Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Bagi Gábor: Kamarai ácsmesterek és leszármazottaik a XIX. századi Szolnokon

A szolnoki római katolikus vártemplom a XX. század elején (Képeslap a Szolnoki Damjanich János Múzeum Történeti Gyűjteményében)

alatsony ablakok helyett más, nagyobb és illőbb ablakok, de csak 4 fognak készíttetni. Ezen régi templomhoz fog a nagyobbítás építtetni kereszt formában, eképpen a régi s új Templomnak hossza lészen 30 öl. ” Az építkezés ugyan egészen 1828-ig eltartott, de az eredmény egyike lett az egri egyházmegye legnagyobb templomainak.31

A szolnoki nagytemplom a századfordulón (Képeslap a Szolnoki Damjanich János Múzeum Történeti Gyűjteményében)

Még 1826-ban a tápiógyörgyei templom tornyának felépítésére Düttrich József pesti mester mellett Homályossy nyújtotta be elképzeléseit. A jelek szerint az utóbbi terve arathatott nagyobb sikert, mivel a következő évben Szva- nicza József ceglédi mesterrel együtt készítették el a ma is álló épületet.32 Homályossy 1827-ben a kunhegyesi református templomhoz készített terveket, ami végül Hild József tervei alapján épült fel.33 1829-ben a jászdózsai templom még 1806-ban vihar által levetett tornyát építette fel és aranyozta.34

1829 elején Homályossy maga jelezte a szolnoki tanácsnak, hogy a városi nagytemplom tornya már annyira rossz állapotban van, hogy ő azért felelősséget nem vállalhat. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy immár a vállalt jótállás ideje (20 év?) is régen lejárt.35 Homályossy elnyerte ugyan a megbízást a felújításra, de igen sok baja

lett belőle. Amikor a következő év tavaszán egy 131 váltóforint és 6 krajcáros összeg kifizetését kérte a tanácstól, az vizsgálatot indított ellene. A bajt az okozta, hogy vállalta a torony gombjának és keresztjének épségben történő levételét, ami végül nem sikerült. A toronydiszek lezuhantak, a kereszt összetört és hasznavehetetlenné vált.36

Kunhegyesen 1824-től tervezték a katolikus kisebbség templomának felépítését. Az 1829-es esperesi döntéssel ellentétben a következő évben Pyrker egri érsek tetszését Homályossy terve nyerte el, igy ő kapta meg a megbízást. A munka azonban lassan haladt, 1832-ben még ezt írta az építési felügyelő: „Homálossy Ferentz átsmester a múlt esztendei tavasztól november végéig tsak az ablakok aljáig vihette fel a Templom s Torony falát, a nyarat a cholera nyakba szakasztottá ... Az abonyi kőműves plánumjára szükség volna ... illendő volna boldogult Fischer érsek tzimerét, kőfaragásbul a Frontispicumra alkalmaztatni, mint Jóltevőét, hálaadás örök emlékezetéül.” A kőművesek csak 1833-ban fogtak a torony és a boltozat készítéséhez, a következő évben pedig feltöltötték a templomtér belsejében lévő kutat is. Végül a belső berendezés beszerzése után 1836 áprilisában szentelték fel a templomot. Hamarosan kitűnt azonban, hogy Homályossy a templom tetejét gyenge minőségű anyaggal fedte be, így aztán örököseivel egészen 1853-ig perelt az érsekség.37 A kunhegyesi problémák ellenére Homályossy híre ekkoriban már messze földön ismert volt. Jellemző, hogy még a deb-<íip

A jászapáti katolikus templom napjainkban (KAPOSVÁRI Gyula—RÉDEI István 1988. 56.)

31 SOÓS Imre 1985. 373.

32 Lásd Tápiógyörgye község cs temploma internetes honlapját: www.tapiogyorgyc.hu/online/hu/egyhaz.html.

33 KAPOSVÁRI Gyula—RÉDEI István 1988. 70.

34 SOÓS Imre 1985. 363—364.; GULYÁS Éva—SZABÓ László é. n. 76.

35 SZML Szolnok tan. jkv. 1829. febr. 7. 104. 78. sz.

36 Uo. 1830. ápr. 17. 367. 136. sz.

37 SOÓS Imre 1985.277.

243