Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Írások az ünnepeltről és az ünnepelttől - Szabó István: Tanulmányúton Oszétiában

és Fritzgerald-lemezt és végül két klasszikust: a Tosca-t és egy Rossini egyfelvonásos operát olasz énekesekkel.

Gyalog indultunk haza, és 1/2 5-re érkeztünk meg. így a Borisz megígérte hajóút a Moszkva folyón elmaradt. Holnap azonban — mondta — szeretné megejteni.

Ebédre valami sűrű kásaleves volt és hús krumplival.

Délután folytattuk a pakolást és a beszélgetést, de nem bontakozott ki érdemleges dolog, mert közben menetrendszerűen bekapcsolták a TV-t, ahol Csehovról-Gorkijról volt egy folytatásos darab a Taganka Színház előadásában. Ami magában is elég tömény volt, nemhogy a közben folytatott beszélgetéstől is kísérve. A színészeket figyeltük inkább, akik ragyogóak voltak. Galja dolgozott, könyveket keresett számunkra, lemásoltuk a Borisz elénekelte Heta- gurov-versek szövegét. Közben egyre több szó esett az otthoniakról: már igencsak hiányoztak.

Késő este végre sikerült Borisszái néhány érdekes dolgot tisztázni. Ezek az alábbiak voltak:

1. Kangkü-Khorezm — ászi törzsek. Borisz szerint nem lényeges a kérdés.

A khorezmi területen — a helynevek tanulsága szerint valóban iráni nyelvet beszélők éltek. Ő azt a felfogást vallja, hogy itt, a Kaukázus előterében mindig is éltek iráni népek, és nem pedig bevándoroltak ide. Ő Oszétia folyamatos kultúrája mellett foglal állást.

2. Megadta az irodalmát annak, hogy hogyan érhetőek el az orosz-jász kapcsolatok (korábban felírva).

3. Szerinte a kabardok, akik az oszétek szomszédságában élnek és törökös nyelvet beszélnek, azonosak a kunokkal, azokkal, akiket a mongolok részben a hegyekbe szorítottak, részben pedig Magyarországra kényszerítettek a jászokkal együtt. Az itteniekkel azonban az történt, hogy eloszétesedtek kultúrájukban, nyelvük megtartása ellenére. Ez bonyolítja a kérdést, mert nálunk is keveredik a kun és a jász, sőt a magyarokba is beolvadtak.

4. A magyarországi jászok szerinte innen, a Kaukázus előteréből mentek oda, és az itteni kultúra éppen ezért irányadó lehet.

5. Khorezm-Kangkü azonosságát Tolsztov is nyitva hagyja.

6. A lakodalom feltételezést nagy érdeklődéssel figyelte. Az esküvőn az öreg tamada mellett náluk is van olyan, aki a menyasszonyt felvezeti.

12 óra tájban feküdtünk le.

1984. május 15. (szerda)

Szép napos időre ébredtünk. Ez az utolsó teljes napunk Moszkvában. Holnap, május 16-án, nagyon korán kell kelnünk, 1/2 5-kor indul a vonatunk.

Reggel 1/2 8 órakor kezdődött az utolsó napunk. Befejeztük az előző napi jegyzeteinket.

Mit végeztünk?

1. 42 db filmet csináltunk Moszkvában és a Kaukázusban. Ebből 14 tekercs színes dia, 18 pedig fekete-fehér felvétel. Ez körülbelül 1.200 kocka, amiből ezer biztosan sikerült.

2. 20 db magnókazettát használtunk fel, körülbelül 12-13 órányi anyagot rögzítettünk, amik részben helyszíni felvételek, részben szakmai kérdésekkel kapcsolatos beszélgetések. Néhány látott-tapasztalt dolog egymás közötti beszélgetésként rögzült.

3. Körülbelül 50 darab könyvhöz és kiadványhoz jutottunk hozzá. Többségükben őszét vonatkozású, kisebb részben a társadalom, rokonsági rendszer szempontjából fontos könyvek.

4. Több fontos, de meg nem szerezhető munkát átlapoztunk, elolvastunk és jegyzeteket (annotációkat) készítettünk róluk.

5. Közvetlen összeállítás újság, rádió, folyóiratok számára több témakörben is készült:

a) Általában az útról;

b) Általában az oszétekről;

c) Kalojevékről és a családjáról tudományos szempontból;

d) Hetagurovról;

e) Hazbi Kalojevről (versek lemásolása, ráolvasása magnóra);

f) Tuganovról;

g) Plijev marsallról;

h) Az őszét zenéről (zene, kotta másolat);

i) A Nárt eposzról;

6. Tisztáztunk egy sereg generális kérdést, amelyeknek az irodalom feldolgozása után itt-ott tovább kutatható, bontható szálai vannak.

7. Láttunk eredeti környezetben:

1. Családi életet;

2. Nők-férfiak viszonyát;

3. Szertartásos étkezéseket:

a) családi, városi körben idegenben (Moszkva),

b) családi városi körben (Ordzsonikidze),

c) láttuk működni a családi-rokoni, illetve az oszétek közötti mechanizmust (ügyek elintézése, gépkocsi szerzés, lakomák),

d) ünnepi étkezést szertartásosan (Szent György-napi étkezés),

e) az elesett hősök emlékére rendezett ünnepi (mondhatni világi), de a szertartásos elemek sokaságát felvonultató lakomát a Győzelem Napján,

f) falusi háznál rendezett vendégfogadást birkavágással egybekötve,

g) vendéglőbeli társaságok étkezését (Kazbegi- ben és Ordzsonikidzében)

8. A falukép, településrend, építkezés jellegét is megfigyelhettük;

9. Láttuk a parasztudvar belsejét;

10. Közös összejöveteli helyet (Szent György nap alakalmából);

11. A szomszédos kaukázusi népek mai viszonyát, szokásainak egymáshoz igen közelálló voltát (grúz, csecsen, őszét);

— Viselet, étkezés szertartásossága, nők megítélése és szerepe, vendég iránti feltétlen tisztelet, lakásbelső, múzeumok);

12. A Szovjetunió egészébe hogyan illeszkednek bele a kis népek;

58