Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - G. Móró Csilla: Egy magyar köznemesi család, a Blaskovichok életkörülményei a XIX. század végén és a XX. század elején
1834. május 27-én vette nőül báji Patay Franciskát (1818—1883). Gyulának, három fivérével és négy húgával történő megosztás után, édesapja nagyszámú birtokai közül, az 1844- ben kötött osztályegyezség szerint a következő ingatlanok jutottak: az egész Tápiószentmártonnak 1/8 része, ami mintegy 1200 magyar holdat tett ki, a fehéregyházi pusztai részbirtok; az andomaki, egedi és miskolci szőlő. A fiútestvéreivel kötött osztály értelmében szent- mártoni része külön gazdálkodásra alkalmatlan volt. Ezért atyjától 1845. március 29-én 44.200 ezüstforintért részlet- fizetésre megvásárolta az erki 2.700 magyar holdas birtokot. A vételár törlesztésére szentmártoni jussát 1846. november 15-én Bertalan testvérének eladta.52 Blaskovich Gyula az erki birtok révén viselt közhivatali funkciót Heves és Külső-Szolnok vármegyében. 1837-től 1845- ig a tamai járás főszolgabírójának tisztségét töltötte be.53 Családjával az 1840-es években költözött a Heves megyei Tamaerkre. A vármegyénél felfigyeltek kimagasló szolgabirói tevékenységére, ezért 1845-ben másodalispánná választották. Az első alispán ekkor Almásy Pál lett. A korabeli híradás szerint a hevesi törvényhatóság e választásokkal a nemzeti ellenzék erős bástyájává vált.54 1848 tavaszának európai és magyarországi eseményei nagy lelkesedést váltottak ki Heves megyében is. Az 1848. június 2-i bizottmányi ülés tagjai — a más irányú megbízatása miatt lemondott — Almásy Pál helyébe Blaskovich Gyulát emelték ki első alispánná. A függetlenségi nyilatkozat proklamálása után Kossuth Lajos 1849. május 9-én kelt oklevelében Heves megye főispánjává nevezte ki.55 Blaskovich Gyula az 1849. június 2-i közgyűlésen minden különösebb szertartás nélkül foglalta el főispáni székét.56 A megye közönsége kifejezte abbéli örömét, hogy olyan férfiút nyertek a kormánytól főispánul, „...ki a kormány bevallott elveinek — melyek a haza szabadsága, függetlensége és jóléte — nyilvános hivatalbéli pályáján egyik legbuzgóbb bajnoka volt, s amelyek lobogója alatt vezérlendi e megyét... ” Szemere Bertalan, az első felelős magyar minisztérium belügyminisztere 1849. május 16-án a kinevezési rendelethez mellékelt levelében ekképpen fogalmazta meg a főispán feladatait: „Az a különbség és távolság, mely a zsarnok rendszer alatt a főispánt a megyétől elválasztá, nem létez többé. Ön az első hivatalnok, nem ura senkinek, barátja és társa mindenkinek.... ”57 A kormány Hevesben e szellemiség érvényesítésére Blaskovich Gyula közvetlen, áldozatkész, tapasztalt, gondos és megfontolt személyénél jobbat nem is találhatott. Tisztségéből adódóan Blaskovichot az 1848-49. évi első nép- képviseleti országgyűlés meghívottjai között találtuk, de azon felsőházi tagok között, akik az országos összejöve4. kép. A tápiószentmártoni Blaskovich sírkert (G. Móró Csilla felvétele) téltől távol maradtak.58 A történelemből ismert folyamatok miatt a főispáni posztját nem sokáig tölthette be. Blaskovich Gyulát erki birtokán érte a fegyverletétel híre. Villámcsapásként hatott rá, mivel mindvégig bízott a magyar ügy győzelmében. Blaskovich Gyula 1850. december 4-én, 44 éves korában Bényén fejezte be életét. Tápiószentmártonban, az ősi családi sírkertben talált örök nyugalomra.59 Itt nyugszik Blaskovich táblabíró neje, valamint Bertalan és felesége, ezen kívül Ernő, a híres versenyló tenyésztője is.60 A polgárosodott nemzedék A XIX. század végén és a XX. század elején Blaskovich József táblabíró gyermekei és unokái igen szerteágazó nemzedékrenddel és birtokkal rendelkeztek. A táblabíró nyolc gyermeke közül az első négy fiú volt. Ők örökölték az öt megyére kiterjedő Blaskovich-földeket. Egymás közötti osztályegyezséggel váltották, illetve vették meg az öröklött részbirtokokat annak érdekében, hogy azokon gazdálkodni és élni lehessen. A legidősebb és a legkisebb fiú, Bertalan és László Tápiószentmártonban élt és gazdálkodott, Blaskovich Pál maradt a Felvidéken, Hont és Nógrád vármegyében, Gyula Hevesben. A Blaskovich leszármazottak birtokainak rövid áttekintésére segítségünkre vannak a korabeli gazdacímtárak és a családi iratanyag.61 Ezek alapján pontosan tudjuk, hol és mekkora földdel rendelkeztek az ebecki Blaskovich család tagjai. A kiegyezést követő békeidőben és a századelőn élt 52 G. MÓRÓ Csilla 1993a. 39.; TBM Td. 68.1.6., Td. 68.1.8. 53 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 378—385. 54 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 389. 55 MEDGYESI Somogyi Zsigmond 1902. 92. 56 HAJAGOS József 1998. 1. 57 TBM Td. 68.1.204. — Szemére Bertalan levele, 1849. május 16. 58 ALMANACH... 2002. 1130. Ebben téves közlést olvashatunk, mert Blaskovich Gyula főispánt tápiószelei földbirtokosként jegyzik. Ő soha sem rendelkezett e településen földdel, de az unokái is csak 1912-ben költöztek ide. 59 G. MÓRÓ Csillaa 1993a. 42. 60 A tápiószelei Blaskovich sírkert őrzi Blaskovich József táblabíró neje, fáy Fáy Anna (1777 k.—1856), gyermekeik és menyük: Blaskovich Bertalan (1794—1859) és neje, gróf Almásy Erzsébet (1804—1872), Blaskovich László (1808—1875), valamint unokáik: Sándor (1824—1905), Albert (1827—1890), Ernő (1834—1911) földi maradványait. 61 TBM Td. 68.1.331—350. Blaskovich István hagyatéka 261
