Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Történettudomány - Pusztai Gabriella - Belga Kongó kórházaiban. Dr. Thanhoffer Lajos
Történettudomány | gyarmati gyakorlat ilyen mértékű kritikátlan elismerése túlzásnak is tekinthető, mégis konkrét tényeken alapul, hiszen a kongói népszaporulat növekedésében komoly szerepe volt a felépített kórházaknak, a lepratelepek folyamatosan bővülő hálózatának, a csecsemőrendelésnek, a létrehozott tejközpontoknak. Emberek a Lualaba mentén Thanhoffer Lajos vidéki útjain együtt élt a bennszülöttekkel, megfigyelte a környékbeli falvak életét, társadalmát, a házasodási szokásokat, az asszony mint vagyontárgy szerepét, a férfi-női munkamegosztást. Megemlékezett a környék őslakóinak nyelvéről, viseletéről, falvaikról a hat-nyolc főt befogadó kis kunyhókkal, a táplálkozásról, a körülmetélésről. Beszámolt az asszonyok életét veszélyeztető megdöbbentő szokásról, amikor a beteg feleséget visszaküldték apja házához meghalni, mivel annak halála esetén a férj köteles apósának kártérítést adni. Néha hetekig küldözgették az asszonyt odavissza, míg el nem pusztult az úton. Leírta tapasztalatait az európai kultúra hatásáról a bennszülöttek nyelvében, öltözködésében (a hagyományos ágyékkötő mellett a negyven fokban is viselt európai télikabátig). A befolyás káros következményeit is észrevette, látta miként válik egyes esetekben a bennszülött a fehér ember „torz, visszataszító karikatúrájává". 5 7 Thanhoffer doOktor vázolta a gyarmati kisváros „nem bennszülött" társadalmának keresztmetszetét: A rangsorban a kerületi kormányzósági főnök az államhatalom képviselője után az állami orvos következett, majd az egyéb tisztviselők, a polgármester, a püspök, a mérnökök, a katonai parancsnok és tisztjei, rendőrtisztviselők, s a vállalati alkalmazottak. A kereskedelmi negyed lakossága főleg görögökből, hindukból állt. Hazatérés 1940 elején indult vissza Magyarországra. Itthon előadásokat tartott, cikkeket írt, hogy a Közép-Afrikáról kialakult „sötét, mocsaras dzsungelt és vad, lándzsákkal hadonászó bennszülötteket formáló" elképzeléseket felváltsa a fejlődő gyarmat világának bemutatásával. Ekkor készült el Kongó című könyve. A háború miatt csak 1945 után tudott visszatérni Belga Kongóba. Az Utexleo textilüzem orvosaként utazott ki Leopoldville-be (ma Kinshasa). 5 8 Szépen jövedelmező állása és a gyorsan fejlődő, modern főváros végleg Afrikában tartotta. 1951-ben jó barátja, gróf Somssich Pongrác emlékezett meg róla. 5 9 Modern, új kórház vezetésével bízták meg 1952-ben. 6 0 Dr. Scheitz Lászlóval leopoldville-i látogatásai során több közös műtétet végeztek. 6 1 Feleségével, két gyermekével 6 2 többször járt itthon látogatóban. Gyűjteményének néhány darabja a Néprajzi Múzeumot gazdagítja. 6 3 Film és fényképfelvételeire nem sikerült rábukkanni. Nyughelyét nem ismerjük. 57 THANHOFFER Lajos 1941b. 1-4. 58 SCHEITZ László levele családjához. Leopoldville 1952. máj. 26., Agárdi F. (1955) 345. 59 SOMSSICH Pongrác 1990. 59. 60 SCHEITZ László levele családjához. Leopoldville 1952. máj. 26. 61 SCHEITZ László levele családjához. Leopoldville 1952. dec. 23. 62 SCHEITZ László levele családjához. Leopoldville 1952. dec. 23. 63 Thanhoffer Lajos gyűjteményének csupán öt tárgyát és az orvos négy rajzát sikerült 1999-ben megszereznie a múzeumnak. Földessy Edina etnográfus közlése, e-mail 2008. aug. 8. 569 |
