Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Szikszay Mihály: Régi hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Kiskörei közúti-vasúti Tisza-hid vasúti Tisza-híd. Ekkoriban 780 m hosszával Magyar- ország legnagyobb faszerkezetű hídja volt. A három 48 m-es medemyíláshoz Kisköre felől 37, Abádszalók felől 28 ártéri nyílás csatlakozott. 1906-ban átépítették vasszerkezetre 45 + 64 + 45 m-es nyílásokkal. A híd 1919-ben a harcok áldozata lett, helyreállítását 1923-ra fejezték be. Átadásán részt vett Horthy Miklós kormányzó is. 1944- ben felrobbantották, végleges helyreállítását csak 1956— 1958 között végezték el. Ekkor a közúti forgalom számára is alkalmassá tették. 1958. november 30-án adták át a forgalomnak. 1974—1976 között az ártéri szerkezetet átépítették. Ma a mederhidat Kisköre felől 16x12, Abádszalók felől 20x12 m-es ártéri nyílás fogja közre.52 A kunszentmártoni közúti Hármas-Körös-híd A kunszentmártoni átkelőhely első említése 1469-ből származik. Ekkor állítottak a Jeneiek révet, amely a Körösön vezetett át. Mátyás király oklevélben ismerte el a révjogot. A privilégium házassági kapcsolat révén került a Földváry család kezébe, akikkel a XVIII—XIX. században a Tiszazug más révjei kapcsán is találkozhatunk.53 A török időkben elnéptelenedett települést 1717-ben népesítették be. A letelepedett lakosok mesterszállási és csorbái pusztájukat csak a Körösön keresztül tudták megközelíteni. Ezért először ideiglenes révet készítettek, majd megvalósitották az állandó kompközlekedést.54 1738-ban említik először a révészek nevét. 1754-ben a Földváry család is megnyitotta saját révét Kunszentmártonban. A Föld- váryak révje a Serház mellett, a községé a templom előtt volt. A két rév sokáig vita tárgyát képezte a Földváry család és a kunszentmártoniak között. Végül 1775-ben megegyezés született, és a felek a templom melletti átkelőhelynél megnyitották a közösen üzemeltetett révet. Kunszentmárton 1782-ben révprivilégiumot kapott II. Józseftől.55 Az első elképzelések az állandó híd építéséről 1783-ban születtek. Kezdetben kőhidat akartak építeni, ezt azonban a magas költségek miatt elutasították. A terveket így módosították faszerkezetű hídra, amelynek felépítésére 1805-ben kaptak engedélyt a nádortól. Az ácsmunkák végzésével Tünkéi Ferenc szolnoki ácsmestert bízták meg, míg a híd két végén építendő kőlábazatok elkészítésére Rábl Károly kőművesmestert kérték fel.56 A munka 1806. február 1-jén kezdődött, Kunszent- márton első hidját már 1806. július 30-án ünnepélyes körülmények között fel is avatták. A híd karfáit és kapuzatát fehér és kék színre festették. A szerkezet teljes hossza 50 öl (94,5 m) volt.57 A fahídon már 1834-ben a rongálódás jelei mutatkoztak, ezért új hid építését határozták el. A munkálatokra Tünkéi Ferenc (ekkor már magyar nemesi címet kapott Homályossy néven) és László János ácsmestereket kérték fel. A régi hidat elbontották, és a helyére építették az új hidat, amelyet 1834. augusztus 16-án adtak át. A gerenda- híd 11 cölöpjármon nyugodott, magasságát a legnagyobb vízállás szintje fölé emelték. Az építmény hossza 65 öl (122,85 m), szélessége 4 öl ( 7,5 m) volt.58 A híd fontos szerepet játszott az 1848—1849-es szabadságharc idején.59 1876-ban Molnár József ácsmester készit terveket egy új hídra. Ez 10 cölöpjármon nyugvó 60 öl (113,4 m) hosszú, 4 öl (7,5 m) széles gerendahíd.60 Az építési munkálatok 1882. május 19-én kezdődtek, és november 28-án adták át az elkészült hidat a forgalomnak.61 Ezt 1919-ben a román csapatok felgyújtották. A megszálló csapatok kivonulása után a község újabb fahidat építtet, amelyet jégzajlás sodort el. Ezután egy úszó, úgynevezett „céma- hidat” építettek, amely közvetlenül a vízre feküdt. Ezt 1922-ben a jégzajlás vitte el. A ma is álló vasbeton híd terveit dr. Haviár Győző és munkatársai készítették 1923-ban. A Körös-híd mederszerkezete háromnyílású (26 m + 34 m + 25 m). Alsópályás, rácsos acélhíd. Az acélszerkezethez a város felőli oldalon egynyílású, 15 m-es, kéttámaszú, négyfőtartós vasbeton gerendahíd, míg a jobb parton hatnyílású (15m + 20m + 15m + 15m + 20 m + 15m nyílásokkal), négy főtartós, vasbeton ártéri gerendahíd csatlakozik. A híd teljes hossza 211 m. A felszerkezet 4,8 m széles kocsipályája mindkét oldalán 0,6 m széles gyalogjárdával folytatódik. Az eredeti terveken zórésvasas pályaszerkezet szerepel. A vasszerkezet terveit a felrobbantott gyergyó- falvi Maros-hid vas szerkezetének felhasználásával készítették. Az építési munkák 1923. szeptember 18-án a jobbparti mederpillér alapozásával kezdődtek meg. A pillérek és a vasbeton-szerkezetek szerelési munkáit 1925. április 51 SZML Túrkcve ir. M. füzet 1. kötet 115. (1845). 57 SZML Kunszentmárton ir., tanácsülési jkv. 1805.261., 269., 296. 52 TÓTH Ernő 59., 63—64., 135—136. 58 SZML Kunszentmárton ir., tanácsülési jkv. 1834.35., 55., 60. 53 SZML KL ir. 7/1926. 59 HERENDI József 1901. 34. 54 BÉL Mátyás 1975. 54. 60 SZML Kunszentmárton ir., tanácsülési jkv. 1876. 40. 55 HAVASSY Péter 1994. 39—51. 61 SZML Kunszentmárton ir., képviselőtestületi jkv. 1882. 126., 56 SZML Kunszentmárton ir., tanácsülési jkv. 1733—1785. 223., 1768—1777. 83., 1777—1788. 183—186. 143. 199
