Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Bagi Gábor: Kamarai ácsmesterek és leszármazottaik a XIX. századi Szolnokon

receni Szent Anna templom tornyait is ő készítette el szolnoki ácsmesterekkel.

1835-ben Homályossy magasította meg a szolnoki templom tornyát,38 majd egyesek szerint 1836—1842 között a Jászberény-Szentkúti templom megépítése, felújítása fűződik a nevéhez.39 Állítólag a mezőtúri református templom 1842—1845 közötti felújítását is ő végezte, de inkább csak a terveket készíthette el a munkához, mivel 1840 után már több forrás is az örököseit említi.

1.2. A megyei hidak építője

A török kiűzésével az ország gazdasági egysége is újra megszilárdult. A XVIII. században már nemcsak a főbb útvonalak kiépüléséről és részleges folyamszabályozásokról vannak adatok, hanem átkelőhelyek és kisebb-nagyobb hidak építéséről is.

Időrendben haladva 1805-ben a karcagi Zádor-híd kapcsán említik, hogy a faváltozat terveit Tünkéi Ferenc készítette el. Magával az építkezéssel kapcsolatban azonban pillanatnyilag nincsenek megbízható adatok. Jóval több ismeretünk van viszont a kunszentmártoni híd felépítéséről. E nagykun településen már az 1780-as évektől tervezték egy állandó kőhíd építését a Körösön, ám a költségeket sokáig nem tudták biztosítani. Végül a jászkun kerületi közgyűlés 1804. évi határozata nyomán a terveket faszerkezetű hídra változtatták át. A famunkálatok elvégzését Tünkéi vállalta 12.137 rajnai forintért, míg a híd két végén a kőlábazatokat Rábl Károly gyöngyösi kőműves- mester készítette el. A Szolnoknál megvásárolt fát (5.059 rajnai forint értékben) vízen szállították az építkezéshez. A munkák 1806. febmár 1-én kezdődtek, és az 50 öles szerkezet (94,5 m) fél év alatt el is készült, mivel július

30-án már avatták.40

Az 1810-es években a Szolnokon 1562-től létező Tisza-híd felújítása mind időszerűbbé vált. Végül hosszas viták után 1816-tól kezdtek a munkákhoz. A régi hidat a használható anyagok újabb felhasználása céljából — lebontották, és az átmeneti időszakban Tünkéi új fenyőfa kompját vették igénybe a szállításokhoz. Végül 1817/18- ban a hidat is ő fejezte be. Ezután 1819—1826 között Túr- keve határában a Csengettyű hidat építette fel.41

Homályossy-Tunkel Ferenc egyik legfontosabb alkotásának a cibakházi híd tekinthető, amit a korábbi szakiroda- lom szerint a birtokos Földváry család építtetett. Az itteni híd jelentőségét az adta, hogy a szolnoki híd mellett ez volt a Közép-Tiszavidék középső részének (a Tiszafüredtől Csongrádig terjedő folyamszakasz) második állandó átkelőhelye, és átmenetileg Cibakháza fellendüléséhez is hozzájárult.42 Az előkerült levéltári források azonban éppenséggel azt bizonyítják, hogy 1824-ben Homályossy maga ajánlotta fel, hogy saját pénzéből (a mellékelt terv szerint 45.534 forint 57 krajcárért) elkészíti a hidat, ellenszolgáltatásként viszont ennek működtetését 12 esztendőre (?) haszonbérbe veszi a foldesuraktól. Nyilvánvalóan ezzel magyarázható, hogy Homályossy 1827-től 1840-ig mindössze évi 300 forintot fizetett a Földváryak- nak a híd bérletéért, míg 1841-től ez az összeg 3.900 forint volt. Emellett az is feltűnő, hogy a cibakházi uradalomban az 1830-as években az építési megbízásokat is rendre ő kapta.43

:Xíhm

Ü i 1

r " ;

ff. * IP

fl^v***,v* ifi

A szolnoki Tisza-híd terve az 1730-as években. Hasonló jellegű hidat épített Homályossy-Tunkel Ferenc Cibakházánál (PINTÉR László 2000. 22.)

1834-re a közel harmincesztendős kunszentmártoni Körös-híd a gyarapodó forgalom és az igénybevételek nyomán megrongálódott, és bővítése is szükségessé vált. A munkákra az év elején Homályossy Ferenccel és László János ácsmesterekkel kötöttek szerződést. A régi híd elbontása és az új felépítése mintegy nyolc hónapig tartott, az átadásra augusztus 16-án került sor. Az új alkotás hossza 65, a szélessége 4 öl (122,8, valamint 7,5 m) volt.44

1.3. Köz-, magán- és uradalmi épületek készítője

Tünkéi 1811 előtt a túrkevei városháza épitésében vett részt, minthogy a jelzett évben amiatt tiltakozott a Jászkun Kerület közgyűlésénél, hogy az itteni munkáért kapott tiszteletdíjában hamis pénz is volt.45 Még ebben az évben az újonnan épülő szolnoki városháza ácsmunkáit bízták rá.46 1824-ben Karcagon a régi vendégfogadó és a városháza teteje is leégett, mire a város Tünkéit hívta meg, hogy a kárról és a javítás lehetőségeiről véleményt mondjon.47 1827-ben a tűzvészben elpusztult egri városháza tetőzetét javította Szvitek Ignác szolnoki áccsal és Zwenger egri kőművesmesterrel együtt.48 1 831-ben a Jászkun Kerület jászberényi kerületi székháza környékén végzett pontosan

38 KAPOSVÁRI Gyula—RÉDEI István 1988. 50.

39 Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy a megmaradt tervrajz állítólag Homályossy Iván munkája. SZML A levéltárban őrzött tervrajzok gyűjteménye, V 77.

40 SZIKSZA1 Mihály 1994. 86.

41 Uő: 1991. 17.

42 Uő: 1994. 17., 86., 89—90.

43 Pest Megyei Levéltár, A Földváry nemzetség közbirtokossági

levéltára iratai. XIII.2.a. Családülési jegyzőkönyvek. 2. Iratok. Acta Concursus Generalis. 1823—1825., BAGI Gábor 2007. 77.

44 SZIKSZAI Mihály 1994. 89—90.

45 Jk. Kér. kgy. ir. 1812. 1. fasc. 459. sz.

46 „Külső-Szolnok”, 1873. február 23. „Mikor épült a szolnoki városháza?”

47 SZML Karcag tan. jkv. 1824. márc. 28. 158. sz. Köszönöm Ruzicska Ferenc barátomnak, hogy erre az adatra felhívta a figyelmemet.

244