Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Koós Judit - Kora bronzkori kút feltárása Oszlár határában (Makó-kultúra)

I Tisicum XIX. 6. Edénytöredékek. Kívül szürke, belül világosbarna színű, vékonyfalú, sima, lekopott felületű, íveltfalú, finoman iszapolt edény darabjai. Több darabból ragasztott (Ltsz. 2007. 5. 5; 5. kép 2). 7. Három paticsdarab, az egyik félköríves, sima felületű. (Ltsz. 2007. 5. 7) Kidolgozásukat, formájukat és díszítésüket tekintve nem kétséges, hogy az edények és a töredékek formájuk és méretük alapján a kora bronzkori Makó-kultúra kisebb méretű fazekainak körébe sorolhatóak (magasságuk 14, 6 -18, 8 cm között). Közös jellemzőjük az élesen kihajló perem, a rövid, ívelt nyak és az érdesre kopott felület. A kútból előkerült rövid, tölcséres nyakú, nyúlt testű, öblös hasú fazék, amelynek érdes felületét rendszertelen irányú seprűzéssel fedték, a kultúra területén az egyik leggyakrabban előforduló edénytípus

2 (3. kép 1). Nyújtottabb vagy zömökebb testű, szűkebb vagy tölcséres szájú változataival szinte minden makói lelőhelyen találkozhatunk.

3 A kultúra kerámiaművességében gyakori az oszlári edénynél is megfigyelt felületkezelés, amikor a fazék nyakát és vállát elsimítják, az edénytesten pedig seprűzést vagy durvítást alkalmaznak. Kalicz Nándor megállapítása szerint ez az eljárási mód is a makói fazekasság sajátja.

4 Erre találunk példát Csekéről/Caka, Garamkövesdről/Kamenica nad Hronom/,

5 Mezőgyán-Gépműhely,

6 Kál—Legelő, III. lelőhelyekről,

7 Csongrád-Sertéstelepről,

8 Tiszapüspöki, Karancs-Háromág-dűlőből,

9 valamint Üllőről.

1

0 A profilált aljú, felületén sekély, párhuzamos irányú seprűzéssel és beböködéssel díszített, fenékrésze fölött simított fazéktöredék minden bizonnyal a fentebb tárgyalt edénytípushoz, vagy amforához tartozhatott (4. kép 2). Más, a Makó-kultúrába tartozó lelőhelyek anyagában is gyakran találunk olyan töredékeket, ahol csak a profilált alsó rész maradt meg (Táp-Borbapuszta,

1

1 Budapest III. Aranyhegyi út,

1

2 2 KALICZ Nándor 1984. XXII/4. 3 Battonya-Aradi út I: SZÉNÁSZKY Júlia 1988. 8. kép 4-5; TiszakürtHomoki szőlő: CSÁNYI Marietta 1996. II. t. 5, VI. t. 4, XII. t. 8; BoldogVasútállomás: KALICZ Nándor 1998.14. kép 2-3,15. kép 11; OszlárNyárfaszög: KOÓS Judit 1998. Abb. 14. 5; Mezőkövesd-Mocsolyás: KOÓS Judit 1999. 3. kép 1; Tiszapüspöki , Karancs-Háromág-dűlő: CSÁNYI Marietta - CSEH János - TÁRNOKI Judit 1999. 4. kép 4.; Tiszalúc-Sarkad: SZATHMÁRI Ildikó 1999b. XVIII. 1.1; Kál-Legelő - III: KULCSÁR Gabriella - SZABÓ János József 2000. 3. kép 5-6; Debrecen-Városi téglagyár: NÉMETI János - DANI János. 2001. 11. kép 2 - a teljesség igénye nélkül. 4 KALICZ Nándor 1984. 96. 5 VLADÁR, Jozef 1966. Abb. 14. 7, Abb. 17. 2. 6 SZÉNÁSZKY Júlia 1988. 9. kép 1,5. 7 KULCSÁR Gabriella - SZABÓ János József 2000. 3. kép 5-6. 8 TÓTH Katalin 2001.12. kép 4,14. kép 1. 9 CSÁNYI Marietta - CSEH János-TÁRNOKI Judit 1999. 4. kép 7. 10 KŐVÁRI Klára- PATAY Róbert 2005. 36. kép 10, 37. kép 1. 11 FIGLER András 1994. Abb. 5.10. 12 KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1994. Abb. 11.9. Hódmezővásárhely-Barci-rét,

1

3 Boldog-Vasútállomás,

14 Battonya-Georgievics-tanya,

1

5 Létavértes, Irinyi utca,

1

6 Tiszalúc-Sarkad,

1

7 Gyomaendrőd 161. lelőhely

1

8). Az oszlári leletanyag tölcséres szájú, rövid nyakú, öblös hasú, nyomott gömbtestű edénye egyike a jellegzetes makói fazékformáknak (4. kép 1). Alsó harmadában mély, párhuzamos seprűzés borítja. Hasán két szalagfül. A tiszalúc—sarkad! fazekas termékek között fellelhető az oszlári edény egy szűkebb, hengeres nyakú, kétfülű változata.

1

9 Erről a lelőhelyről származnak még olyan töredékek, füllel és fül nélküli változatban, amelyek hasonló fazékhoz tartozhattak.

2

0 AbdaHármasok makói telepének anyagából Figler András közöl egy töredéket, amelyet ugyancsak ebbe a leletcsoportba sorolunk.

2

1 Formailag azonos, hasas fazék került napvilágra Oszlár-Nyárfaszögből is, szalagfülek nélkül.

2

2 A kultúra másik jellegzetes edénytípusának, a hengeres nyakú, nyúltabb testű, szűkülő aljú amforáknak a hasán is alkalmazzák a szalagfüleket. Viszonylag kevés az ép példány, de Kiskányáról

23 és a Kosihy-Caka komplexumból két,

2

4 rokonítható példányt említhetünk. Az oszlárihoz hasonló edényforma nem ismeretlen más kultúrák emlékanyagában sem. A fazék szinte tökéletes párhuzama Kalicz Nándornak a táti sportpályán végzett leletmentéséből származik.

2

5 A feltárt öt kora bronzkori gödör a kora nagyrévi kultúra emlékanyagához köthető. Az oszlári kút egy különleges edénye az előzőhöz hasonlóan rövid nyakú, tölcséres szájú öblös hasú forma (3. kép 2). Különbségek a profilált fenékrész kialakításában és a plasztikus díszítésben mutatkoznak. Két kisméretű, hegyesedő szalagfüle a válltörésben helyezkedik el. Kulcsár Gabriella a Makó-kultúra amforáinak vizsgálata során a fülek elhelyezkedése alapján választotta szét az edényeket, így a tárgyalt példány a vállon/nyakhajlatban ülő füles amforák csoportjába tartozik. Megfigyelései szerint az ilyen fülkiképzés a kultúra fazekasságára jellemző, a korszakban máshol kevésbé fordul elő.

2

6 Nyakhajlatban elhelyezkedő fültöredékek 13 KULCSÁR Gabriella 1997. VIII. t. 5. 14 KALICZ Nándor 1998.16. kép 7. 15 BONDÁR Mária - D. MATUZ Edit - SZABÓ J. József 1998.14. kép 3, 16.kép 4. 16 DANI János 1998. Abb. 1.2-3. 17 SZATHMÁRI Ildikó 1999b. Taf. XVI. 11. 18 BONDÁR Mária 1999. 5. kép 9. 19 SZATHMÁRI Ildikó 1999b. Taf. XVIII. 4. 20 SZATHMÁRI Ildikó 1999b. Taf. IV. 10., Taf. V. 3. 21 FIGLER András 1996. II. t. 4. 22 KOÓS Judit 1998. Abb. 7, 3. 23 CSALOG József. 1942. VI: T. 2. 24 VLADÁR, Jozef 1966. Abb. 14., Abb. 24. 25 MRT. 5. 321-322. 10. t. 9. Az edényre KALICZ Nándor hivta fel a figyelmemet, szívességét ezúton is köszönöm. 26 KULCSÁR Gabriella - SZABÓ János József 2000. 35. 5. kép 2. 178