Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Botka János Hunor: A „vir bonus” – Balajthy Vendel

V.

/,/S

Összegzés helyett

1848-cal kapcsolatban gyakran emlegetjük a forradalom szót, talán feledve, hogy a forradalom Bécsben tört ki, s hogy a magyar országgyűlés csupán jól kihasználta ezt, és a bécsi nép által megfélemlített császárnál kivívta az alkotmányos jogok negyedszázad óta gondosan, türelmesen előkészített alkalmazását. Éppen ezért tekinthetjük 1848-49-et első, valóban sikerrel kecsegtető nemzeti mozgalmunknak. Katonailag nem mi támadtunk, hanem védekeztünk a császár támadása miatt, amely sikerrel járhatott volna, ha az orosz cár nyomasztó ereje be nem avatkozik. így negyvennyolc erősítette a nemzettudatot, s a Világos utáni önkényuralom gyarmatosítása is befulladt az 1700-as évek elejéhez képest, ugyanígy nyelvünk eltörlésének kísérlete is. A nemzet tehát fokozatosan és céltudatosan haladt a Mohács utáni Szent István-i állam újraalkotása felé, magunkhoz térve a XVII. század vége testi és erkölcsi mélységéből.

Ebből a szempontból a Mária Terézia királynőtől a Ferenc József idejében létrejött kiegyezésig megtett út, különösen pedig annak reformkor elnevezésű szakasza, beleértve negyvennyolcat is, a magyar kultúra történetében Hunyadi Mátyás óta a legjelentősebb korszak. A nemzeti energiák felszabadulóban voltak, az ország, a

ÁMa/yf. é/jcíft

/aj,/í^r/r/mcj/ ''//■run/ rwt'/en

f # !»•<*. a/o t/. -1 ■ K.r.-ó'X

4. kép. Balajthy Vendel kinevezésének dokumentuma (SzML)

nemzet épített, dolgozott, iskolák, utak, vasutak, pénzintézetek, gyárak létesültek már az ötvenes évek és a kiegyezés között is.

Nem feledhető, hogy függetlenségünk keresésének és lehetséges újraalkotásának, valamint a magyar kultúra féltésének-őrzésének ezen kiemelkedő időszakában a Jászkun Kerületek egyik legnépszerűbb magyarja BALAJTHY VENDEL volt.

IRODALOM

BAGI Gábor

1993. Adalékok Kossuth Lajos és Illcsy János barátságához. In: ZOUNUK 8. (szerk.: BOTKA János). Szolnok. 337—348.

BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet

1995. A Jászkun Kerület igazgatása (1745—1876). A Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok.

BOTKA János

1988. Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI—XVII. századi történetéhez. Szolnok

2000. Kunok-Jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai a betelepüléstől a kiegyezés koráig. Lakitclek

FENYVESI László

1987. A Kiskunság a török időben. In: A Jászkunság kutatása — 1985. (szerk.: FAZEKAS István—SZABÓ László—SZTRINKÓ István) Kecskemét—Szolnok. 215—301.

GLATZ Ferenc (szerk.)

2000. A magyarok krónikája. Bp.

GYÁRFÁS István

1885. Jászok-kúnok története IV. 1542—1686. Bp.

ILLÉSY János

1905. A Jász-Kunság eladása a Német Lovagrendnek. Bp.

KEMPELEN Béla

1911. Magyar nemes családok. I. Bp.

KISS József

1992. A Pesti Invalidus Ház jászkunsági foldesurasága 1731—1745. Bp.

NEMESKÜRTY István

2006. Magyarnak számkivetve. Gyoma.

SUGÁRNÉ KONCSEK Aranka

2003. Jász történelmi arcképcsarnok. In: Jászsági Füzetek 32. (szerk.: KISS Erika) Jászberény.

SZABÓ István—SZABÓ László

1980. Jászapáti. In: Adatok Szolnok megye történetéből I. (szerk.: TÓTH Tibor) Szolnok, 210—219.

286