Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Régészet - Cseh János: Jászfelsőszentgyörgy Túróczi-tanya szkíta telep

nem volt igazán markáns. Mindenesetre meg lehetett állapítani kerek formáját és 130 cm körüli átmérőjét. Kis részlete kívül esett a kutatóárkon. (6. kép)

Az objektumhoz 17 darab edénytöredék tartozik. Ezeknek egy csoportját esetleg középső vaskorinak, szkitának lehetne meghatározni, mindazonáltal előfordulnak korábbi, más prehistorikus, rézkori darabok is. Ltsz. 62.22.478—480(7).

G objektum (kora?)

A telepmaradvány az előbbi F objektumtól északkeletre bontakozott ki halványan/elmosódottan, ahhoz hasonló bizonytalan formában. Némiképp ovális kontúrt és úgy 135x120 cm-es méretet lehetett megállapítani. Mélységére nincsen adat, részint mert csekély mértékben süllyedt csak be. (6. kép)

A mélyedés, mondhatni teknő 14 darab archeológiái tárgyat tartalmazott, középső rézkoriakat, de talán szkíta és avar hovatartozásúakat is. Ltsz. 62.22.481—494.

H objektum (középső rézkor?)

Eme harmadik ilyen, épphogy csak megfogható objektumnyom a kutatóárok túlsó, északnyugati vége közelében teljes terjedelemmel beleesett a kiásott felületbe, miként az iménti. Szabályos kör formátumú volt és 110x100 cm átmérőjű. Mélységére egzakt adatot itt sem lehetett felvenni. (8. kép)

Ezen a helyen (gödöraljban?) az ásató régész csupán 4 darab cserepet talált, feltehetően kalkolitikus töredékeket, valamint egy kovát. Ltsz. 62.22.495—499.

I objektum (középső rézkor?)

Az objektumrészlet az I. felület délkeleti sarka melletti

III. felületen, annak északnyugati szögleténél tűnt elő a —80 cm körüli nyesésnél. Szabálytalan formájú, karéjos kontúrrészlet, melynek mélységét 45—40 cm-nek mérték. Kiterjedésére egy 160 cm-es és egy 120 cm-es adatot lehetett rögzíteni. Keresztmetszetében méhkas-, másként harangszerű volt. (4. kép és 7. kép)

A telepjelenséghez csak 4 darab edénytöredék tartozik, feltehetően rézkoriak. Ltsz. 62.22.500—503.

J objektum (szarmata?)

Ez a telepjelenség a III. felület déli oldalfalánál helyezkedett el, s csupán részletében, töredékében kerülhetett feltárásra. Eredetileg kör kontúros gödör volt, 90 cm mérhető diaméterrel. Oldalfala lefelé konkáv íveléssel, homo- rúan szélesedett, azaz méhkas formát mutatott. Vízszintes alja a megnyesett felülettől számítva 30 cm mélyen húzódott. (4. kép és 7. kép)

K objektum (kora?)

A szóban forgó, imént említett felület keleti oldalfala mentén bontakozott ki, körvonalazódott ez a szabálytalan ovális objektumrészlet, amelynek mérete 100x60 cm-t tett ki. Kónikus, egyenes, sík aljú gödörbeásás volt, 35 cm körüli mélységgel. (4. kép és 7. kép)

L objektum (középső vaskori szkíta?)

Eme objektum is a III. felülethez tartozott, annak északkeleti szögletében, zugában jött napvilágra. Az egésznek csupán egy ívelődő darabját tudták kibontani, feltárni. Ennek nagysága 80x55 cm-re rúgott. Homorú oldalfalához egyenes, vízszintes alj/fenék csatlakozott, amely —45 cm mélységben futott. (4. kép és 7. kép)

A telepgödör 2 darab edénytöredéket tartalmazott, amelyek talán szkíta koriak. Ltsz. 62.22.504—505.

M, illetve Ma-Mb objektum (szarmata)

Az I. felülettől északnyugatra húzott és nyitott II. felület keleti végében bontakozott ki, —70—80 cm körüli mélységben. A telepjelenség — mely egy nagyobb objektum kisebb részleteiből (a és b) állt — terjedelmében 150x60 cm-t tett ki. Észak—déli irányú karéjos, illetőleg egyenes oldalfalról van szó, amely metszetben kissé méhkasszerű formát mutatott. Mélységét, sík alját a megnyesett felületszinttől számítva 55—35 cm-nek mérték. (5. kép és 7. kép)

Az M telepgödörből 6 darab archeológiái lelet került ki, eneolitikus-kalkolitikus és római kori cserepek, továbbá kövek, egy őrlőkő-malomkő és egy kavics-csiszoló. Ltsz. 62.22.506—511.

N objektum (kora?)

Az M jelzésű telepnyom közvetlen szomszédságában, a

II. felület északi fala mentén helyezkedett el vagy feküdt, és kb. felében be is futott az alá. A hozzávetőleg kerek kontúr mintegy 145 cm átmérőjű volt. Eléggé sekély, 15 cm mélységű, vízszintes aljú beásásról lehet beszélni. (5. kép és 7. kép)

O objektum (kora?)

Az előbbiek mellett, a felület déli falánál tűnt fel ez a kisméretű, cca. fele részében feltárt, teknős telepjelenség. Az egész kör vagy ovális lehetett és nemigen több, mint 10 cm mélységű. (5. kép és 7. kép)

P objektum (kora?)

Ez a régészeti objektum, mely az előbbi kettőnél jóval markánsabbnak, szembeszökőbbnek bizonyult, a szóban forgó felület közepe táján feküdt. Kör kontúrral jellemezhető gödör, 190 cm-es diaméterrel. Határozottan tölcséres keresztmetszetű volt szűk, egyenes aljjal. Mélységére az ásató régész 110 cm-t vett fel a megnyesett felülettől. (5. kép és 7. kép)

R objektum (rézkori)

A telepnyom az iménti P jelzésűtől nyugat felé, a déli szelvényfalnál rajzolódott ki, illeve volt archeológiailag megfogható valamelyest. Úgy fele részében, minthogy csak 60 cm-ig terjedt lefelé a mostani talaj szinttől számítva. Esetleg egy 160—150 cm átmérőjű, kerek objektumként, gödörként rekonstmálható. (5. kép)

Betöltődéséből összesen 17 darab régészeti lelet jött napvilágra, amelyből 6 a kerámia, valamennyi — minden

85