Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Bagi Gábor: Kamarai ácsmesterek és leszármazottaik a XIX. századi Szolnokon

A szolnoki római katolikus vártemplom a XX. század elején (Képeslap a Szolnoki Damjanich János Múzeum Történeti Gyűjteményében) alatsony ablakok helyett más, nagyobb és illőbb ablakok, de csak 4 fognak készíttetni. Ezen régi templomhoz fog a nagyobbítás építtetni kereszt formában, eképpen a régi s új Templomnak hossza lészen 30 öl. ” Az építkezés ugyan egészen 1828-ig eltartott, de az eredmény egyike lett az egri egyházmegye legnagyobb templomainak.31 A szolnoki nagytemplom a századfordulón (Képeslap a Szolnoki Damjanich János Múzeum Történeti Gyűjteményében) Még 1826-ban a tápiógyörgyei templom tornyának fel­építésére Düttrich József pesti mester mellett Homályossy nyújtotta be elképzeléseit. A jelek szerint az utóbbi terve arathatott nagyobb sikert, mivel a következő évben Szva- nicza József ceglédi mesterrel együtt készítették el a ma is álló épületet.32 Homályossy 1827-ben a kunhegyesi refor­mátus templomhoz készített terveket, ami végül Hild József tervei alapján épült fel.33 1829-ben a jászdózsai templom még 1806-ban vihar által levetett tornyát építette fel és aranyozta.34 1829 elején Homályossy maga jelezte a szolnoki ta­nácsnak, hogy a városi nagytemplom tornya már annyira rossz állapotban van, hogy ő azért felelősséget nem vál­lalhat. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy immár a vállalt jótállás ideje (20 év?) is régen lejárt.35 Homályossy elnyerte ugyan a megbízást a felújításra, de igen sok baja lett belőle. Amikor a következő év tavaszán egy 131 váltó­forint és 6 krajcáros összeg kifizetését kérte a tanácstól, az vizsgálatot indított ellene. A bajt az okozta, hogy vállalta a torony gombjának és keresztjének épségben történő levé­telét, ami végül nem sikerült. A toronydiszek lezuhantak, a kereszt összetört és hasznavehetetlenné vált.36 Kunhegyesen 1824-től tervezték a katolikus kisebbség templomának felépítését. Az 1829-es esperesi döntéssel ellentétben a következő évben Pyrker egri érsek tetszését Homályossy terve nyerte el, igy ő kapta meg a megbízást. A munka azonban lassan haladt, 1832-ben még ezt írta az építési felügyelő: „Homálossy Ferentz átsmester a múlt esztendei tavasztól november végéig tsak az ablakok aljáig vihette fel a Templom s Torony falát, a nyarat a cholera nyakba szakasztottá ... Az abonyi kőműves plánumjára szükség volna ... illendő volna boldogult Fischer érsek tzimerét, kőfaragásbul a Frontispicumra alkalmaztatni, mint Jóltevőét, hálaadás örök emlékezetéül.” A kőmű­vesek csak 1833-ban fogtak a torony és a boltozat készí­téséhez, a következő évben pedig feltöltötték a templomtér belsejében lévő kutat is. Végül a belső berendezés beszer­zése után 1836 áprilisában szentelték fel a templomot. Ha­marosan kitűnt azonban, hogy Homályossy a templom tetejét gyenge minőségű anyaggal fedte be, így aztán örököseivel egészen 1853-ig perelt az érsekség.37 A kun­hegyesi problémák ellenére Homályossy híre ekkoriban már messze földön ismert volt. Jellemző, hogy még a deb­-<íip A jászapáti katolikus templom napjainkban (KAPOSVÁRI Gyula—RÉDEI István 1988. 56.) 31 SOÓS Imre 1985. 373. 32 Lásd Tápiógyörgye község cs temploma internetes honlapját: www.tapiogyorgyc.hu/online/hu/egyhaz.html. 33 KAPOSVÁRI Gyula—RÉDEI István 1988. 70. 34 SOÓS Imre 1985. 363—364.; GULYÁS Éva—SZABÓ László é. n. 76. 35 SZML Szolnok tan. jkv. 1829. febr. 7. 104. 78. sz. 36 Uo. 1830. ápr. 17. 367. 136. sz. 37 SOÓS Imre 1985.277. 243

Next

/
Oldalképek
Tartalom