Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Kiss Viktória - A bronzkori kerámia-készlet változásairól (A mészbetétes kerámia kultúrája tipológiai vázlata)
Tisicum XIX. Királyszentistván, Siófok. 16 1 Speciális változatuk a miniatűr ikeredénykék Balatonfűzfőről.. 16 2 B4 Az észak-és a dél-dunántúli bögrék ötvöződéséből jöhetett létre a lencse alakú testű, tölcséres nyakú ún. csőri típusú bögre (vö. a dél-dunántúli B4 típussal), amely kis számban az Észak-Dunántúlon is előfordul: Csór, Veszprém. 16 3 Bp Az idősebb dél-dunántúli fázis hasonló pohártípusával vagy az aunjetitzi kultúra egyenes talpú, egyenes falú poharával állhat kapcsolatban az Észak-Dunántúlon ritkán előforduló, beszúrt pontokkal díszített talpas pohár: pl. Balatonfűzfő, Veszprém. 16 4 BK Füles korsók. BK1 Létezik az S-profilú bögréktől alig különböző formájuk. Magasabb, karcsúbb változatánál a fül általában a peremből: Királyszentistván, Vaszar, Veszprém. 16 5 A legfiatalabb daraboknál a nyak és has találkozásánál élesebb törésvonal jellemző: Vörs-Kerékerdő. 16 6 Vékony bekarcolt mészbetétes vonalakból és pontkörökből álló minta díszíti. Speciális változatuk a fedővel összeépített csörgőedény: pl. Királyszentistvánról. 16 7 BK2 Az előző típus a perem alól induló füllel is megtalálható: Vörs. 16 8 BK3 A magasabb nyakú korsótípus alapján különítette el Bóna I. a királyszentistváni temető fiatalabb fázisait: az ívelt profilú korsókat a 2. fázisba, a szögletesedő, élesen megtörő profilúakat a 3. fázisba sorolva: Királyszentistván, Vaszar, Veszprém. Fülük a peremből vagy az alól indul, a kettős kónikus hasig fut, néha enyhe ansa lunatával csatlakozik a peremhez. Vékony vonalakból, benyomott pontokból álló mészbetétes mintákkal díszítettek. Aljukon gyakran benyomott pontokból álló pontkörminta vagy keresztminta látható, peremük egyenes. 16 9 BK4 A fiatal fázis végén és a kései időszakban használt korsók nyaka aligtölcséresedő, inkább hengeres kialakítású, peremük gyakran erősen ferde. A kései időszakra jellemző e korsók befelé ívelt, behúzott peremű változata, a megszokott, 161 Balatonfűzfő: REGENYE Judit 1996.2.1.14-15; Balatongyörök: MRT ! 6/9. Ih„ 9. t. 8; Királyszentistván: BÓNA István 1975. Taf. 228. 16-18; Siófok: DRAVECZKY Balázs 1970. XXIV. t. 187. Újabban Christine REICH (1997.) ezekből az edénykékből vezette le a kultúra kerámia ivókürtjeit (Id. a fiatal fázis E2 típusát az észak- és dél-dunántúli csoportnál egyaránt). 162 Balatonfűzfő: REGENYE Judit 1996. 2.1.16. 163 BÓNA István 1975. Taf. 243, a kép jobb szélén; CSÁNYI Marietta 1978.12. ábra 13. Ld. még 121. jegyzet. 164 REGENYE Judit 1996. 2. t. 3; MRT 2. 8. 1.12. 165 BÓNA István 1975. Taf. 216.14,16,18, Taf. 217.13; CSÁNYI Marietta 1978.12. ábra 6-7; ILON Gábor 1995. XXI. 1.12, XXII.t. 3. 166 HONTI Szilvia 1994a. Abb. 8. 2. 167 Királyszentistván: BÓNA István 1975. Taf. 218.19. 168 HONTI Szilvia 1994a. Abb. 8. 5. 169 BÓNA István 1975. Plan 24; CSÁNYI Marietta 1978. 12. ábra 3,10; ILON Gábor 1995. XXII.t. 4. vékony vonalas díszítés gazdagabb, variáltabb, esetenként a szeremlei kultúra díszítésvilágára emlékeztető megoldásával, fülük szélén és a peremen rovátkolással: Balatongyörök, Mosonszentmiklós, Somogyvár-Kupavárhegy, Veszprém. 170 BK5 Utóbbi forma és a magyarádi kultúra korsóformájának egymásra hatása révén alakult ki a behúzottnyakú magyarádi-mészbetétes kiskorsó. 17 1 A duna-menti szlovákiai és északmagyarországi mészbetétes temetőkben, ritkábban a veszprémi alcsoportnál is megtaláljuk; Dunaalmás, Győr-Likócspuszta, Mosonszentmiklós-Jánosházapuszta 39. sír, Patpuszta (Patince, SK). 17 2 Bütyöklábas változataikon még erősebb magyarádi hatás érvényesül: pl. Mosonszentmiklós 29. sír. 17 3 Bt Tojástartó edények: Btl Az idősebb észak-dunántúli fázis csőtalpra állított bögréiből fejlődhetett tovább a fiatal északi mészbetétes fázis jellegzetes tojástartó edénye. Néha az idősebb fázisból ismert, széles testű forma is megvan: Balatonfűzfő. 17 4 Bt2 Jellemzőbb a karcsú, kehelyszerű testű változat. Nyakukon általában széles, a testen vékony vonalas mészbetétes minták és pontkörök: Balatongyörök, Királyszentistván, Siófok. 17 5 Néha egy peremből induló füllel is ellátták: Balatongyörök. Királyszentistvánon e vékonyfalú, finom edénykék egész szériái fordulnak elő egy-egy sírban. Bt3 Több összeépített miniatűr urnából álló talpas ikeredény: Balatonfüred-Lakidűlő-Murvabánya. 17 6 H Hordó alakú edények: H1 Az egyenesen elvágott peremű, hordóalakú edény, pereme alatt rendszerint fogóbütyökkel a fiatal fázisban is jellegzetes forma. A díszített változatok sokban hasonlítanak a csuprokhoz: pl. Királyszentistván, Siófok; ritkán alig kihajló peremmel is. 177 H2 A házikerámiára jellemző díszítetlen vagy vonalköteg170 MRT 1. 6/9. Ih„ 9.1.10; UZSOKI András 1963.18.t.5,19.t.4.; HONTI Szilvia 1994a. Il.t.3, lll.t.3, IV.t.10, V.t.1, Vl.t.2; KOVÁCS Tibor 1994. 4.ábra 3,6; KISS Viktória 1997. lábra. 171 KISS Viktória 2002. Abb. 5.1. 172 Dunaalmás: V. VADÁSZ Éva 1986. Vl.t.4,8, Vlll.t.2., BÓNA István 1975. Taf. 208.2-3; Győr-Likócspuszta: MITHAYSándor 1942. X.t.5; Mosonszentmiklós-Jánosházapuszta 39. sír: UZSOKI András 1963. 13.t.3; Patince 1., 20., 25. sír (az 1. sírban mészbetétes dísszel): DUSEK, Mikulás 1960. Taf. 1/1-2, Taf. XXIV.3, Taf. XXVI! 173 Mosonszentmiklós: UZSOKI András 1963. 13.t.4. A Veszprém-Rauschnitz-háznál előkerült példány (KISS Viktória 1997. 5. kép 2) anyaga és kidolgozása miatt egyértelműen eltér a sír többi, mészbetétes díszű edényének anyagától, feltehetően eredeti magyarádi készítmény lehet! Vö. H. SIMON Katalin - HORVÁTH László András 1999. 202. 174 REGENYE Judit 1996. 3. t. 5. 175 MRT 1. 6/9. Ih„ 9. t. 13; BÓNA István 1975. Taf. 217.16-23; DRAVECZKY Balázs 1970. XXIV. 1.184. 176 MRT 2. 6/7. Ih„ ábra. 177 BÓNA István 1975. Taf. 240. 1-2; DRAVECZKY Balázs 1970. XIX. 1.165. | 168
