Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Botka János–Botka János Hunor: Mezőtúr régi–új jelképei I.
a túri temető egyik fejfája alá rejtették el. Mindezek mellett a HELYSÉG PECSÉTJE, használata demonstrálta elsősorban a város törvényes létét, ez adott jogi alapot az intézkedések, döntések meghozatalához, a megállapodások megkötéséhez. Esetleges elvesztéséről semmilyen forrásban nem történik említés.89 Sajnos a város XVI—XVII. századi matriculája viszont 1710 körül elveszett. Az újakat 1714-től kezdte vezetni Püspöki Süllye János.90 Szükségét érezzük, hogy ezúttal is rögzítésre kerüljenek azon mezőtúri személyek nevei, akik az említett évtizedekben leginkább járulhattak hozzá a népesség kontinuitásának fennmaradásához és a mezőtúri tudat továbbéléséhez.91 A város főbírói tisztét töltötte be: Busi Gáspár (1694), Pályi Márton deák (1695), Busi Gáspár (1699), Nyíri János (1699), Szilasi Boldizsár (1700), Szűcs Péter (1701), Kasos István (1702), Szűcs Gergely (1703), nemes Vászon János (1704), Varga Gáspár (1705), Csípés István (1706), Pap István (1707), Kasos István (1708), Szűcs Gergely (1709-1710), Bordács János és nemes Polgár István (1711. fél-fél évig), Busi Gáspár (1712), nemes Csekő György (1713), nemes Törő András (1714), Pap István (1715), Száraz János (1716), Busi Gáspár (1717), Takács István (1718), Száraz alias Busi János (1719), Pap István (1720), Busi Gáspár (1721—1722), Száraz alias Busi János (1723), Pap István (1724), Busi András (1725), nemes Törő András (1726), Kasos István (1727), ...Szalai István (1735)... nemes Raduly Mihály (1735), Szűcs János (1738) ...Kun Mihály (1755)... A város jegyzői voltak: Szobi Mihály deák (1685—1702), Simon István (1702—1703), Szobi Mihály deák (1709—1711). A legkiemelkedőbb műveltségű Szobi Mihály volt. Ő kezdte vezetni 1692-től a város legrégibb magyar nyelvű jegyzőkönyvét; a törökkel levelezett, s mint követ megjárta a „Fényes Portát” is; neki köszönhető a város török iratainak rendezése is. Mészáros András is kitűnt munkásságával 1747 és 1764 között. Hat ízben volt a város főbírája is. O szerkesztette a helység statútumát is (1749-ben). Az iskola rektorai a következő személyek voltak: Hetényi Sámuel, (1696), Kábái István (1699), Halasi János (1700), Hetényi Sámuel (1705), Krasznai Márton (1709). Túron 1720-ban már 152 jobbágy és 4 nemes család élt. A város anyagilag is gyorsan talpra állt. Ekkorra pl. a „fegyverjog” címén kirótt összegek megfizetésével megszerezte a maga részére Túrtő egész területét, Kis- és Nagypó puszták egy részét. A földesurak ugyan 1730-tól az addigi éves taxát felemelték, de ez nem vetette vissza azt a mezővárosi megpezsdülést, amelynek kiemelkedő eredménye lett például a VI. Károly császár által 1724. december 2-án adományozott új vásártartási szabadalom, a 4 országos és 2 heti vásár engedélyezésével.92 Ilyen nagyszerű eredmény az ÚJ VÁROSHÁZA 1726-ban történő felépítése is.93 A dokumentumokban ettől az időtől fordul elő a város Mező-Thúr névalakban történő szerepeltetése. A Nagy- Thúr városnév használatáról 1718-ból van az utolsó adatunk. 1721-ben a mezőtúri református templom korábbi birtoklását bizonyító vizsgálati jegyzőkönyv pontjaiban következetesen Tisza-Thúr néven szerepel. 1726-ban Mező-Thur, 1730-ban Mező-Thúr formában említik a várost, amely ekkor természetesen nem rendelkezett sem védőárokkal, sem sövényfallal. Az egybeírt, a ma is autentikus névalak: a MEZŐTÚR 1902-től használatos.94 1720-ban megkezdődhetett az új református templom építése is, amelyre engedélyt csupán néhány hónappal korábban kapott a város a Kállay és a Paluska családoktól. A vármegye csak 1734-ben (!) járult hozzá az építkezés befejezéséhez. Ekkor került rá a réz toronygomb is, akkor még vitorla nélkül. A város egységes elszántsága és áldoMezőtúr virágszimbóluma és a városháza, 2006 (Fotó: Mészáros János) 89 BODOKI FODOR Zoltán—BODOKI FODOR Zsigmond 1978. 27—29. ZSILINSZKY Mihály egy 1688. ápr. 12-én datált levelében találta meg Mezőtúr általunk már ismertetett sigillumát (1617). [Századok. 1869. Pest. 271.] — THALY Kálmán így ír erről: „Zsilinszky M. tagtársunk által közölt rajz után ... tehát e kerek, s lázsiás nagyságú pecsét körirata: TVR VAROSÁNAK PECSETI ANN.(!) 1617. Közepén pajzs, melyben egy virágcserépből (!) öt nagy levelű, tulipánforma virág nő és emelkedik ki.” A rajz (?) a túri levéltár eredeti levelének lenyomata. A levélben Túr városa kezességet vállal a gyulai török rabságából szabadult „Madarász András sarczáért”. [Uo.) 90 FARAGÓ Bálint 1927. 30., BODOKI FODOR Zoltán—BODOKI FODOR Zsigmond 1978. 52. 91 BODOKI FODOR Zoltán—BODOKI FODOR Zsigmond 1978. 28—29., 43—44. 184
