Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Írások az ünnepeltről és az ünnepelttől - Szabó László: Szabó István muzeológusi munkássága
szakmai tudás, ismeretanyag, magatartás, erkölcs is továbbélt (pl. tizedesi, kisbírói, harangozói, pedellusi állások, pásztorok, csőszök, postások). Szabó István ilyen családtagokat, családokat, rétegeket választott ki, s a fellelt dokumentumokat velük hitelesíttette, teljesíttette ki (Papi Lajos, Varga Lajos, Turcsányi István, Elek István, Zom- bori Lajos, Gulyás László, Szabó Lászlóné Tóth Teréz, Zádor István). Egy-egy közösség szempontjából meghatározó, a közösségért élő egyéniség gyakran kap történeti munkáiban központi helyet: pl. Mozsgón két, évtizedekig ott tanító pedagógus, Kunszentmártonban szintén egy pedagógus házaspár (Turcsányi István és Fegyvemeki Piroska), Vámosmikolán Szatmári István igazgató-tanító, Bemecebarátin ezermester fafaragó, Kecelen Rákóczi István községi jegyző a helyi társadalom, kultúra mozgatója, elhivatott embere. Rámutat ezzel arra is, hogy egy- egy közösség megfelelő vezető, igazi egyéniség irányításával képes környezete fölé emelkedni, évtizedekre meghatározni a közösség életét, szokásokat feltámasztani, életben tartani — vagy épp ellenkezőleg: nyomtalanul eltüntetni. Tudatosítja azt, hogy a kulturális szférában mennyire mások az arányok, hogy ebben a közegben a statisztika mennyiségi adatai sokszor mit sem érnek; az egyéniség, a példa, a minőség, a tehetség, az elhivató'.! 'ág hogyan válhat egy közösség több generációja értékrendjének, életének formálójává. Hogyan kerülhet előtérbe, illetve hiánya mekkora károkat okozhat, miként válhat történeti tényezővé, s milyen szerepet játszik a családon belüli értékmegőrzés, tudás e folyamaton belül. Szabó István társadalmi és kultúrhistóriai tanulmányai, ha egy egész életmű részeiként, fejezeteiként olvassuk őket, a család—közösség—társadalom—pozíció—egyéniség—tehetség—elhivatottság—hit—hatalom képezte pilléreken nyugszik, és egységként illeszkedik be a „nagy társadalom” egészébe. Hogy ez plasztikusan ábrázolható, elemezhető és egészében felfogható legyen, nem kerülhetjük meg az aprólékos, minden jelentéktelennek látszó elemre vonatkozó vizsgálati módszert. Szabó István interdiszciplináris szemlélete Képzettsége jó alapot adott arra, hogy amidőn felvetett egy történeti kérdést, s hátterére, a mögötte meghúzódó összefüggésekre, a jelenség vagy folyamat okaira magyarázatot keresett, mindig több oldalról, ha akarom: több tudomány nézőpontjából igyekezett választ adni. Ilyen szemléletének, módszerének kialakítását táplálta az is, hogy olyan múzeumban tevékenykedett, amelynek munkatársi gárdája évtizedekig együttdolgozott, magas szinten képzettek és elhivatottak voltak. Közös vállalkozásokban, sorozatban megtartott konferenciák előkészítésében, az elért eredmények állandó megvitatásában, egymás segítésében valamennyi szakág részt vállalt. Igazi tudományos műhellyé vált nemcsak a Damjanich Múzeum, hanem a 16. kép. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen a PhD fokozat átvételekor megye egész múzeumi hálózata. Ennek az állapotnak a megteremtésén, később kiaknázásán maga is sokat munkálkodott. Múzeum és tudomány című 1994-ben megjelent írásában ezzel kapcsolatos elképzeléseit, törekvéseit pontosan meg is fogalmazta, sőt felmérte e hanyatló időszak tennivalóit is A történeti muzeológia Jász-Nagykun-Szol- nok megyében a rendszerváltás után című cikkében. Jóllehet éppen ebben az időszakban indul meg a múzeumi terület romlási folyamata is, a múlt értékeit azonban Jász- Nagykun-Szolnok megye múzeumai igyekeztek megőrizni, átmenteni a jövő érdekében. Múzeumi szervezetünkre jellemző volt, hogy pl. a régészeti ásatásokat más szakmabeli kollegák rendszeresen látogatták, az eredményeiket számon tartották. A néprajzi és történeti kutatótáborok állandó résztvevői voltak a biológusok, földrajzosok, amatőr- és hivatásos művészek, népművészek.12 Az 1972- ben rendezett első tiszazugi tanácskozás 9 előadása közül 12 Kunszentmárton és a Tiszazug a XVIII—XIX.században.1 'a- zugi Füzetek 1. Szerk.: SZABÓ László—BARNA Gábor— SMUTA Kálmánná. Kunszentmárton—Szolnok, 1974. 26
