Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Bánkiné Molnár Erzsébet: Két jászkunsági táblabíró karriertörténete

(II.) László hivatali karrierje édesapjáéhoz hasonlóan alakult. Mindketten erőteljesen támaszkodtak azokra a személyes kapcsolatokra, amelyek, mint bebizonyosodott, előmenetelüket valóban segítették. A két táblabíró életútja azonban mégsem tekinthető azonosnak, hiszen (I.) László rossz gazdálkodása miatt a családja nélkülözött, hogy a kapcsolatokat építhesse, s a jómód látszatát fenntartsa. (II.) László jó gazdának bizonyult, s az édesapja által megalapozott széles ismeretségi kört nem csupán a hivatali előmeneteléhez, gazdálkodásához is hasznosította.

*

írásommal az életmódkutatásban aktiv szerepet vállalt Szabó Istvánt köszöntőm hatvanötödik születésnapja alkalmából. Kedves Pista, Pestánk! Isten éltessen!

IRODALOM

BÁN KÍNÉ MOLNÁR Erzsébet

1990. A Jászkunság szerepe az 1809. évi napóleoni háborúban és az utolsó nemesi felkelésben. In: A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve VII. Szerk.: Kaposvári Gyula—Madaras László—Tálas László. Szolnok, 311—326.

VIGH Kálmán

1991. Sopron vármegye francia megszállása 1809-ben. In: A napóleoni háborúk és a magyar nemesség. Szerk.: Veress D. Csaba. Veszprém, 67—78.

ERZSÉBET MOLNÁR-BANKI

DIE KARRIEREGESCHICHTE VON ZWEI TAFELRICHTERN

AUS JAZYGKUMANIEN

Die Karrieregeschichte folgt dem Schicksal einer der Ansiedlerfamilien des nach der türkischen Verödung neu angesiedelten Félegyháza (Kiskunfélegyháza), der Familie Endre auf Spuren. Die Familie nahm an der jazyg- kumanischen Redemption teil, zwei Angehörige von ihnen gewannen den im Jazygkumanischen Bezirk Prestige verschaffenden Posten des Tafelrichters. Der Lebenslauf beider Tafelrichter, der des Vaters und des Sohnes ging in von einander unterschiedlicher wirtschaftlicher und politischer Umfeld weiter, sie konnten sich doch mit gleicher Methode, mit der Nutzung der persönlichen Kontakte geltend machen.

Anhand der Lebensläufe stellt der Verfasser die Zuneigung der Redempter der Epoche der Verfolgung der adligen Muster dar und auch die Charakterzüge, die die in den Redempterfamilien gültigen Mentalität der Bauem- bürger beweisen. Wir können die intimen Einzelheiten der Erhaltungsstrategien der Redemptenwirtschaften, die die Familie vor den fremden Augen verhehlt hat, kennen lernen. Die Familiendokumente, Schriften und Tagebücher, auf die die Bearbeitung stützt und die zum ersten Mal hier publiziert werden, bringen das Kennenlemen hervor.

237