Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Gy. Fekete István: A szolnoki sportrepülés története (1927–1946)
közi sikerét aratta, amivel egy csapásra európai himevet vívott ki magának. Az első világháború kitörése előtti, utolsó nagy hazai versenyt Szent István napja alkalmából Pöstyénben rendezte meg a Magyar Aviatikusok Szövetsége. Itt is Wittmann Viktor volt a nagy esélyes, aki Löhner biplánjával megnyerte a magassági és sebességi versenyt, az időtartamrepülésben pedig második lett.4 A kiemelkedő sportsikereken túl Wittmann Viktor a repülőgépipar fejlesztése terén is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ő volt az első hazai repülőgépgyár, a Magyar Repülőgépgyár Rt. első műszaki igazgatója. Ezt az üzemet a Váci és a Hungária út sarkán rendezte be a Ganz Danubius és a Weiss Manfréd gyár, jelentős kormányzati támogatással.5 Osztrák Lohner típusú kétüléses felderítőgépet gyártottak fegyverzet nélkül, előbb 64 kilowattos (85 LE) Hiero, majd 74 kW-os (100 LE) Daimler motorokkal. 1914-ig 57 darab épült meg itt belőlük.6 A repülőgépeket — mivel az üzem közelében repülőtér nem volt — lovas kocsival szállították ki Rákosmezőre, ott szerelték össze, és Wittmann repülte be őket.7 Ezeknek a berepüléseknek az emlékét érdekes írásokban örökítette meg Karinthy Frigyes és Hefty Frigyes is.8 Sajnos Wittmann Wittmann Viktor röviddel igazgatói kinevezése után, 1915. május 9-én berepülés közben lezuhant és életét vesztette. Sírja Budapesten, a Kozma utcai temetőben található.9 Életútja, érdemei megítélésekor többen elmarasztalták őt, mert az általa irányított gyár nem hazai konstrukciójú repülőgépet gyártott. Abban az időben azonban katonai célra használható, sorozatgyártásra alkalmas hazai repülőgép nem volt. Ahogyan ma, úgy abban az időben is egy gyár működtetésében nem érzelmi, hanem kemény üzleti, financiális szempontok játszottak szerepet, és a Lohner típusú gépek gyártását még 1910-ben rendelte meg a bécsi hadügyi tárca. „Mellékesen” Wittmann maga is ilyen gépeken repült, tehát gyakorlati tapasztalatai is voltak a típust illetően. Érdekességként ide kívánkozik, hogy amikor 1915 végére felépült a Monarchia legnagyobb repülő- gépgyára Albertfalván, ott is Lohner gépeket gyártottak, holott akkor Wittmann már nem élt. Tények sokasága igazolja, hogy ez a Szolnokról elszármazott, nagy tehetségű mérnök életművével elsők között tette ismerté és elismerté Európában a magyar aviatikát. Rövidre szabott életében sajátos lehetőségek között, önzetlenül szolgálta a hazai repülés ügyét. Szolnok-Szandaszőllősön utcát nevezett el róla a hálás utókor.10 A város és a repülés kapcsolatának erősítésben, meghatározó szerepük volt az 1913-tól a szan- dai réten (1936 kivételével) rendszeresen megrendezett repülőbemutatóknak, amelyek sorozatát személyes kapcsolatait, tekintélyét felhasználva Wittmann Viktor indította meg. A sportrepülés kialakulása Szolnokon A trianoni békeszerződés gyakorlatilag „gúzsba kötötte” a magyar repülést. A szigorú előírások következtében a két hivatalosan működő motorosrepülő-iskolán (Szeged, Szombathely) kívül a repülőgép-vezetők gyakorlati képzésére szinte kizárólagos lehetőséget csak a sportrepülés biztosított. Emiatt országos és kormányzati üggyé is vált, hogy a harmincas évek közepén sorra alakuljanak meg a sportrepülő egyesületek az országban. Később a Magyar Királyi Honvéd Légierő megteremtése és megerősítése során mással nem pótolható segítséget nyújtott a sportrepülés. E tényezők miatt a sportrepülés, ezen belül is az olcsóbb és így nagyobb tömegek számára hozzáférhetőséget biztosító vitorlázórepülés meghonosításában, irányításában az ismert első világháborús katonai repülők játszottak meghatározó szerepet, így Petróczy István nyugállományú ezredes (a háborús pilóták volt parancsnoka) vagy Hefty Frigyes és Bernárd Mátyás." Az előbbiek hatására 1934-ben repülőegyesület alakult Ózdon, Sopronban, Mátészalkán, Békéscsabán, Miskolcon, Pécsett, Szolnokon, Győrött, Sátoraljaújhelyen és Szombathelyen is. A vidéki sportrepülő egyesületek közül a szolnokiak érdeme, hogy sok-sok útkeresés, kísérletezés után sikerült útjára indítaniuk és országos méretűvé tenniük a síkvidéki repülést.12 A sportrepülés új fejezete 1930-ban kezdődött, amikor Kecskeméten megalakult a Királyi Magyar Autóklub (KMA). A motorizáció varázsa hamarosan megérintette a szolnoki fiatalságot is. Sok-sok utánajárás, kitartó kilincselés után a siker nem maradt el. 1932-ben megalakult Szolnokon, a kecskeméti szervezet kirendeltségeként, a Közép-magyarországi Autó és Motor Klub titkársága, a KAMC. Ez a szervezet tette lehetővé a nyitást a sport4 Wittmann Viktor és Zsclyi Aladár életrajzi adatai: TOP GUN 2002/2—3. sz„ CSANÁDI Norbert—NAGYVÁRADI Sándor—WINKLER László 1974. 42., 44., 47—51., 89. 5 CSANÁDI Norbert—NAGYVÁRADI Sándor—WINKLER László 1974. 44. 6 Uo. 7 Uo. 44., 62. 8 NAGYVÁRADI Sándor—M SZABÓ Miklós—WINKLER László 1986. 44. 9 Wittmann Viktor életrajza: Top Gun 2002/3. sz. 10 BOKSÁI Antal 2001. 127., 196., FÖLDI Pál 1999. 63. 11 CSANÁDI Norbert—NAGYVÁRADI Sándor—Winkler László 1974. 152. 12 Uo. 156. 340
