Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Bagi Gábor: A jászok XV. századi szállásainak kérdéséhez

BERÉNYSZÁLLÁS/JÁSZBERÉNY

A jászok „anyavárosa” kapcsán igen kevés adat ismert. Újabban Hatházi Gábor felvetette, hogy Berénynek az 1546 körüli hatvani szandzsákdeftertől kezdve említett, Magyarvárosra és Jászvárosra történő elkülönülése már 1526 előtt megvolt, sőt mezővárosi címe és fejlődése is jelentős magyar betelepüléshez kapcsolódott. Pillanatnyilag ezt a feltételezést írott források nem cáfolják, bár nem is igazolják.44

1357-ben határperében a nádor döntött, s a herényi birtokos Örs nembeli Marcell fía Eusták fia László jász vajdától Csupor Tamás bán fia Lóránt fia, a jákóhalmi Domokos által követelt Horgasérmelléke földet az utóbbinak ítélte.45 1412. január 6-án Berényszállási Péter fia László kérésére Zsigmond király átíratta az 1407. évi oklevelét, megerősítve a jász kapitányok bíráskodási és vámmentességi jogait.46 1438-tól első helyen sorolták fel minden jász kiváltságlevélben.47 Az 1442-es törvényszékén Frank herényi kapitányt, 1446-ban — a jász kiváltságok megerősítéskor — Berényszállási András fia Mártont említik.48 1458-ban innen Gazdag János szerepelt az 1428-as kiváltságlevél kikérői között.49

Az 1460-as években az itteni Layk Lászlót orgazdaságért vádolták. Ő azonos lehet azzal a Berényszállási Layk Jakab fia Lászlóval, aki 1468. április 29-én a Páló- ciak Mezliben iktatásának ellentmondott.50 1478-ban I. Mátyástól Márton kapitány, valamint Kazdach (Gazdag?) Mihály, egy másik Márton és Pál Berény, Négyszállás és Ágó szállásokon lakó jászok kérték Zsigmond 1412-es oklevele kiadását.51 1480-ban Pethő Balázs herényi bírót és Bertók Bálint esküdtet említik Borsóhalma ügyében, míg 1484-ben a borsóhalmi kapitányság kapcsán Zemléki Györgyöt, kinek neje Márta, Barthalyos Demeter lánya volt.52 1492-ben Berényből Sándor Márton kapitány és Bálint szerepeltek egy jász kiváltság megerősítésénél. Ekkoriban herényi Faracs Márton fia István pap úti levelébe több jász kiváltságot is beírtak.53

1500. január 20-án Szentimre pusztára Hevesben a herényi Sándor Márton, testvére György, Márton fiai (Mihály, Gáspár), György fiai (Ferenc, Pál, János) új adományt kaptak, mivel oklevelük I. Mátyás halála után elveszett.54 Talán ide kapcsolható az 1512-ben említett Ficsór György és Kovács István, akik kérésére II. Ulászló király a jászoknak kegyúri és szabad lelkészválasztási jogot adott.53 1516 nyarán Ficsór Lukács ágói kapitányságba

iktatásán Molnos Péter és Beregi Ádám herényi tanácsos is részt vett. 1517. március 14-én II. Lajos király Berényi Sándor Lukács kérésére meghagyta az ágói beiktatás kiadását, a megkésett ellentmondás miatt.56 1517-ben Ré- dei Mátyás és testvére, Potenciána (berényi Ficsór Györgyné) elcserélték bánhalmi és más javaikat. 1519. május 12-én berényi Ficsór Lukács és Székely András jász officiálisok voltak,57 míg 1526 végén a Káta vidékén birtokos Sülyi Etele László a budai vámagy berényi tisztje.58 1536. május 2-án Váradon Szapolyai berényi Barla Pált szüleivel (Barla Lukács és Piroska), testvéreivel (Fülöp, Ferenc, Demeter) nemesítette, és Hevesben berényi házukat, földjeiket az adó alól felmentette.59

1540-ben lakói 146 forint adót fizettek, a bírák és esküdtek 6-ot, volt 7 puszta helye és 1 szegénye.60 Az 1550- es években Beke János kapitány és Ercsi János alsó- szentgyörgyi kapitány előtt Berényi Vas Helias özvegye, Zsófia Jákóhalmára bevallást tett.61 1570-ben kapitánya Mihó György.62

FÉNYSZARUaÁSZFÉNYSZARU

Az egyetlen jász szállás, amelynek XIV. századi meglétére nem ismert okleveles adat. Az egyszerű szállásnál nagyobb szerepére utalhat, hogy 1433-ban Zsigmond király Négyszállási Kompolt mellett Fényszarusi Lajosnak is meghagyta a szentandrási házak újjáépítését és átadását az egri káptalannak,63 majd 1459-ben I. Mátyás is ugyanezt parancsolta.64 Ekkoriban már igazolhatóan a négy jász székkezdemény egyike. 1480-ban Fényszamsi Beke Lőrinc esküdt Borsóhalma ügyében, ki talán az alsószent- györgyi Békék rokona.65 1540-ben lakói 15, bírái 2 forintot adóztak, volt 8 szegénye és 5 elhagyott telke.66 1570-ben kapitányát nem említi a török.

NÉGYSZÁLLÁS

A Jászberény belterületétől északra fekvő jász település neve alapján négy kisebb szállás egybeolvadásával keletkezett. Oklevelek szerint 1391-ben Apáti szomszédja, ahová út vezetett. 1393-ban Zsigmond király meghagyta az apáti jászok megvédését a határt elszántó négyszállásiaktól.67 1407. október 29-én a király megnemesítette Négyszállási István68 fiai (Kompolt, László) jászokat, és

44 HATHÁZI Gábor 2006. 136—140. Ugyanakkor a külön bíró és tanács más, több birtokos kezén lévő mezővárosnál is előfordult, mint pl. Külső-Szolnok vármegyében Tiszavarsány és Mezőtúr esetében.

45 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 92.

46 Uo. 565.

47 Uo. 606., 637—639.

48 BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori másolatok, X. csomó.); GYÁRFÁS István, 1870—1883. III. 245., 269.; BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 59. (Dl. 9270.)

49 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 269.

50 BÁRTFAI SZABÓ László 1905. 68.; uő é. n. (OL Rákóczi—Aspremont Lt. Capsa 53., Fase. 1., No. 14.)

51 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 300., 679.

52 Uo. 687—689.

53 Uo. 323—324., 342—343., 703—705., 711—712.

54 PINTÉR Jenő é.n. 9.; BENEDEK Gyula 1997.348. (Df. 283755.)

55 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 729.

56 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 53. (Dl. 67368.)

57 BENEDEK Gyula 1998. 392. (Dl. 106083.)

58 SZAKÁLY Ferenc 2001. 330. — A jászok és kunok adóit és szolgáltatásait a XV. század közepétől a budai udvarbírói hivatal adminisztrálta, minthogy azokat a királyi udvar ellátására fordították.

59 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 764.

60 KOCSIS Gyula 2005. 86.

61 BÁRTFAI SZABÓ László é.n. (MTA Könyvtár, Tört. Ivrét 83. Podhratzky másolatok. 1273—1580.)

62 BAYERLE Gusztáv 1998. 95.

154