Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - G. Móró Csilla: Egy magyar köznemesi család, a Blaskovichok életkörülményei a XIX. század végén és a XX. század elején
1820—30-as években rendszeresen tagja a Pest megyei rendek nádort fogadó küldöttségének.43 József a gyakori pesti tartózkodás miatt 1812-ben házat vett Pesten. Ezután már nem volt akadálya (ha igen: közlekedési) annak, hogy Blaskovich a pesti törvényhatóság gyűléseire rendszeresen eljárjon. Éppen azokban az időkben, amikor ellenzéki magatartása, haladó állásfoglalásai miatt Pest az ország vezérvármegyéjévé vált. Blaskovich József feltehetően Pest megye gyűlésein ismerkedett meg gróf Széchenyi Istvánnal (ismeretségük bizonyítékait a gróf naplójában megtaláljuk), aki 1831-től rendszeresen eljárt a nemesi gyűlésekre.44 Blaskovich táblabíró művelt, széles látókörű emberként könnyen magáévá tette a haladó gondolatokat. Ennek konkrét példája az, hogy támogatta Széchenyi István tervét, a magyar lóversenyzés megteremtését. 1827- ben a Pesti Gyep megalapítói között találkozunk Blaskovich József nevével.45 A grófnak bizony nagy szüksége volt a haladó mentalitással rendelkező köznemesek támogatására, mivel e korban ez a réteg volt a haza és a haladás képviselője. A reformkori nemzedék A jómódú birtokos nemesi réteg jeles képviselői, a Blaskovich família tagjai a családi élet fontosságának megtartása mellett már aktív részesei, közreműködői voltak a magyar reformgondolatok megvalósításának. Négy férfi: Blaskovich József táblabíró, valamint fiai: Bertalan, Pál és Gyula reformkori társadalmi, gazdasági szerep- vállalása ellentmond a pipázó, alighogy olvasgató, semmi lényeges dologgal igazán nem foglalkozó köznemesről alkotott képnek.46 E réteg kultúráját — az arisztokrácia francia orientáltságával szemben — a hagyományosabb, latinos műveltség jellemezte. Ezért kerültek ki soraikból a nemesi autonómia jeles irányítói, mint Blaskovich Gyula —, így a reformkornak nemcsak részesei, de alakítói is lehettek. E köznemesi család tagjai gazdasági, közéleti tevékenységének liberalizmusát jelzi, hogy a korszak végén, 1848-ban a Pest megye (a korszak vezérvármegyéje) népképviseleti átalakulását segítendő állandó bizottmány tagjai között három Blaskovich fivért: Bertalan, Gyula és László személyét is megtalálhattuk.47 A Blaskovich József és Fáy Anna gyermekei között elsőszülött Bertalan (1794—1859) családja a legszerte- ágazóbb, legnépesebb. Az ő személyével jelennek meg birtokosként a Blaskovichok Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Blaskovich Bertalan bölcsészeti tanulmányokat folytatott, őseihez hasonlóan fiatal éveiben vármegyei szolgálatot vállalt. 1816-ban lakhelye szerint, Pest megye kecskeméti járásában nevezték ki alszolgabíróvá. Ezt a hivatali funkciót 1827-ig töltötte be.48 Blaskovich Bertalan igen sikeres gazdálkodónak és nagy vagyonszerzőnek bizonyult. Mint a család elsőszülött fia, az ősi, Sámueltől örökölt részt kapta Tápiószentmár- tonban. Személyére az előnyös házasságkötés, az ún. felfelé házasodás a jellemző. 1825 táján nőül vette zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Erzsébet grófnőt. E frigy révén jutott hozzá Kengyel, Törökszentmiklós-Szent- tamás, de vásárlásokkal is gyarapította birtokát. Eredetileg 2-3.000 hold földet bírhatott, de jelentős vételei (Gyapjú, Királyhegyes, Tápiószentmárton) alapján már 20-25.000 hold földet hagyott maga után.49 Bertalan 1/8-ad részt kapott a tápiószentmártoni földből, ami mellé először Pál, majd Gyula részét is megvette, s így a területek 2/3-ával szabadon rendelkezhetett.50 Tápiószentmártonban az öröklött rész mellé megszerezte Kubinyi László 1830-ban épített klasszicista kúriáját.51 3. kép. Az ebecki Blaskovich család címere a tápiószentmártoni kápolna bejáratánál (G. Móró Csilla felvétele) Blaskovich József és Fáy Anna harmadszülött fia, Gyula (1806—1850) ifjúkorában papnak készült. Egy ideig nagyszombati papnövendék volt, később Pesten jo- gászkodott. Ezután közigazgatási pályára lépett. 1829-től alszolgabíróként dolgozott Pest-Pilis-Solt vármegye pesti járásában. 1832-ben megerősítették e tisztségében, majd 1836-ban Pest megye táblabírói közé választotta. Blaskovich Gyula — családot alapítandó — 28 éves korában, 43 Pest Megyei Levéltár (a továbbiakban: PML) IV.3-a. Nemesi közgyűlések iratai. Prot. Cong. 1829/III. 1769., 1836/IV. 1858. 44 MARKAI László 1958. 156— 157. 45 ERDŐD Y Rudolf 1942. 11. Széchenyi gróf ezután, 1828-ban írta meg a Lovakrul című könyvét, amiben kifejti véleményét, a magyarországi lóversenyzés és lótenyésztés javítását célzó programját. 46 TRÓCSÁNYI Zoltán é. n. 239—282. 47 SIMON V. Péter 1990. 289. 48 BOROVSZKY Samu/PEST é. n. 146. 49 G. MÓRÓ Csilla 1993a. 37—38. 50 SOÓS István 2000. 161. 51 BADÁLEde 1987. 47. 260
