Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - G. Móró Csilla: Egy magyar köznemesi család, a Blaskovichok életkörülményei a XIX. század végén és a XX. század elején
nyítéka a korszerű mentalitással, magas műveltséggel rendelkező magyar köznemesi család generációkon átívelő, haladó szellemű törekvéseinek. A család felemelkedése Blaskovich Sámuel (1680. k.—1737) a Rákóczi-korban még Esztergom vármegye szolgabírájaként működött. Hivatalából adódóan tehát iskolázott, jogi ismeretekkel és latin nyelvtudással bíró ember volt. A szabadságharc idején ő mindvégig a labanc oldalon állt, hiszen kuruc oldalról biztonságot jelentett a Bottyán János tábornok bizalmasaként tevékenykedő após, s a kuruc kapitányként harcoló édestestvér. Samu házassága révén került Hont megyébe. Mivel a trencséni csata után jelentősen megváltoztak a Felvidék katonai viszonyai, ezért a császáriak saját embereiket tették a törvényhatóságok vezetésébe. 1709 elején Löffelholz altábornagy által Selmecbányán kinevezett honti szolgabírók között találkozunk Blaskovich nevével is. A császári házhoz való lojális magatartás és szolgálat eredménye az lett, hogy gróf Heister tábornagy 1709-ben Blaskovichra íratja a magyarádi (Deménddel határos) birtokot. Blaskovich Samut, Hont megye 1733-i összeírásában, mint több megyében birtokos nemest igazoltak.37 Vagyonának növekedését viselt tisztségein kívül Grassalkovich Antallal való sógorsága is elősegítette. Grassalkovich először Deméndet adta sógorának, majd 1727-ben a Tápió- szentmártonban megszerzett Máriássy-féle birtokrész zálogjogát is Blaskovichra ruházta át, majd e Pest megyei település határának 3/8-át kitevő birtokrészét örökáron eladta.38 Blaskovichot az 1733. évi összeírás már Pest megyei birtokosként is jegyezte. A kései feudalizmus időszakában is a társadalmi és gazdasági szerepvállalást, a közéleti előmenetelt nagymértékben elősegítették a kedvezően kötött házasságok és a rokoni kapcsolatok. Mint korábban láttuk, Blaskovich Sámuel vagyongyarapodásában szerepet játszott a magas hivatali pályát befutó Grassalkovich Antallal való sógor- ság. E rokoni kapcsolatot leginkább Sámuel elsőszülött fia, József kamatoztatta. Blaskovich József (1708 k.—1754 k.) is igen kedvező házasságot kötött. 1731-ben feleségül vette a XIV. századtól honti birtokkal rendelkező Dacsó család leányát, Annát. A keszihóci és dacsóhalmi Dacsó Péter és inácsi Ebecky Éva gyermekével kötött frigy alapján került a Blaskovichokhoz Bátorfalu, Apáti, Újfalu, Dacsópuszta. A házaspár 1737-ben zálogból kiváltotta a Heves megyei Erk helységben lévő birtokot. József 1738-ban kérelemmel fordult III. Károly királyhoz annak érdekében, hogy két szomszédos falu, a Nógrád megyei Ebeck és a Hont megyei Ipolykeszi határában lévő Ebecky birtokok anyósa családjának fiúági kihalása miatt reá maradjanak.39 A folyamodvány kedvező elbírálásában az ekkor már királyi személynökként működő báró Grassalkovich az unokaöccse segítségére volt. Józsefnek vagyona a Dacsó családba történt beházasodás révén tovább nőtt. 1749-ben felesége féltestvéreivel történt osztozkodás után megörökölték Heréd, Daróc (Ti- bolddaróc), Cseri, Penc, Pribó, Peszerény, Felső-Pribel, Újfalu birtokait, pusztáit. A vagyon gyarapodásával együtt járt Blaskovich József társadalmi szerepvállalásának erősödése, közhivatali előmenetelének kedvező alakulása. 1725-30-ban Pest megye aljegyzőjévé nevezték ki, később a lakhelye szerinti honti törvényhatóságban látott el tisztséget. 1739-ben honti szolgabíróként említik, majd 1742-ben másod- és 1759-ben első alispánná választották.40 * Hivatali előmenetelében ezzel elérte azt a legmagasabb funkciót, amit a vármegyei közigazgatásban egy köznemes betölthetett. Blaskovich József és családja a Hont megyei Bátorfaluban lakott. Ez volt birtokainak központja, itt állt rezidencionális háza. Blaskovichok birtokai között legértékesebb föld a Pest megyei Tápiószentmártonban volt. A levéltári, szakirodalmi adatok egybeesnek a családi emlékezet azon tényével, hogy a tápiószentmártoni földön már az 1750-es években úrilaknak kellett állnia. (Ebben az időben József legfiatalabb testvére, Borbála élt itt férjével, Kostyán Imrével.) Tápiószentmártonban a Blaskovich-Dacsó házaspár 1754-ben még együtt kezdte a családi kápolna építését. 1768-ban a barokk kápolnának Nagyboldogasszony tiszteletére történő felszentelését már csak Dacsó Anna érhette 41 meg. Az első ismert ős unokája, Blaskovich József (1772— 1848) őseihez hasonlóan jogi végzettséget szerzett, majd 21 éves korában híres és vagyonos családba nősült. 1793. november 24-én nőül vette fái Fáy Bertalan borsodi alispán és kölesei Kende Mária leányát, Annát. Házasság- kötésük után a Borsod megyei Tibolddarócon laktak. Itt látta meg a napvilágot 1794-ben Bertalan és 1802-ben Pál fiuk. Harmadik gyermekük, Gyula 1806-ban Tápiószentmártonban született, a többi gyermek Bátorfaluban. 1807 táján Blaskovich József családjával a Hont megyében lévő bátorfalusi ősi lakba költözött, amit nagy- nénjétől, Zsuzsannától örökölt. Felesége itt hozta világra László (1808), Antal (1810), Amália (1814), Alojzia, Anna, Mária és Julianna nevű gyermekeiket.42 1817-ben újabb, kúriával rendelkező birtokot vásárolt Tápiószentmártonban, ahová majd elsőszülött fiával, Bertalannal együtt az 1830-as években leköltözött. Blaskovich József személyét nagy tiszteletet övezte több vármegyében, amit bizonyít az, hogy az 1810-es években Hont és Nógrád, 1818. március 31.-én pedig Pest megye is táblabíróvá választotta. Ez utóbbinak köztiszteletben álló személyisége, amire bizonyosság az, hogy az 37 GALGÓCZY Károly 1877. 78. 38 SZML Blaskovich család iratai. F: 10. N: 54. 39 G. MÓRÓ Csilla 1993a. 30. 40 PALUGYAI Imre 1855. 553.; BOROVSZKY Samu/HONT é. n. 397, 371. 41 Blaskovich Múzeum Történeti Dokumentációs Tára (TBM Td). Td: 69.21.8., SZML Blaskovich család iratai. F.ll. N:300.; GENTHON István 1961. 293. 42 G. MÓRÓ Csilla 1993a. 35. 259
