Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Koós Judit - Kora bronzkori kút feltárása Oszlár határában (Makó-kultúra)

Régészettudomány 14. lelőhely)

5

5 és Tiszalúc-Sarkadot, akkor világossá válik, hogy a kora bronzkori Makó-kultúra időszakában a kutatásoknak köszönhetően az Alföld északi peremvidékén egyre nagyobb települési sűrűséggel kell számolnunk. A lelőhelyek kiterjedésére, a települések típusára vonatkozó információink egyelőre csak a már ismert tiszalúc—sarkadi

5

6 és az oszlár-nyárfaszögi telepekről vannak,

5

7 a többi lelőhelyről csak előzetes közlésekkel rendelkezünk. Összefoglalás Az Oszlár—Bárányhátról bemutatott leletek kétséget kizáróan beleillenek a kora bronzkori Makó-kultúra emlékanyagába. Relatív kronológiai helyzetük, besorolásuk a kora bronzkor 1. időszakába önmagától adódna, ha nem került volna elő a kútból a kora nagyrévi formát mutató edény (4. kép 1). Északkelet-Magyarországról egyre több adatunk van arra vonatkozóan, hogy a kultúra kései időszakában zárt objektumokból más kultúrák jellegzetes edényei kerülnek napvilágra. Ezek egyike a már sokat idézett oszlár-nyárfaszögi tipikus kis nyírségi bögre.

5

8 A másik lelet egy ívelt nyakú, kis füles korsó Kompolt-Kistér szórthamvas sírjából (2. sír, 115. objektum),

5

9 amely a Somogyvár-Vinkovci kör felé mutat. A harmadik adatunk Bárányhátról az a fazék, amelynek formai megfelelője Tátról, kora nagyrévi környezetből származik.

60 Újabb bizonyítékát találtuk tehát annak a feltevésnek, hogy a makói kultúra egyes kései csoportjai továbbélnek a Nyírségés kora Nagyrév-kultúrákkal egyidőben, vagyis a kora bronz kor 2. időszakában. Nem szeretnénk azonban túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítani a bárányháti és a táti edények közötti hasonlóságnak, hiszen nem hasonlítható össze a nyárfaszögi és a kompolti import leletek jelentősége egy, talán kulturális kapcsolat eredményeként létrejött azonossággal. Kalicz-Schreiber Rózsa és Kalicz Nándor már évekkel ezelőtt rávilágítottak arra, hogy a kora bronzkor II. időszakában délről érkező és a Kárpát-medence egészét érintő változások új kultúrák létrejöttében mutatkoztak meg.

6

1 Az Alföld északi peremvidékének régészeti emlékanyagában egyre több olyan jelenségre figyelhettünk fel, amelyek e hatások következményei: csontvázas temetkezések megjelenése a hamvasztásos mellett,

6

2 idegen kultúrák kerámiái az addig egységes leletanyagban.

6

3 V. Szabó Gábor Csongrád megye bronzkorának tanulmányozása során arra a megállapításra jutott, hogy a Somogyvár-Vinkovci-kultúra hatására átalakuló kései Makó-kultúra lesz a korai Nagyrév-kultúra egyik összetevője.

6

4 Véleménye alapján talán nem meglepő a jellegzetes makói edényforma megjelenése a táti kora nagyrévi gödörben,

6

5 vagy a Somogyvár-Vinkovci típusú kis korsóé a makói sírban. Fentiek ismeretében úgy véljük, hogy az oszlár-bárányháti lelőhely leletei kis számuk ellenére a kora bronzkori Makókultúra kései időszakának kerámiaművességét reprezentálják, további lehetőséget adva a kultúra idősebb és fiatalabb fázisának kronológiai szétválasztására.

6

6 55 WOLF Mária és SIMONYI Erika feltárása 1994-1995 között. Az itt előkerült makói telep közlési jogának átengedéséért nekik tartozom köszönettel. 56 SZATHMÁRI Ildikó 1999b. 59-99. 57 KOOS Judit 1998. 7-30. 58 KOÓS Judit 1998.13. Abb. 13.1. 59 GOGÄLTAN, Florin 1999.173.17. t. 5. 60 MRT. 5. 321-322.10. t. 9. 61 KALICZ-SCHREIBER Rózsa - KALICZ Nándor 1998. 337; KALICZSCHREIBER Rózsa - KALICZ Nándor 1999. 85, 87. 62 DANI János - KULCSÁR Gabriella 2000. 44-48; DANI János 2004. 27-36. 63 KOÓS Judit 1998.13. Abb. 13.1; GOGÄLTAN, Florin 1999.173.17. t. 5. 64 V. SZABÓ Gábor 1999. 54-55. 65 MRT. 5.321-322.10. t. 9. 66 A rajzokat HOMOLA Krisztina (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) készítette. Munkáját köszönöm. 181