Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Bagi Gábor: A jászok XV. századi szállásainak kérdéséhez
Pohárnok István fiai halála után birtokait vejeinek akarta átjátszani, de unokaöccse Lénárd meggátolta ezt.214 Végül Kürtöt 1460. február 11-én I. Mátyás Rozgonyi Sebestyénnek adta, és a nyár folyamán Debrői Imre is igazolta Rozgonyitól ama 250 forint átvételét, amennyiért Pohárnok István azt elzálogosította.215 Pohárnok végül Cserépvár tartozékait (közte Kürtöt) Rozgonyinak adta királyi jóváhagyással.216 A jászok ugyan 1493-ban zaklatták a Rozgonyiak itteni jobbágyait, de a viszony általában békés volt.217 1523-ban Rozgonyi István Kürtöt is lánya, Katalinra és a Báthoriakra hagyta.218 MEZLI 1391-ben Apáti szomszédja Mezli Balázs, majd 1399- ben Szentandrás határosa.219 A XV. század első felében e család birtoka. 1462-ben I. Mátyás a Mezli Balázs fia György rablás miatti elítélése és kerékbetörése nyomán reá szállt Mezli pusztát Pálóci Lászlónak és rokonainak adta tartozékaival. 1466. július 16-án azonban a budai káptalan jelentette, hogy a Pálóciak iktatásának berényszállási Layk fia László ellentmondott, amiért a király elé idézték. Bár I. Mátyás meghagyta a Pálóciak beiktatását,220 de 1501-ben árokszállási pusztaként említik,221 akárcsak 1570-ben is. SZARVAS Új szász határában, a Szarvashalom és a Szarvas-ér környékén lokalizálták, mellyel a XV. században együtt szerepelt. 1425-ban már szállás,222 sőt 1433-ban Szent György tiszteletére szentelt váci egyházmegyei templomát említik, melynek kegyura az újszászi templomhoz hasonlóan Újszászi Mihály jász és neje Anna.223 Amikor 1462. február 9-én I. Mátyás Újszászt Újszászi Goztán Pál (?), Mihály pap, Mihály és György kérésére Külső-Szolnokból Pest vármegyébe tette át, szintén átkerülhetett,224 mivel 1465. június 3. előtt Újszász (Szász) és Szarvas határa nem volt elkülöníthető a Zagyvarékas felőli oldal megjárá- sakor.225 A század végén már nem említik, Újszászba olvadt be. ÚJSZÁSZ Talán a Szász nevű, 1256-ban említett Zagyva menti föld,226 majd 1347-ben Berend fiai Márton mester és Gergely perelt birtokai egyike.227 1401-ben Alattyán és tartozékai határosa, a jászok Zsigmond királytól kapták meg. 1424 nyarán Zsigmond meghagyja a kunok bírájának és ispánjának, hogy az újszászi jászok kapitányait, Nagy Jánost és fiait (Péter, Miklós, Tamás), továbbá Miklós fia Pétert, Temesvári Miklóst és Péter fia Tamást Újszászban oltalmazzák.228 Egy évre rá István fia János, Miklós fia Péter, Péter fia Tamás szarvasi és újszászi kapitányok tiltakoztak, mert őket a jászok adózásra kényszerítik. Igazolódott ugyan, hogy ők kapták adományba Újszászt és Szarvast, de végül János és Tamás évi 20-20, Tamás 16 forint fizetését vállalta. Erre Zsigmond a kapitányságokat nekik adta, az adó megfizetése és háború esetén 8 tegzes lovas állítása mellett.229 1433-ban Zsigmond király római kíséretében szerepelt Újszászi Mihály és neje Anna, a váci egyházmegyében lévő újszászi Szűz Mária és a szarvasi Szent György egyházak patrónusai.230 1438-ban a Rozgonyiak szászberki iktatásakor Madaras Péter fia Mihály és Ferenc itteni kapitányokat említik,231 majd 1439-ben Péter fia Tamás, János fia György, valamint Péter fiai Miklós és Mihály újszászi és szarvasi jász kapitányoknak Erzsébet királynő kiadta az 1425-ös oklevelet.232 1450. június 15-én Szászi (Újszászi) György neje Erzsébet és gyermekei (Ambrus, Péter, Anna) rokoni szeretetből Szászi Péter fia Mihálynak és fiainak (Miklós, Benedek, Gergely) adták újszászi és szarvasi birtokukat Külső-Szolnokban. A bevezetést az országnagyok a következő évben rendelték el.233 Az év végén a budai káptalan átírta Új szász és Abony határjárását Újszászi Péter váci kanonok, nógrádi főesperes, Újszászi Mihály és Péter részére.234 1 45 8-ban az 1428-as jász privilégiumot Gozthan Pál is kérte Újszászról, míg 1462-ben az Országhok iktatásánál Újszászi Mihály, György és Márton volt jelen.235 1462. február 9-én I. Mátyás Újszászt Újszászi Gozthan Pál, Mihály pap, Mihály és György kérésére Külső-Szol- nokból Pest megyébe tette át.236 Ennek nyomán lassacskán jász szállásból nemesi birtokká vált. Az átcsatolás egy folyamat része volt, mivel 1455-ben a birtokos Kátaiak kérésére Szolnokból Pest megyébe kebelezték át a Káta214 NAGY Iván 1865.11.44. 215 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 70. (Dl. 15432.); MKA Dl. 88350. 216 MKA Dl. 15474—15477., 15491. 217 GYÁRFÁS István 1870. III. 711. 218 SOÓS Adorján 1935. 30., BALÁSSY Ferenc—SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 450., 452., 457., 460.; MAKSAY Ferenc, 1990.1. 360. 219 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 116., 513. 220 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 114—115. (Dl. 72019.); MKA Dl. 15745., 71996., 72003., 72009. 221 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 345.; BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 115. (Df. 210321.) 222 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 583—585.; BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 292. (Dl. 24947., 44235., 86673.) 223 FRAKNÓI Vilmos 1893. 5. 224 MKA Dl. 45000. 225 BENEDEK Gyula 1990. 267—269. (Dl. 280151.) 226 MIZSER Lajos 2001.331., HO VIII. 69. 227 MKA Dl. 1828., 3937., 9921. 228 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 292. (Dl. 86641., 86673.) 229 GYÁRFÁS István 1870—1883. III.. 209., 583—585. (Dl. 24947., 44235.) 230 FRAKNÓI Vilmos 1893. 5. 231 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 255. 232 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998.292. (Dl. 44234.) 233 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 623., BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 169. (Dl. 44603.), MKA Dl. 44603.) 234 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998.293. (Dl. 81937.) 235 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 637., BÁRTFAI SZABÓ László 1938. 229. 236 MKA Dl. 45000. 163
