Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Kiss Viktória - A bronzkori kerámia-készlet változásairól (A mészbetétes kerámia kultúrája tipológiai vázlata)
Tisicum XIX. utóbbiak elkülönítését Honti Sz. végezte el. 18 4 Általánosan előfordulnak a fiatal és kései fázisban a pontsorok, melyek a vízszintes vonalmintát megszakító pontból vagy ívelten bekarcolt mintaelemből ágaznak szét. A kései fázisban a pontsorok gyakran a hasi törésen elhelyezett bütyökdíszt hivatottak hangsúlyozni. A perem alatti, vízszintesen bekarcolt vékony mészbetétes vonal alatt gyakran 1-2 benyomott pontdíszt is találunk. Szintén sűrűn megfigyelhető a hason végigfutó vonal ívelt, V-alakban való kihúzása, és abból függőlegesen lefelé futó vonalminta indítása. Inkább a kései fázist jellemző motívum a perem alatti, a talp feletti, a hason elhelyezett vízszintes vonalból felfelé kiinduló, vagy a fülnek az edényhez (a peremhez vagy a perem alá) csatlakozó részén elhelyezett finom bevagdalásoksora; néha hármas csoportokba rendezve, de előfordulnak a hason levő bütykön vagy bütyökfülön is. A mintakincs kései elemei közül legjellemzőbbek a tölcséres nyakú urnákon látható, a perem alatti vékony, vízszintesen bekarcolt vonalakból induló háromszög és „láng"-minták; ezekből benyomott pontok húzódnak a peremig. Ilyen díszítés figyelhető meg Balatongyörök, Esztergom, Somogyvár-Kupavár, valamint Veszprém egyes leletein és az észak-dunántúli mészbetétes kerámia Dél-Dunántúlon megjelenő leletanyagában is (Kölesd, Harc). 18 5 A szeremlei kultúra mintakincsének egyértelmű előzményét képviselik ezek a motívumok, ezért indokolt a kései mészbetétesproto-szeremlei fázis elnevezés. Ugyanezeket a mintákat figyelhetjük meg a késő vatyai telepek/sírok mészbetétes importedényein is: pl. a Veszprém-Kossuth L. u. 7.-nél előkerült egyik tölcséres nyakú, kétfülű tál pontos megfelelője van meg Dunaújváros-Dunadűlő dunántúli importjai között. Ez utóbbi leletegyüttesek sokban hozzájárulnak az említett leletek koszideri keltezésének lehetőségéhez. 18 6 Összefoglalás A jelenleg rendelkezésre álló, nagyobb mennyiségű leletanyag alapján látható, hogy a középső bronzkor kezdetétől (vagyis a késő kisapostagi-korai mészbetétes fázistól) folyamatosan bővült a mészbetétes kerámia kultúrája edénykészlete (1-3. kép). Új típusként jelentek meg a kultúra idősebb fázisában a csőtalpas tojástartó edények, valamint az egyelőre inkább csak az észak-dunántúli anyagból ismert fedők és korsók. A kevés feltárt és feldolgozott település miatt a házikerámia speciális funkciójú formáinak (F6 típus: erjesztő vagy pácedények, hordozható tűzhelyek) használata jelenleg csak a fiatal fázistól bizonyított. Ez utóbbi, speciális edények megjelenését illetően felmerülhet a táplálkozási szokások változása - erre vonatkozó elemzéseket Kastanas és Olynthos településén végeztek, az 184 HONTI Szilvia 1994a. 7. 185 BÓNA István 1975. Taf. 207.1; TORMA István 1976. 10.t.3, 12.t.1; KOVÁCS Tibor 1994. 3-4. ábra; HONTI Szilvia 1994a. I-Vll.t. 186 Vö. P. FISCHL Klára - KISS Viktória-KULCSÁR Gabriella 1999.114119. ételmaradványok (főzött vagy sütött ételekre utaló állatcsont és növénymaradványok) és a kerámiatípusok összevetése révén. 18 7 A Kárpát-medencében a késő rézkori étrendben a tejtermékek, köztük a vaj fontosságát jelzi a vajköpülésre szolgáló bőrtömlőhöz hasonló halbárka alakú edény és hengeres testű változata. 18 8 A mészbetétes kerámia kultúrája népessége által fogyasztott ételekről azonban egyelőre csak kevés adat áll rendelkezésre: Id. a hordozható tűzhelyeket Somogyvár-Kupavárhegyről, a gödörben előkerült erjesztő edényt Pécsudvardról, valamint a sírokból származó ételmaradványokat. 18 9 A kerámia-inventár változása mögött olyan jelenség is állhat, amely szerint ekkoriban merült fel igény a kisebb mértékben korábban is létező, szerves anyagból (fából, fakéregből, bőrből) készült edényformák kerámiába való áttevésére. Szerves anyag előzményekre következtet a kutatás az újkőkori edényeknél a gyékényszövést utánzó minták, vagy a késő rézkori segesdi kulacs alapján. 19 0 A középső bronzkorból erre utal a - valószínűleg gyermek sírjaként értelmezhető 19 1 - dárdai leletegyüttes agyagkosárkáin látható varrás mészbetétes mintával való utánzata (4. kép 2b, e-f). 192 A kis számban ismert kerámia rhytonokkal (4. kép 1) kapcsolatban Ch. Reich vetette fel, hogy ezek szaru ivókürtök agyag másolataiként értelmezhetők. 19 3 A fiatal fázisban az észak- és dél-dunántúli csoportnál is előforduló tojás alakú vagy kettőskónikus testű csörgők formáját figyelembe véve is szerves anyag előzményre, valamiféle növényi termésre gondolhatunk. Természetesen a szomszédos kultúrák hatását sem vonhatjuk kétségbe az edénykészlet alakulásában, de ezzel inkább csak a kultúra elterjedésének peremterületein (pl. az aunjetitzi és a magyarádi kultúra hatásával ÉNy-Szlovákiában és a Dunántúl legészakabbi térségében, valamint a Vattina-kultúra hatásával a Dél-Dunántúlon) számolhatunk. 187 BECKER, Cornelia 1995.1998; HOREJS, Barbara 2005. 188 HORVÁTH Tünde 2007. 100, 21. jegyzet, 10. kép; BONDÁR Mária 2008.40-41,12-13. kép. 189 P. FISCHL Klára - KISS Viktória - KULCSÁR Gabriella 2001. 177, Abb. 7. 84; GÁTI Csilla in print (a leletegyüttes megismerésének lehetőségéért Gáti Csillának tartozom köszönettel). A sírmellékletekben fennmaradt növény- és állatcsont maradványokról; KISS Viktória 2004a. 249. 190 CSALOG József 1956. 1966; RICHTER Éva 2003. 2005; HORVÁTH Tünde 2007.103,11. kép. 191 KISS Viktória 2004b. 2007. 192 Hasonló varrást láthatunk bronzkorból származó nyírfakéreg edényeken (pl. Gánócról /Gánovce, SK/: FURMÁNEK, Václav - VELIACIK, Ladislav-VLADÁR, Jozef 1999. Taf. 21b) vagy fa pohárkákon (Lago di Ledro: Anthony HARDING 2000. Fig. 7.1). 193 REICH, Christine 1997. | 170
