Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Bagi Gábor: Kamarai ácsmesterek és leszármazottaik a XIX. századi Szolnokon
Mv#•ír»'»ír«*- ..L„ V,. asrviiv war. martam Obermajer kunszentmártoni hídterve a Körösön az 1850-es években (PINTÉR László 2000. 24.) vés és Külső-Szolnok vármegye egykori tiszai járása) tartozott. A megyeszékhelyi státusz, az új hivatalok és azokkal új igények megjelenése bizonyos fejlődést is elindított, ami mintegy előkészítette Szolnokot 1876 utáni szerepére. A szabadságharc idején a szolnoki Tisza-hidat többször is megrongálták, majd felégették. A vasút Pestről csak Szolnokig járt, ezért Bonyhády (Perczel) Imre megyefőnök indítványára a Kamara 1851-ben versenytárgyalást hirdetett a híd felépítésére. Ezt végül Obermajer nyerte meg Szvitek Károly és Wiederspan János ellenében. A tíznyílásos, 192 m hosszú híd 1851/52-ben készült el.62 1855-ben a kunszentmártoni Körös-híd terveit is elkészítette, de a megvalósításra nem került sor.63 Állítólag 1854/55 táján építette fel azt a magánházat, ami ma a Varga Katalin Gimnáziumnak ad otthont (Hubay ház). Ez a város második emeletes épülete volt, és hamarosan közhivatalok kaptak benne helyet. Ezután még nagyobb vállalkozásba kezdett. 1860. február 23-án a szolnoki tanácshoz fordult, hogy a város fő helyén lévő, épülőben lévő házában kávéházi és étkeztetési szolgáltatást szeretne nyitni. A tanács a kérést azzal fogadta el, hogy a folyamodó két emeletes háza a város főhelyén, a Piacon áll, hol a „civilisaltabbaknak egy csinos helység igen kívánatos.”64 Ez lett a későbbi Magyar Király Szálló, ma a Damjanich János Múzeum épülete. 1860 októberében a tanács már azt tervezte, hogy itt a helybeli katonatisztek számára több szobát is bérelnek. Végül november 1-től egy évre a kiadott szobákért 1.040 forintot fizettek.65 A jelek szerint ez az időszak lehetett Obermajer életének csúcspontja. 1860 nyarán beválasztották a városi igazgatás kisebb bírósági ügyek elintézésére létrehozott helybíróságába,66 az ősszel pedig már a tanácsosok között említették.67 E siker azonban rövid életű volt. Vagy maga lépett vissza, vagy nem választották újra, mivel 1862 nyarától már nem említik a jegyzőkönyvek. Lehetséges, hogy a tanácsból való kikerülésben üzleti ügyei is szerepet játszottak. Ez évben már bérelte a városi téglaégetőt, mivel ősszel a köré épített téglakerítés kifizetését kérte a várostól.68 1864 októberében Szolnok legnagyobb kocsmáját és fogadóját, a Fehér Ló épületét (a Verseghy Könyvtár helyén) és a városi bormérés negyedét vette bérbe 1700 forintért.69 Ezzel nemcsak építőipari vállalkozását erősítette meg, hanem a városközpont legfőbb (és legjövedelmezőbb) vendéglátó egységeit is megszerezte. A baj csak az volt, hogy mindez a legrosszabb pillanatban következett be, ekkoriban már komoly pénzügyi problémái voltak. 1865 őszén lemondott a zagyvái malom bérletéről, amit a város elfogadott, bár az előadott okokat nem ismerte el. Pár hónap múlva viszont már az elöljáróság perbe fogta, mivel a malmot nem használható állapotban adta vissza. Hamarosan kiderült, hogy a Fehér Ló fogadó és a városi téglaégető bérleti díjaival is hátralékban volt, ezért a város újabb pert indított ellene.70 A jelek szerint az ügy anyagilag nagyon megrendítette, a fogadó, a malom és a téglaégető bérletét egyaránt elvesztette. Ismereteink szerint később már csak építőmesterként működött a városban. Kudarcában mindazonáltal — saját hibái mellett — számos más tényező is közrejátszott. Az alkotmányos időszak visszatértével a korábbi közigazAz Obermajer által 1855 körül épült szolnoki Hubay-féle ház, a mai Varga Katalin Gimnázium épülete (Fotó a szolnoki Damjanich János Múzeum Történeti Gyűjteményében) gatási szervezet állt helyre, és ezzel Szolnok megyeszékhelyi rangját elvesztve újra Heves megye része lett. 1861 után az osztrák abszolutizmus újraéledése számos területen visszavetette hazánk fejlődését. Az úrbéri megváltás, a tagosítások elhúzódása, az államkölcsönök mellett az 1860-as évek első felében az időjárás sem kedvezett, 1863-ban katasztrofális aszály sújtotta az országot. A mezőgazdasági termelés visszaesett, a gyenge termés mellett haszonállatok százezrei, ha nem milliói pusztultak el. A családok bevételei nagyon lecsökkentek, s velük együtt az egyéni és közösségi építkezések is. Nagyon sokan mentek ekkoriban tönkre, parasztok, iparosok, kereskedők, vállalkozók egyaránt. A kisszámú adatokból úgy tűnik, a kiegyezés után Obermajer némileg stabilizálta a helyzetét, és a városi 62 SZIK.SZAI Mihály 1991. 19—20. 67 Uo. 1860. szept. 22. 51. 63 Uő 1994. 90—91. 68 Uo. 1862. okt. 1.274. sz. 64 SZML Szolnok, tan. jkv. 1860. febr. 23. 17. 69 Uo. 1864. okt. 7.208. 204. sz. 65 Uo. 1860. okt. 26. 60. 48. sz. 70 Uo. 1865. nov. 21. 253. sz., Uo. 1866. jan. 29. 109., és 163. sz. 66 Uo. 1860. júl. 28.48. 38. sz. 246
