Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Kiss Viktória - A bronzkori kerámia-készlet változásairól (A mészbetétes kerámia kultúrája tipológiai vázlata)

Régészettudomány nyosan már a hálóminta is megjelenik, mely igen jellemző a mészbetétes kerámia kultúrája későbbi időszakának edényein. Az edénytípusok és a díszítés egyaránt tükrözi tehát a fej­lődést - egy részük még a kisapostagi kultúra, más részük már a mészbetétes kerámia kultúrája felé mutat. A mészbetétes kerámia kultúrája dél-dunántúli cso­portjának idősebb fázisa (2. kép 1) A korszakra jellemző edénytípusok: U Urnaalakú edények: Uh A késő kisapostagi-korai mészbetétes időszak tojástestű urnáiból fejlődtek tovább. 3 9 Nyakuk mindig tölcsé­res, a hason kétfül van. A perem és a fül mindig, de gyakran a has is díszített tekercselt pálcikás vagy eszközbenyomkodá­sos mészbetétágyakkal, utóbbin alul vonalkötegmintát is el­helyeznek: Bonyhád 4., 5., 18., 19. sír, Decs-Városhely-dűlő, Pécs-Makáralja, Pélmonostor (Beli Manastir, HR), Szajk 3. sír, Szakály 5. sír, Szebény-Kétgáttető 17. és 18. sír. 4 0 Uny A nyakat átívelő fülekkel is megtalálható: Bonyhád, Szebény-Farkaslik. 4 1 F Fazekak: F1 Az ívelten vagy tölcséresen kihajló peremű, gömbös-, vagy tojástestű fazekak a legkülönfélébb méretekben fordul­nak elő. Ezeknek is megvan finomabb, gondosan díszített változatuk, peremük alatt mészbetétes mintákkal, fogóbü­työkkel: Kölesd. 4 2 F2 Jellemzőbbek azonban az egyszerű, csak a peremen si­mított, durvább kivitelű háziedények: Szebény-Kétgáttető. 43 F3 Egy füllel ellátott bögreszerű típus is megjelenik a kor­szakban: Szebény. 4 4 T Mélytálak vagy tálfazekak: T1 A mélytál vagy tálfazék kifejezés a késő kisapostagi­korai mészbetétes fázisból ismert füles fazekak arányainak megváltozását (teste öblösebb, alacsonyabb), a tálak irányá­ba fejlődését fejezi ki. 4 5 Díszítése is bonyolultabbá válik, a 39 HONTI Szilvia—KtSS Viktória 1996. IV. 1.13, VI. 1.1, 7. 40 Bonyhád és Decs: CSALOG József 1942. VIII. t. 4d, VII. t. e, XII. t. 18a, 19a, XIII. 1.13; Pécs-Makáralja, Szajk: BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. XI. t. 4, XIV. t. 7; Szebény: BÓNA István 1975. Taf. 251.9,18; Szakály: TORMA István 1971.17. t. 6; Beli Manastir: SIMIC, Jasna 2000. T. 4.2/3. 41 Bonyhád: CSALOG József 1942. VII. t. 5a, X. t. 10c; Szebény-Farkas­lik: BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. XV. t. 5. 42 Kölesd: BÓNA István 1975. Taf. 245. 24. 43 BÓNA István 1975. Taf. 248. 21, 251.20. 44 BÓNA István 1975. Taf. 248. 22. 45 Az edény megváltozott formájának jelölésére TORMA István (1978. 20) adta ezt az elnevezést. vállon is gyakoriak a minták. Egyetlen, a nyakat áthidaló füllel ismerjük Bonyhádról. 46 T2 Két füllel is pl. Bonyhádról, Szebényből. 47 T3 Alacsonyabb, nyomott gömbös vagy kónikus testtel is: Szajk. 4 8 T Tálak: T4 A mélytálaknál említetteknél még alacsonyabb, egy- il­letve kétfülű tálak sorolhatók ide: Bonyhád, Szajk. 4 9 T5 A megelőző fázisban megjelenő, ritkán előforduló tál­típusok is tovább variálódnak, egyenesen elvágott peremű félgömbös vagy csonkakúpos alsó résszel: Szajk, Dombó­vár/Kölesd. 5 0 T6 Új forma egy kettős csonkakúpos, egyenesen elvágott peremű változat: Szekszárd-Alsóvárosi temető. 5 1 B Bögrék, poharak: B1 A késő kisapostagi-korai mészbetétes fázis legjellem­zőbb típusa, a bögre mészbetétdíszeit az idősebb dél-dunán­túli időszakban ritkább, széles tekercselt pálcikás technika helyett eszközbenyomkodással készítik. A szakályi 5. és 6. sír leletei között került elő ilyen, kisapostagi hagyományt őrző forma; továbbá: Lengyelről, Regöly-Fűzfásról. 5 2 Lencsetestű változatban is megjelenik: Szebény-Kétgáttető. 5 3 B2 A késő kisapostagi-korai mészbetétes fázisban jel­lemző harangalakú bögre több változatban is továbbél, kissé megváltozott profillal (néha íveltebb, néha egyenesebb oldal­fallal), de az előző fázistól gyakran alig megkülönböztethető formában: Pécs-Mecsekszabolcs. 5 4 Díszítésében több az eszközbenyomkodással készített mészbetétágy. B3 A harangalakú bögréből az idősebb déli mészbetétes időszakban fejlődött ki az enyhén beívelt-behúzódó hasú, gömbös aljú, kissé ívelt peremű bögre. A behúzott has széles sávos mészbetétes díszítésű, mely tekercselt pálcikás tech­nikával vagy ennek utánzatával illetve eszközbenyomással készült: Szajk. Profiláltabb, tölcséresebb nyakkal: Szebény. 55 Bp Az enyhén beívelt hasú bögre mellett a dél-dunántúli csoport idősebb fázisa emlékanyagának legjellemzőbb for­mája az egyenes falú, csonkakúp alakú pohár. Egyenes ol­46 Bonyhád: CSALOG József 1942. VIII. t. 4c, XI. t. 15b. 47 Bonyhád: CSALOG József 1942. XIV. t. 4a; Szebény 5. sír: BÓNA Ist­ván 1975. Taf. 248. 20. 48 BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. XIV. t. 6. (egy füllel!) 49 Bonyhád: CSALOG József 1942. VIII. t. 4b; Szajk: BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. XIV. t. 4. (egy füllel!) 50 Szajk: BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. XIV. t. 8; Dom­bóvár/Kölesd: WOSINSKY Mór 1904. LXII.t.10 (Dombóvár vidéke lelőhellyel), vö. BÓNA István 1975. Taf. 245.14. (Kölesd lelőhellyel). 51 WMMItsz. 119.933.3. 52 TORMA István 1971.19. t. 3, 6; WOSINSKY Mór 1904. XXIX. t. 3, 6. 53 BÓNA István 1975. Taf. 248.19. 54 BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. XI. t. 5-6. 55 Szajk: BÁNDI Gábor - K. ZOFFMANN Zsuzsanna 1967. XIV. t. 5; Szebény: BÓNA István 1975. Taf. 251.17,19. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom