Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - G. Móró Csilla: Egy magyar köznemesi család, a Blaskovichok életkörülményei a XIX. század végén és a XX. század elején
6. kép. Törökszentmiklós-Szenttamás, Almásy kastély, 2002. (G. Móró Csilla felvétele) talpig üvegezett belső ajtók fölött egy-egy ablak is elősegítette a terem megvilágítását. Az urasági lak két oldalán oszlopos homlokzatú gazdatiszti és személyzeti épület állt. A melléképületeknél a-bbbbbbbbb-a ritmus szerint alakult a homlokzat tagoltsága, amit a középső szakaszon tornác bontott fel. A melléképületeket az egyenletes ritmika jellemezte, ami a viszonylag karcsú toszkán oszlopok sűrűn egymás utáni elhelyezéséből adódott.75 A Blaskovich uradalom tisztilakának kolonádja reprezentálja azt, hogy az a klasszicizmus legfőbb építészeti dísze, a nemzetien sajátos architektúra hordozóinak egyike.76 Ez a kúria 1945-ig a Blaskovich család tulajdonában volt.77 A XX. század nemzedéke A XX. század első felében Blaskovich Aladár (1862— 1937), majd Blaskovich Ernő (1903—1964) volt a tápió- szentmártoni úrilak lakója és a birtok vezetője. A tápió- szentmártoni uradalom XX. századi történetét jól foglalja össze Blaskovich Aladár leírása, amely az 1931-ben készült erdőgazdasági üzemtervben olvasható.78 „A birtok történeti fejlődéséhez illetve visszafejlődéséhez tartozik annak feljegyzése is, hogy a birtok ’ősbirtok’ jellegének dacára, a földbirtokreform, az eredetileg több mint 6.800 kát. holdas tulajdonából kíméletlenül több mint 24%-ot juttatott nagyobbrészt helybeli és nem egészen szegény sorsú igénylőknek. A juttatás úgy mezőgazdasági, mint főleg erdőgazdasági szempontból eléggé el nem ítélhető oly módon történt, hogy az összefüggő terület több helyen lett kikezdve. így a birtok, amely minden vihart, háborús rekvirálást, oláh megszállást, ezek által az angol telivér- ménes megrablását, kommunizmust és teljes gazdasági válságot, eladósodás és anyagi zavarok nélkül kiállott, éppen a földbirtokreform által jutott az 'ősbirtok’ létére szokatlan megcsonkításra. ” Ez a rövid idézet is jól mutatja, hogy a XX. század első felében egy köznemesi család gazdálkodására, birtokainak megőrzésére, életkörülményeinek fejlődésére mennyi és milyen nagy jelentőségő külső hatás volt befolyással. Ez hatalmas kihívást jelentett a monarchia „boldog békeidőihez” képest. Blaskovich-birtokok a 20. században 1903 79 Blaskovich Ernő Tápiószentmárton (Pest m) 6.870 Blaskovich Aladár Nagy-Királyhegyes (Csanád m.) 259 Blaskovich István N agy-Királyhegy es (Csanád m.) 4.955 Blaskovich Antal Arad 5.263 Blaskovich Gyula Tiszaújhely (Ugocsa m) 450 191180 Blaskovich Ernő Tápiószentmárton 6.870 Blaskovich Aladár NagykirályhegyesCsanádpalota 2611 Blaskovich Ernő N agykirályhegycs- Csanádpalota 2611 Blaskovich Elemér Törökszentmiklós 5193 Blaskovich György, János Tiszaújhely 443 1935 Blaskovich Aladár (lakik:Tápiószentmárton) Tápiószentmárton 5492 kát. hold Csanádpalota (Nagykirályhegyes) 3969 kát. hold Blaskovich Ilona (lakhely Budapest) Csanádpalota (Nagykirályhegyes) 103 kát. hold Blaskovich Pétemé (lakik: Királyhegyes) Kisszomor (Csanád m.) 478 kát. hold Az összeírásokból kitűnik, hogy a XX. században a Blaskovich család birtokainak nagy része Pest, Csanád és Szolnok megyében volt. E földek Blaskovich Bertalan leszármazottainak tulajdonában voltak. Blaskovich Gyula hevesi alispán unokái, György és János egy kisebb uradalommal rendelkeztek Ugocsa megyében, Tiszaújhelyen. A család ezen ága e földbirtok 1911. évi eladása után települt vissza Pest megyébe, a rokonok közelébe, a Tápió mentére. 75 KELENYI György 1974. 29. 76 MOJZER Miklós 1971.56—57. 77 A tápiószentmártoni kúriát 1945 után a helybeliek gyakorlatilag széthordták, romjait 1949-ben elbontották 78 PML XV.1-401. Ebeczki Blaskovich Aladár tápiószentmártoni nagybirtokos erdejének rendszeres gazdasági üzemterve, 1931. július 16. 79 GAZDACÍMTÁR... 1905. 70., 210., 334. 80 RUBINEK Gyula 1911. 196,555,816. 265
