Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Kiss Viktória - A bronzkori kerámia-készlet változásairól (A mészbetétes kerámia kultúrája tipológiai vázlata)
Tisicum XIX. A mészbetétes kerámia kultúrája észak-dunántúli csoportjának fiatalabb fázisa (3. kép 2) A korszakra jellemző edénytípusok: U Urnaalakú edények: Uh1 Az erősen tölcséres nyakú, tojás alakú testű urnák a kultúra minden időszakában vezértípusok. Két vagy négy füllel is ismertek, utóbbiak a test legnagyobb kiszélesedésén helyezkednek el. A fiatal fázis legkorábbi példányain széles, fogazott szélű mészbetétsávokat láthatunk (pl. (Királyszentistván 12., 29. sír), később egyre vékonyodó, vonalas minták, keretes minta, benyomott pontokból, W-mintából és egy pontból induló hármas vonalminta-kombináció a leggyakoribb díszítés. Alsó részük függőleges vonalkötegmintával, hálómintával vagy egy pontból kiinduló hármas vonalkötegekkel díszített. Az esztergomi és a veszprémi csoportból is ismerjük: Királyszentistván, Veszprém. 13 2 Uh2 A fiatalabb formák között megtalálhatók ívelten kettős kónikus testű urnák is, két vagy négy füllel: Királyszentistván. 13 3 Uh3 Az urnaalakú edények változata a vállon két füllel ellátott, tölcséres vagy tölcséresedő hengeres nyakú típus is továbbél: Királyszentistván. 13 4 Uh4 A kései időszakban az urnák alsó része erősen kiöblösödik, elkülönülve az ívelt falú felső résztől, ezek a „buggyantott" hasú proto-szeremlei urnák. Díszítésük gazdagabb, a szeremlei kultúra díszítésvilágára emlékeztet: Somogyvár, Veszprém, Mosonszentmiklós. 13 5 [A fiatalabb leletegyüttesekben megfigyelhető, hogy a füleket néha a hason elhelyezett borda köti össze.] A veszprémi alcsoport említett példányai mellett ritkábban az esztergomi alcsoportnál is előfordul. 13 6 Uh5 Az urnaalakú edények és a füles fazekak közös jellemzőit hordozza az ívelt profilú, széles szájú típus, hasán két kis füllel: Veszprém. 13 7 Uh6 A fiatal fázisban jelennek meg - az imént említett, fazékszerű típus átalakulásából és esetleg magyarádi hatásra(?) - az esztergomi és kisebb részt a veszprémi alcsoport területén a hengeres nyakú, egyenesen elvágott peremű, 132 BÓNA István 1975. Taf. 216. 3, Taf. 231.1; MRT 2. 51/36. Ih. 9.1.1. 133 BÓNA István 1975. Taf. 215. 1, Taf. 218.1. 134 BÓNA István 1975. Taf. 235.1, 4, Taf. 238.14. 135 Somogyacsa: HONTI Szilvia 1994b. VI. t. 12; Somogyvár: HONTI Szilvia 1994a. 1.1.10,12; ll.t.11,13,14; lll.t.13-15, stb; Veszprém: KOVÁCS Tibor 1994.3.ábra 1; Mosonszentmiklós 29. sír: UZSOKI András 1963. 2.t.2. 136 A szobi példány (BÁNDI Gábor - KOVÁCS Tibor 1974. IX.t.11; a szeremlei kultúra emlékanyagaként említve) igazolja a fiatal fázis végére alkalmazott kései mészbetétes-proto-szeremlei fázis elnevezés megfelelő voltát, de VÉKONY Gábor (2000. 180) figyelmeztetésével is összhangban van, mely szerint valódi Szeremle-jelleget nem tulajdoníthatunk ennek az emlékanyagnak. 137 KISS Viktória 2001. 64, 69. kép 47; MRT 2, 240, 51/18. Ih., VBM Itsz. 55.20.53. ívelt vállú, kónikus alsó részű urnaalakú edények két vagy négy füllel. A hengeres nyak pereme gyakran befelé ívelt. Alsó részükön hálóminta vagy hármas vonalkötegminta van. A legfiatalabb darabokon a has kiöblösödő részén, a fülek között nyelv alakú bütykök vagy plasztikus borda és ezen elhelyezett bütykök vannak. A veszprémi és győri alcsoportnál füllel, ritkábban fül nélkül is előfordulnak: Veszprém, Balatongyörök, Mosonszentmiklós. Az esztergomi alcsoportra a fületlen forma jellemző: Esztergom. 13 8 Uny Ritkább a nyakon elhelyezett két füllel: Királyszentistván. 13 9 F Fazekak: F1 Az ívelten vagy tölcséresen kihajló peremű, gömbös-, vagy tojástestű fazekak fogóbütyökkel vagy anélkül a legkülönfélébb méretekben fordulnak elő. Mészbetétes mintákkal is ismerjük: Veszprém. 14 0 F2 Gyakoribb a függőleges vonalkötegdíszes, hálómintás vagy díszítetlen házikerámia változat: Kaposvár, Somlószőlős, Balatonfűzfő. A legfiatalabb példányokon a vállon vagy a nyak törésvonalán bütykök helyezkednek el: Mosonszentmiklós, Esztergom. 14 1 F3 A nyakat áthidaló füllel ellátott típus is továbbél, egy vagy két füllel. Többféle variánssal jelentkezik, a test tojás alakú vagy kettőskónikus lehet: Balatongyörök, Veszprém. 142 F4 A vállon elhelyezett fülű forma is előfordul: Veszprém. 143 F5 A kései északi időszakban kissé a perem fölé magasodó két vagy négy füllel, a peremen vagy a hason elhelyezett bütykökkel ellátott, talán a magyarádi kultúra hatását tükröző formák is megjelennek: Veszprém-Kossuth L. u. 7., Veszprém-Kossuth L. u. 18. (Udvardy-ház), Veszprém-Bajcsy-Zsilinszky u., Mosonszentmiklós. Kovács T. feltételezte, hogy a korai halomsíros időszak egyelőre ismeretlen anyagában volnának meg az említett új típusok előzményei. 14 4 Az aldunai mészbetétes népességnél egyértelműen továbbél e forma (pl. Vrsac-At). 14 5 138 Veszprém: MRT 2. 8.t.4, KISS Viktória 1997. 3. kép 1, 5. kép 3; Balatongyörök: MRT 1. 6/9. Ih., 9.1.12; Mosonszentmiklóson: (füllel) UZSOKI András 1963. S.t.2-12, 6.t.1-2, 5-6, (fül nélkül) UZSOKI András 1963. 6.t. 3-4, 7. Esztergom: TORMA István 1976. 31, Taf. 10,1,3. 139 Királyszentistván, 26. sír: BÓNA István 1975. Taf. 235.1. 140 MRT 2. 51/16. Ih., 8. t. 9. 141 Kaposvár: KISS Viktória - SOMOGYI Krisztina 2004. 3. kép 9, 11; Somlószőlős: MRT 3. 51/9. Ih. 58. kép 12, 16; Balatonfűzfő: REGENYE Judit 1996.1 .ábra 5-6; Mosonszentmiklós, Esztergom: UZSOKI András 1963. 7,t.1-6; TORMA István 1976. Taf. 11.2. 142 MRT 1.6/9. Ih., 9. t. 11. 143 KUZSINSZKY Bálint 1920. 220. ábra; MRT 2. 243, 51/39. Ih., VBM 53.23.1. 144 UZSOKI András 1963. 8.t.4-7, KOVÁCS Tibor 1994. 3.ábra 2, 5; KISS Viktória 1997. 5. kép 1, 4. 145 MAJNARIC-PANDZIC, Nives 1985. T. 1.1, 5, T. 5. 5-6. | 166
