Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Természettudomány - Vadász István: Balogh Béla emberföldrajzi munkássága

Balogh főgimnáziumi tanári működésével, a földrajztanítás iskolai reformja körüli országos és helyi törekvésekkel függ össze, hogy 1926. szeptember 26-án a Magyar Földrajzi Társaság választmányi ülése Balogh Bélát felveszi a társaságba." Ezt talán a Bartucz Lajoshoz fűződő személyes kötődések és a Magyar Néprajzi Társaság Antropológiai Szakosztályá- hoz fűződő kapcsolatok is előmozdíthatták, bár erről jelenleg kevés információval rendelkezünk. így kerülhetett közvetlen munkakapcsolatba Balogh a Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztályával is.12 Különös egybeesés, hogy éppen ebben az időszakban, 1927 szeptemberében jelenik meg Balogh Béla legelső földrajzi publikációja az Ifjúság és Élet c. folyóiratban Szolnok földrajzi fekvéséről, melyet novemberben a szolnoki vár fekvéséről készült dolgozata követ. Mivel az Ifjúság és Élet a Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának kiadványa,13 joggal feltételezhetjük, hogy éppen ezen a szálon jutott el a szolnoki főgimnázium tanára a geográfusok tekintélyes társaságáhaz. 1927 januárjától az Ifjúság és Élethon további írások követik előző cikkeit a Duna—Tisza-csatomáról,

Szolnok nevéről, illetve 1928- ban a Csörsz árkáról. Mindegyik írás szintetikus földrajzi, tájföldrajzi látásmódot, emberföldrajzi megközelítést tükröz. Ez a látásmód és törekvés a korábbi megosztó, éles vitákat követően erre az időszakra már egyre inkább elterjedt a földrajztudomány művelői körében.

Balogh Béla kiérlelt, a tágabb tudományos szakma számára is figyelmet érdemlő földrajztudományi tevékenysége a szolnoki földrajzi kiállítás megrendezésével, illetve a Magyar Földrajzi Társaság 1927. május 21—23. közötti szolnoki vándorgyűlésén, a Szolnok földrajzi helyzetéről tartott előadással kezdődött.14 A fogadtatására jellemző, hogy a vándorgyűlést követően, 1927. június 9-én Balogh a didaktikai szakosztály választmányába is bekerül.15 Szolnok földrajza című dolgozata még ugyanez év végén meg is jelent az „Értekezések” rovatban a társaság akkor már több mint fél évszázada működő folyóiratában, a Földrajzi Közleményekben.'6 Nyilvánvaló tehát, hogy a földrajzi kiállítással és a Szolnokról tartott előadásával Balogh Béla rangot vívott ki magának a korabeli geográfusok társadalmában.

Ezt a témaválasztás (Szolnok) és a feldolgozás módja is jelentős mértékben segítette. A település mint földrajzi téma korábban — a természettudományos irányzat dominanciájának időszakában — alig jött számításba. Ám az 1920-as években már egyre többen rámutattak, hogy ez igen alkalmas és hasznos terület lehet a „szintetikus földrajzi”17 vizsgálódások számára. Ezekben az években vált a kutatók számára is egyértelművé, hogy az emberi települést, ennek környezettel való kapcsolatát, a települések fejlődését és életnyilvánulásának földrajzi feltételeit sokkal egyszerűbben és szembetűnőbben lehet tanulmányozni, mint más, bonyolultabb vagy nagyobb földrajzi egység esetében. A szintetikus földrajz ugyanis táj leírás, amely „...a földfelszín egyes részeinek a jelenségeit nem egymástól elszigetelten, hanem sokszoros összetettségükben, egymásra hatásukban vizsgálja, tehát nem az egyes jelenségekből, hanem az összefüggő jelenségek összességéből igyekszik megalkotni valamely tájnak a képét. S ezek a tájak lehetnek egyszerűek és bonyolultak, aszerint, hogy hányféle jelenség összeműködése építi fel bennük a megnyilvánuló életfolyamatot... "18 Ez a felfogás a Föld egészét is egy nagy tájként értelmezheti, de a szintetikus földrajzi értelmezés szerint legkisebb táji keretként a település is felfogható. Ennek alapján egy olyan bonyolult szerkezetű egység, mint egy nagyobb város, beható és sokoldalú földrajzi tanulmányozást igényel. Sorra meg kell vizsgálni azokat a hatásokat, befolyásra utaló elemeket, amelyeket a földrajzi fekvés, a morfológiai felépítés, a környező területek gazdasági vijS

i

i

t

♦

I

I

t

b

♦

■i;

I

:'»)

*

I

f

♦

i

♦

$

i

%

(i

i

4;

f

$

if

§

i

♦

A VKM. « könyvet 884-Oft- 112-1981. u. rendeleUv«! közép- is köiípfokú Iskolák számára tankönyvül tttgetiélytrU

SZOLNOK VAROS ÉS KÖRNYÉKÉNEK FÖLDRAJZA

FÖLDRAJZI ALAPFOGALMAK

SZOLNOK. KÖZÉP- ÉS KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁINAK I. OSZTÁLYA SZÁMÁBA

llitÁ

T>= BALOGH BÉLA

... /.. i|- ‘Á-,«..viíi'tí

; w-.. ,-^soPKa^

PB ANKLIN- TABSÜLAT BUDAPEST 1931

Ara 3 p'jnufl

Szolnok város és környékének földrajza címoldala

11 Lásd: Társasági hírek... 1926. 252.

12 Érdekes és egyben fontos tudománytörténeti fejlemény, hogy különböző — nemegyszer személyi — okokból mind az emberföldrajz, mind pedig az antropológia egyes korabeli képviselői az 1920-as évek elején a Magyar Néprajzi Társaság égisze alatt szerveződő különböző szakosztályokban (emberföldrajzi, antropológiai), találtak tudományos közösséget, illetve a szakosztályok folyóirataiban fórumot. Ez tudományközi integrációra (néprajz, földrajz, antropológia, szociológia) is lehetőséget teremtett.

13 Az Ifjúság és Élet című földrajzi-természettudományi jellegű folyóiratot a Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának néhány, az emberföldrajz, a néprajz vagy a társadalomtan

(szociológia) iránt fogékony tagja hozta létre és szerkesztette (Ecsedi István, Erődi Béla, Geszti Lajos, Hézser Antal, Horváth Károly, Kari János, Méhes Gyula, Molnár Béla, Vargha György). Az 1925 decemberében kiadott első számot követően a mindenkori iskolai tanévhez igazodva havonta kétszer jelent meg.

14 MIHALIK László 1927. 176—179.

15 Lásd: Társasági hírek... 1927. 147—148.

16 BALOGH Béla 1927a. 158—176.

17 AT eleki Pál által felvetett szintetikus földrajz elnevezés valójában egyszerűen földrajzot jelent. A jelzős szerkezet azonban a tudomány „összegző” jellegét volt hivatott hangsúlyozni.

18 HÉZSER Aurél 1922a. 21—26.

517