Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Néprajz - Bartha Júlia: Asszalám alejkum – Békesség nektek! Szubjektív útijegyzet Marokkóról 2007-ben
szerű hosszú vászon felsőruha) hordanak, ami alá a városi ember nadrágot, pólót vagy inget, olykor még zakót is vesz. A falusi ember nagy melegben nem vesz a dzsellaba alá hosszúnadrágot. A dzsellabához papucs illik, méghozzá a hagyományos bőr, hegyes orrú, úgy fest, mint egy letaposott kérgű cipő. A fejfedő apró fehér sapka. A berber asszonyok hagyományos viselete leginkább az indiaiak szárijához hasonlítható. Egy végből való finom kelméből rafináltan tekernek magukra 6 métert, amit a hagyományos berber ékszerrel, ruhaboglárral fognak össze. Az asszonyok viseletének kiegészítője az ezüst ékszer. Karkötőt, fülbevalót, fejpántot, ruhakapcsot hordanak, igen gazdag díszítésüeket. A berber nő csak ezüstöt visel, az arab csak aranyat. A városi női viselet ugyancsak a dzsellaba, a kaftán, mindenféle anyagból és színben. A nők mindig Marrakeshi utcarészlet hordanak alatta nadrágot vagy hosszú szoknyát. A mélyen vallásos asszonyok és fiatal lányok fejkendőt viselnek a dzsellabá hoz. A hagyományokra kevésbé adók hajadonfővel járnak, de az éghajlatnak megfelelő dzsellabá ban. Az európai viseletre nem sokat adnak a marokkóiak. Természetesen a boltokban és a bazárban lehet vásárolni ilyen ruhákat is, de az leginkább a francia nyugdíjasok kedvéért és általában az idegen országból jöttek miatt van. A halálhoz való viszonyulásuk olyan, mint az élethez: elfogadó. Minden Allah akarata szerint való. A halottkultuszuk és a temetkezés szokásai az élet törvényeihez alakultak. A halálkép valójában nagyon világi, nagyon emberi, az élet folytatásaként tekintik a túlvilági életet, csak más minőségben. A temetkezésben nagyon racionális szabályok alakultak ki, amelyek az élők egészségének védelUtcarészlet jellegzetes népművészeti tárgyakkal me érdekében születtek. Az iszlám hagyományaihoz híven csupán lepelbe csavarják a holttestet: 5 varratlan lepel (keferi) jár az asszonyoknak, 3 a férfiaknak. Arccal Mekka felé teszik földbe a holttestet, lehetőleg még aznap, ahogy beállt a halál. Akkor is eltemetik a holtat, ha valamelyik közeli hozzátartozója éppen nincs otthon. Várni nem lehet, az egészségügyi rendszabályok mindennél előbbvalók. A forró éghajlat miatt alakult ez így. Temetőik a falvaktól távol, a hegyoldalakon vannak. Általában rövid a temetési szertartás, amin az asszonyok nem, csakis a férfiak vehetnek részt. Hosszas siratás nincs, belenyugszanak Allah akaratába. Sírjeleik a lehető legegyszerűbbek: főtől-lábtól egy-egy követ tesznek a sírra. Azt tartják, hogy addig él az Marrakesh központi tere árusokkal 501
