Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Régészet - Cseh János: Jászfelsőszentgyörgy Túróczi-tanya szkíta telep
hagyásával az I. felületen csatlakozó, III. jelzésű 3x2,8 m méretű rábontás kiásása. A rábontásban azonban a B gödör nem folytatódik, a 20 cm vastag foldgát alatt megszűnik. Helyette a rábontásban több újabb gödör: I, J, K és L gödrök. Valamennyi csak részben esik bele a rábontásba, s csak ez a részük került feltárásra. Közülük az I gödör valószínűleg összetett, két gödörből áll. Gyér keramikus anyaguk jellegtelen, őskori. A C gödör teljes feltárása. Alja homokos, tapasztatlan. Környékén cölöplyuk nincsen. A B gödör I. felületbe eső részének teljes feltárása. Egy része külön kerek kontúrú gödör formájában a töltelékföld kiemelése után elkülönül: B1 gödör. Padlózata azonban egybetapasztva a B gödörével, keramikus anyaga is azzal egyező, valószínű tehát, hogy egykorú, azonos gödörrendszerhez tartozik. B és B1 gödrökben és környékükön cölöplyuk nem figyelhető meg. (A C, B és B1 gödröket lásd a 648—651. fényképeken!) Az A gödör teljes kibontása, a többszörös sározási rétegek áttörése, illetve lehántása a tapasztott padlózatig. A padlózaton, főleg a K-i oldalon sűrűn elhelyezkedő cölöplyukak, összesen 90 darab. Átmérőjük 2,5x9 cm. Elhelyezkedésükből rendszer nem vehető ki. A gödör kontúrján kívül cölöplyuk nem figyelhető meg. (A kibontott A és A1 gödrökről lásd a 652—661. sz. fényképeket!) A kutatóárok és a II. felület további bontása. A betemetés megkezdése. A kutatóárokban 65—80 cm-ig humusz. Benne gödrök: D, E, F, G és H gödrök. Közülük csak a D és E rajzolódik ki, a többit fenékig humuszba ásták, tartalmuk csak szórvány cserépanyag formájában észlelhető. E szórvány kerámiát azonban a felsorolt betűjelzésekkel külön csomagoltam. A D gödör teljes egészében feltárásra került. Formája teknőszerű. Töltelékföldjében nagyon kevés, jellegtelen őskori kerámia és nagymennyiségű állatcsont. — Az E gödörnek csak a kutatóárokba eső, kb. felényi részét tártam fel. Kerek gödör, feneke tapasztatlan. Tartalma jellegtelen őskori kerámia és állatcsont anyag. Sem belsejében, sem környékén nem figyelhető meg cölöplyuk. Az F, G és H gödrök keramikus anyaga jellegtelen, őskori. VIII. 5. AII. felület befejezése. 70—80 cm mélységben fokozatosan sárgul az altalaj. A nyesésben igen bizonytalanul rajzolódik ki a még mindig eléggé humuszos talajban az M, N, O és P gödrök kontúrja. N és O gödrök szabálytalan alakúak, formájuk elnagyolt, aljuk tapasztatlan, homokos. O gödör töltelékföldje hamus. Cölöplyuk nem figyelhető meg. E gödrökben a nyesés alatt megfogható sekély aljban nincsen korjelző anyag, a nyesés fölötti magasságból azonban az árok megfelelő szakaszából szkíta tál és egyéb kerámia került elő. Ennek csomagolása: „II. felület N és O fölött”. M gödör két részből összetett (Ma és Mb), a két rész összetartozása nem világos, lehet, hogy különállók. Nyesés alatti szakaszukban kevés jellegtelen őskori kerámia, a felület földjében fölöttük több (az utóbbi anyag csomagolása mint az előbb, a két gödör anyaga elkülöníthetetlen; A zoológiái anyagot nem tettem el.) P gödör tölcséres formájú, elnagyolt, tapasztatlan. A nyesés alatti szakaszában csak néhány darab jellegtelen kerámia és állatcsont, fölötte a felület földjében nagyobb mennyiségű szkíta kerámia. A nyesés fölött még jobban szélesedett, a magasabban előkerült anyag még nagyobb körben szétszóródva. (Csomagolása mint fent.) Az R gödör kontúrja a nyesésben már nem látható, az egész a humuszban volt. Viszonylag szűk, nagyjából meghatározható körből előkerült kerámia jelezte. Bodrogke- resztúri kultúra, köztük négyszögletes, díszes tál darabjai. A gödör maximum 60 cm mélységig terjedhetett. Mint a II., III. felület és a kutatóárok tanulságai jelzik, a vastag humuszréteg miatt a telepásatás kilátásai reménytelenek, a további munka céltalan lenne. A visszatemetés befejezése. A leletmentésen jelen voltak Torma István és Selmeczi László egyetemi hallgatók. (Csalog Zsolt, Adattár A.59., A.93. és A.l 15. rajzok. Fotók: 646—661. Rajzok: 8—12?) IRODALOM CSEH János 2006. Archaeologia Scythica. Adalékok a Közép-Tisza mente vaskori történetéhez. Additamenta to History of the Middle Tisza Region in the Iron Age. In: Tisicum XV. Szolnok, 2006. 13—42. FETTICH Nándor 1969. Újabb adatok az őskori kocsihoz a Kárpát-medencében. Neue Beiträge zum prähistorischen Wagen im Karpatenbecken. In: Ethnographia, LXXX. évfolyam, 1. szám. Bp., 1969. 30—72. 93
