Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Bathó Edit: „Itt született és innen indult irdatlan utakra…” Déryné kultusza Jászberényben
Déryné elpusztult emléktáblája Pál, Eördögh János, Koncsek István) állítottak fel. Mindez arra utal, hogy ekkor még valószínűleg állhatott Déryné szülőháza, amelyet nem tudni, mikor bontottak le.21 1887. július 24-én a Golenich Károly által szerkesztett Jászberény és Vidéke című társadalmi hetilapban feltehetően a szerkesztő tollából jelent meg egy írás „Régi adósság” címmel. A szerző azt fejtegette, hogy „Egy szűkebb társaság tudatára jött annak, hogy Jászberénynek Déryné iránt egy régi adóssága van, mellyel az elhunyt nagyság szellemének már évek óta tartozik. Tudatára jött annak, hogy Déryné emlékezetét és hajdan fényesen ragyogó nevét a sötét feledésből kiragadni csak Jászberény feladata és dicsőfeladata, s hogy ezt eddig is nem tettük, nagy megbocsáthatatlan kegyetlenségnek ismeri el." A cikk írója arra is utalt, hogy szerte a hazában nagyon sok város kegyelettel őrzi nagy szülötteinek emlékét, sőt még szobrot is emel nekik. S teszik mindezt azért, mert nagyjaik nagy hasznára voltak a lokális városi érdekeknek. Déryné pedig vajon mi hasznot hajtott Jászberénynek? — tette fel a kérdést, de mindjárt meg is válaszol rá: „Igaz! De míg ama nagyok városi érdekeket mozdítanak elő, és dicsőíti őket érte a provinczia, eddig a mi nagy Dérynénk nemzeti ügyért fáradott, a magyar kultúra többi úttörőivel együtt!" Sajnálatosnak tartja azonban, hogy Jászberényben nagyon sokan vannak, akik Déryné nevét soha életükben nem hallották, nemhogy azt tudnák, milyen érdem fűződik munkásságához. E mulasztás kiküszöbölésére határozták el, hogy Dérynének emléktáblát állítanak Jászberényben a lakóháza helyén épülő ház falán. Az egykori patikaház helyén ebben az időben épült a Neuberger testvérek új háza, s ennek a Főtérre eső homlokzatára tervezte a bizottság az emléktáblát, amelyet adományokból és műkedvelő előadások bevételéből akartak megvalósítani. Az első jótékony célú előadásként Csiky Gergely: Czeczil házassága című három felvonásos színmüvét tervezték bemutatni.22 Az emléktábla felállítása 1887-ben valamilyen okból azonban mégsem sikerült. A tervet csak 1929-ben a Jászberényi Keresztény Nőegylet valósította meg, amikor fennállásának 50 éves évfordulója alkalmából egyszerre hat, művészien tervezett, bronz indákkal és pálmaágakkal díszített emléktáblát állítottak fel a város nagy művészei emlékére. Köztük az egyik Déryné emléktáblája volt, amelyet a Gazdasági Takarékpénztár Déryné utcai épületén helyeztek el. Az avatási ünnepségen az emlékbeszédet Fáy Szeréna, a Nemzeti Színház örökös tagja és Géczy István, az Országos Színész Egyesület elnöke tartotta. Déryné emléktáblája fölött kör alakú keretben egy márvány relief, a színésznő közismert arcképével, a táblán a következő szöveg állott: ITT SZÜLETETT INNEN INDULT IRDATLAN UTAKRA DÉRYNÉ SZÉPPATAKI RÓZA 1793—1872. DICSŐSSÉGGÉ VÁLT AJKAIN A MAGYAR SZÓ, A MAGYAR DAL SZÍNMŰVÉSZETÜNK HALHATATLANJÁNAK EMLÉKÉRE. AJÁSZBERÉNYI KERESZTÉNY NŐEGYLET 1943-ban országszerte megünnepelték Széppataki Róza születésének 150. évfordulóját, s a jászberényiek igencsak nehezményezték, hogy a megemlékezések során nagyon kevés szó esett szülővárosáról, pedig hát ,f)érynét a Jászság adta az egész magyarságnak' — írta Bognár Gyula az Ugar című lapban megjelent cikkében. A szerző úgy vélte, hogy a hibát önmagunkban kell keresni. Bár a Keresztény Déryné emléktáblája az OTP falán 21 SUGÁRNÉ KONCSEK Aranka 1992. 8. (kézirat) 22 Jászberény és Vidéke, 1887. július 24. VIII. évf. 30. szám 228
