába, bár ez utóbbiról a szerző bevallja, hogy ez talán két alcsoport is lehet.

4

6 Deponálási szokások a Kárpát-medencében A kora bronzkor vége felé a Duna középső régiójában és attól keletre a deponálási minta jellemző vonása lesz, hogy meglehetősen nagy és változatos összetételű kincsek kerülnek a föld alá, elsősorban településekkel, sőt erődített településekkel kapcsolatban. Ezeket azonban Helle Vandkilde nem tekinti az isteneknek felajánlott rituális ajándéknak.

4

7 Az Apa, Hajdúsámson kincsek magas színvonalon elkészített kardjait és harci baltáit, más kortárs depókkal együtt a nagy tellek és a magaslati telepek közti háborúzás miatt elrejtett kincseknek tartja.

4

8 Bemard Hänsel véleménye szerint a Dunántúlon hiányoznak a BrC2 és BrD időszakra keltezhető leletek, csak a HA1-ben rejtik el az első kurdi típusú bronzokat. A dunántúli kincsleleteket közösség által összegyűjtött votív együtteseknek, míg a kelet-magyarországi fegyverekből, díszedényekből álló készleteket a fegyveres arisztokrácia felajánlásainak tartja, melynek célja a közösségen belüli pozíció erősítése volt.

4

9 A kis darabszámú leleteket talán egyének helyezték el, mert csak darabszám alapján térnek el a kelet-magyarországi fegyverkészletektől. A nagy darabszámú, de rongált leletek talán a közösség által összegyűjtött, de szertartásosan megrongált áldozati együttesek lehetnek. A rongálás lehet a gazdagság kifejezése is,

5

0 de lehet, hogy a fegyvereket ártalmatlanították.

5

1 A rongált tárgyakat tartalmazó együttesek azonban lehet, hogy profán funkciót jeleznek, míg az ép, egyedüli kardok vízben/mocsárban már bizonyára a votív szándékot mutatják.

5

2 Váczi Gábor a depóleleteket közösség vagy egyén áldozati felajánlásainak, a kincsek támadó fegyvereit előkelő arisztokrácia áldozati ajándékainak tartja. Az alacsony darabszámú kincsek jól körül határolható helyekről - gázló, mocsár, sziklafal, barlang - kerülnek elő. Szerinte a földbekerülés profán jellege általában kizárható. 2-3 tárgyas depók a BrD - Ha A1 korszakban a leggyakoribbak, míg HaBben nagyobb darabszámú, nagyobb összsúlyú leletek a jellemzőek.

5

3 Közép-Európában az urnamezős korban, a BrD Ha A1 időszakban történik a legtöbb tárgy elrejtése. Ugyanez történik német, osztrák, szlovén területen is. A BrC időszak után a deponált fegyverek, ékszerek száma megugrik. A csúcspont a kurdi horizont idején van. A BrD-Ha A1 időszakot követően a deponálásban visszaesés következik be.

5

4 40 KELLY Eamonn 2006. 41 ELUÈRE Claire 1999b. 168. 42 GREEN Miranda 1991.1993. 43 ELUÈRE Claire 1999b. 171. 44 PÁSZTOR Emília 2009c. 45 HARDING Anthony 2000. 364. 46 LYNN Chris 2006.119-132. 47 VANDKILDE Helle 2007.117. 48 VANDKILDE Helle 2007.125. 49 HÄNSEL Bernard 2005. 211-212. 226. 50 VÁCZI Gábor 2007.137. 51 NEBELSICK Louis 2000. 52 TERZAN Biba 1996. 53 VÁCZI Gábor 2007.138. 54 VÁCZI Gábor 2007.135. I 200