Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Dani János - P. Fischl Klára - A Berettyó-vidék középső bronzkori telijei (Topográfiai megközelítés)
Regeszettudomany járások célja a jobban és kevésbé ismert többrétegű települések felkeresése, állapotuk rögzítése, felszíni leletanyaguk alapján pontosabb korszakbesorolásuk és a hozzájuk tartozó egyrétegű, külső, illetve szatelit települések azonosítása, durva lehatárolása volt. A szakirodalomból jól ismert Berettyóújfalu—Herpály, Berettyóújfalu, Szilhalom, Bakonszeg-Kádárdomb, GáborjánCsapszékpart, Esztár-Fenyvespart (vagy Fenyvesdomb) és Pocsaj-Leányvár lelőhelyek mellett a kevésbé ismert Létavértes-Kopasz-hegy 1 3, Berettyóújfalu-Berta-domb, Berettyószentmárton-Korhány, Zsáka-Remény-erdő, Bihardancsháza-Tó-sziget; Sárrétudvari-Poros-halom és Csökmő-Budai-domb nevű lelőhelyekre is szeretnénk felhívni e dolgozattal a kutatás figyelmét. A dolgozat egy előzetes, topográfiai jellegű adatbázisa a fent felsorolt 13 bronzkori lelőhelynek (1-2. kép). A lelőhelyek leírása és a helyszíni szemlék során tett megfigyelések rögzítése mellett archív térképi források, légi és űrfelvételek bevonásával vizsgáltuk a települések szerkezetének és egykori földrajzi környezetének adottságait. 14 Jelen tanulmányban a bronzkori lelőhelyeket 1:10000-es méretarányú EOV térképlapokon jelölve adjuk közre. A vizsgált területről eddig megjelent térképek adataival összevetve az itt bemutatott adatokat a következő eltéréseket állapíthatjuk meg. A Kovács Tibor által a magyarországi teli-kutatásokról írott összefoglaló munka térképmellékletén 1 5 a lelőhelyek nem helyesen vannak feltüntetve. 19-es számmal Esztár-Fenyvespart és 18-as számmal Gáborján-Csapszékpart lelőhelyek helyesen szerepelnek. Berettyóújfalu határában a legkeletebbi bronzkori tell a herpályi Földvár. Helyesen tehát 17: Berettyóújfalu—Herpály, Földvár. Berettyóújfalu nyugati határában található a Szilhalom nevű bronzkori többrétegű település. Sorrendben ez a 16. számú a térképen, azonban a telep nem közvetlenül a Berettyó partján található, kissé északabbra kellett volna rajzolni. 15-össel jelölt BakonszegKórógypuszta, vagy ismertebb nevén Kádárdomb a Berety13 Korábban a szakirodalomban „Pocsaj-Kopasz-hegy" néven tévesen jelent meg, ugyanis a lelőhely már Létavértes határába esik: DANI János 2005. 307. 14 A továbbiakban egy terjedelmesebb tanulmánykötetben kívánjuk közreadni az említett lelőhelyekre vonatkozóan fellelhető összes archív dokumentációs és régészeti leletanyagot, valamint a lelőhelyek pusztítása nélkül végzett térképi és terepi megfigyelések tapasztalatait. A tanulmánykötethez tartozó CD mellékletre kerülnek majd a lelőhelyekre vonatkozó 1., 2. és 3. katonai felmérések térképlapjainak kivágatai, további a 2000-es országos légifénykép-sorozat képei illetve a Google Earth űrfelvételei. A légi és űrfelvételek használhatóságát a fényképezés időpontjában a vizsgált területeket fedő vegetáció milyensége határozza meg elsősorban, így nem minden lelőhely esetében található meg mellékletként mindkét forrás. A mellékleteket saját terepi fényképeink egészítik ki, a többrétegű településre és környezetére vonatkozó kóddal ellátva. (1, teli; 2, külső telep; 3, árok; 4, egykori vízfolyás). 15 KOVÁCS Tibor 1988a. Fig 1. tyótól délre található. Ez utóbbi hiba megismétlődik az ottományi többrétegű településeket ábrázoló térképén is. 1 6 Ez a Kovács Tibor által feltüntetett 5 lelőhely ment át igazán a régészeti köztudatba. Sz. Máthé Márta bronzkori topográfiai kutatásait összefoglaló első jelentésének térképén 1 7 is találunk pontatlan adatokat. A Zsáka belterületére jelzett teli neolit korú, tévesen került a bronzkori lelőhelyeket ábrázoló térképre. A Hencida és Esztár között jelzett lelőhely a Diósdomb, szintén nem bronzkori település. Pocsajtól északra három lelőhelyet jelöl a térkép. A legkeletebbi lehet a Kopasz-hegy, a legnyugatabbi a Leányvár. A köztük levő nagy valószínűséggel a Laponyahalom, mely rézkori kurgán. A Berettyószentmártontól délre ábrázolt lelőhely a Berettyószentmárton-Halom-dűlő, Jákóhalom szintén rézkori temetkezési hely. Az általunk átvizsgált forrásanyag és terepbejárásaink alapján a következő megállapításokat tehetjük. A vizsgált 13 település közül 4 neolit előzményekre épült: Berettyóújfalu-Berta-domb, Berettyóújfalu—Herpály, Földvár, Berettyóújfalu-Szilhalom, Esztár-Fenyvespart. A tellek bronzkori rétegvastagsága eltérő: Berettyószentmárton-Korhány esetében az ásató Sőregi János szerint 270 cm volt a rétegvastagság. Sz. Máthé Márta az általa megásottak közül a legnagyobb méretű és legnagyobb rétegvastagsággal rendelkezőként Bakonszeg-Kádárdombot értékelte (180 cm, 7 bronzkori réteg). A gáborjáni Csapszékpart 140 cm-es rétegvastagságú, 5 bronzkori réteget tartalmaz; Berettyóújfalu—Herpályon 120 cm vastagságban 4 bronzkori réteget tártak fel, míg Berettyóújfalu-Szilhalmon és Esztár-Fenyvesparton 80 cm vastagságban 3-3 bronzkori szint volt. A három szint megléte tulajdonképpen a teli-fogalom alsó határát is jelenti. 1 8 Sárrétudvari-Poros-halom 1 9 esetében ugyan történt már - kizárólag a felső rétegekre koncentráló - régészeti kutatás, a teli rétegvastagságáról még sincs biztos adatunk; az ásató Mesterházy Károly megfigyelései alapján 200 cm-ben valószínűsíthetjük azt. 2 0 Bihardancsháza-Tó-sziget esetében - ásatás hiányában - nincs adatunk a rétegvastagságra vonatkozóan. A teli-településeket 2 1 3 fő méretkategóriába oszthatjuk. A kisebbek átlag 60 méter átmérővel rendelkező kör alakú többrétegű települések: Berettyószentmárton-Korhány, Berettyóújfalu—Herpály, Berettyóújfalu-Szilhalom, Csökmő-Budai-domb, Pocsaj-Leányvár, Sárrétudvari—Poros16 KOVÁCS Tibor 1988b. Abb. 3b. 17 SZ. MÁTHÉ Márta1986a. Abb. 1. 18 GOGÂLTAN, Florin 2002. 24: 3 rétegben és 1 méteres rétegvastagságban jelöli meg a fogalom alsó határát. 19 Az ásató MESTERHÁZY Károly tévesen a Nyársas-ér partján lévő kurgán nevét (Nyársas-halom vagy Gyilkos-halom) adta meg az ásatásról írott rövid beszámolóban, ami biztosan nem bronzkori teli, hanem feltehetően a Gödörsiros kurgánok népe (Jamnaja-kultúra) által emelt kurgán. 20 MESTERHÁZY Károly 1966. 54. 21 Árok, sánc és külső település nélkül. 105 |
