Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Természettudomány - Vadász István: Balogh Béla emberföldrajzi munkássága
VADASZ ISTVÁN BALOGH BÉLA EMBERFÖLDRAJZI MUNKÁSSÁGA Balogh Béla iskolai évei Balogh Béla (Kassa, 1890—Debrecen, 1947) nevét a múzeumi szaklexikon antropológus, tanár, könyvtár- és múzeumalapító megjelöléssel jegyzi.1 Szolnokon közismert, hogy tevékenységéhez kötődik a szolnoki múzeum létrehozása.2 Kevéssé ismert ugyanakkor, hogy a szolnoki múzeumalapító, a később antropológussá lett kutató — kortársai között nem egyedi esetként — más tudományterület, jelesül a geográfia művelésével is foglalkozott. Ez a látszólag furcsának tetsző ellentmondás azonban szorosan összefügg a korabeli tudományterületek helyzetével, valamint Balogh Béla képzettségével. Balogh Béla leckekönyvének bejegyzései nyomán végigkövethetjük a hallgató egyetemi éveit.3 Megtudjuk, hogy a görög-pótlós érettségivel rendelkező diákot 1907 szeptemberében a budapesti királyi magyar tudomány- egyetem természetrajz-földrajz szakcsoportjára vették fel. Balogh orvostudomány iránti érdeklődésével is összefügghet, hogy embertant,4 anatómiát és szövettant, növény- és állattant tanult. A földrajz különböző szakterületeivel és rokontudományaival is megismerkedett. Kremer Józsefnél hallgatta az ásvány- és kőzettant, Koch Antalnál a földtant, a kristálytant, Kövesligethy Rációnál5 a kozmikus fizikát (asztrofizikát), a geofizikát, a matematikai földrajzot, a csillagászatot, a földrengéstant (szeizmológiát), valamint a földmérési-térképészeti ismereteket. Eötvös Lorándnál kísérleti természettant tanult.6 Földrajzi tárgykörben számos előadást hallgatott. Általános földrajzból a tenger, az édesvíz fizikai földrajzát, leíró földrajzból Ázsia fizikai földrajzát, tantárgytörténetből a földrajz és a földrajzi felfedezések történetét, illetve a legújabb felfedezések történetét. Ezeket az előadásokat Lóczy Lajos1 tartotta, aki a földrajzi gyakorlatokat is vezette. Lóczy mellett a már említett Kövesligethy Radó általános és alkalmazott földrajzot is előadott. Egyetemi éveinek utolsó szakaszában Balogh Bélát a Lóczyt követő tanszékvezető, Czirbusz Gézcf is tanította. A kortársak szerint vitatható földrajztudományi törekvéseiről ismert Részlet Balogh Béla leckekönyvéből Czirbusz az 1910/11. tanév második félévében Európa gazdasági és kulturális geográfiáját adta elő. Teljesen nyilvánvaló, hogy Czirbusz munkássága a későbbiekben is 1 KAPOSVÁRI Gyöngyi 2002. 44—45. 2 PATÓ Mária 1997. 85—96., KÜRTHY László 1996. 26.; KAPOSVÁRY Gyöngyi—PATÓ Mária 2004. 3 Leczkekönyv. Tulajdonosa Balogh Béla (László fia). Született Kassa városban, Abaúj-Toma megyében, 1890. év január havának 3-ik napján, s a róm. kath. vallást követi. A budapesti kir. Magy. Tudomány-egyetemre rendes hallgatónak felvétetett. Budapest, 1907. szeptember 21. — quaestor sajátkezű aláírása. 4 Az embertan előadója Török Aurél (1842—1912, antropológus, akadémikus), az állattan előadója és különböző állattani gyakorlatok vezetője Entz Géza (1875—1943, zoológus, későbbi akadémikus) volt. 5 Kövesligethy Radó (1862—1934, csillagász, fizikus, az akadémia tagja) akkor már az asztrofizika (csillagászat) és a szeizmográfia jeles, nemzetközileg ismert művelője volt. 6 Eötvös Loránd (1848—1919, fizikus) akkor már az akadémia tagja. 7 Lóczy Lajos (1849—1920) geográfus, geológus. Érdeme, hogy az adatokat halmozó országleírások helyett a jelenségek összefüggéseire figyelő, a fejlődéstörténetet szem előtt tartó, oknyomozó kutatási irányzat vált meghatározóvá a magyar geográfiában. Oroszlánrésze volt a földtani ismereteken nyugvó földrajz megalapozásában. 8 Czirbusz Géza (1853—1920). A társadalomföldrajz mai művelői közül Hajdú Zoltán „a magyar társadalomföldrajz ’temetetlen’ megalapítójaként” tartja számon. 515
