Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Bagi Gábor: A jászok XV. századi szállásainak kérdéséhez

hály kapitány Szentiván határjárásánál volt jelen.183 1484-ban a borsóhalmi ka­pitányság ügyében szerepelt a Bartha- lyosokkal rokon szentgyörgyi Beke György (Beke Máté és Barthalyos De­meter lánya Ilona fia) és Beke Mihály fia László (Barthalyos Imre lánya Anna gyermeke).184 1540-ben esetleg ide vo­natkoznak a Felsőszentgyörgyhöz kap­csolt adózási adatok. 1551-ben állítólag Ercsi László az alsószentgyörgyi kapi­tány,185 míg 1570-ben Asztaljártó Já­nos.186 1577-ben említik nemes Torsa Antal kapitányt, egyben a kapitányok bíráját és Beke Gergely alsószent­györgyi kapitányt.187 E Szentgyörgyöt Gyárfás többször Gerla, s egyszer Berta néven emliti. Mindenképp az előbbi alak a valószínűbb. Gerla nevű családot Be- rényben 1546 táján említettek, bár Kará­csonyi János alapján nem biztos, hogy személynévként kell értelmeznünk. Gerla falu ugyanis Békés megyében is volt. Ezt Karácsonyi a szláv „grlo” szóból eredeztette, ami szerinte „folyam­torkot, folyamágyat” jelölt.188 Jász szállások a XV. században. Aláhúzva a jász birtokok, nagybetűvel a szállások és falvak, kicsivel a puszták. Vízszintesen satírozva az Aba nem Alattyáni ága birtokaihoz tartozó négy fél puszta feltételezett területe SZENTJAKAB Jászberény délkeleti és Jászboldog- háza nyugati részén, a Jakabi-tó és Jakabi tanyák környé­kén sejthető, 1514-ben magyar birtokként is Boldogháza néven szerepel. Hogy névcsere vagy összeolvadás okozta-e a névváltást, az kérdéses. 1570-ben Szentimrével és Borsóhalmával régtől a herényiek használták.189 5. A XV. században más magyar jogú területen kialakult jász birtokok FÜGEDEGYHÁZ Talán Füged-halom környéki puszta a mihálytelki ha­tárban. 1427. december 17-én Zsigmond Kátai Mihály szolnoki főispán, jász és kun bírónak engedélyezte a Mizsei Lukács fia Péter magtalan halálával Hevesben mizsei és fügedi részei megszállását, majd 1432-ben meg­hagyta Kátai László főispán és testvére Fülöp püspök be­iktatását Mizsébe és a tartozék Szentpáltelke és Füged- egyháza birtokba.190 1444-ben Fügedi Demjén és Ambrus itteni vagy mizsei nemesként Alattyán szomszédai.191 1449. július 28-án Hunyadi kormányzó borsóhalmai jász nemes Barthalyos Imre kérésére Borsóhalma és Mihálytelek faluit, Necsőegyház, Fügedegyház és Lanthó pusztáit Hevesben újra neki, fivéreinek (István, János, Péter) és fiainak (János, Jakab) adta, hogy jász módra éljék. Az iktatásnak 1450. július 26-án Mizsei Péter, Máté és Demjén Fügedegyház miatt ellentmondott, de bizonnyal sikertelenül, mivel 1453. szeptember 15-én V. László ki­rály Barthalyos Imre, valamint felsorolt testvérei és fiai kérésére az 1449-es adományt megerősítette.192 1450-ben Fügedi István Hunyadi kiküldöttje Kürtön, majd 1463-ban Fügedi Thason Jánossal és Fügedi Lászlóval szerepelt Körűn és Fegyvemeken.193 1471. szeptember 23-án Vitéz János esztergomi érsek oklevelet adott ki Mihálytelki Pete János és fia Simon, Pete Péter és fiai (András, Ambrus, Ist­ván, Benedek), valamint Borsóhalmi Barthalyos István fia 183 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 583., 601., 658., 690.; HML ME 404. (N.9. D.7. F.l. Nro.5.) 184 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 684—687., PINTÉR Jenő é. n. 1—2., BENEDEK Gyula 1997. 335—337. 185 BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (MTA Könyvtára, Történeti Ivrét 83.) 186 BAYERLE Gusztáv 1998. 95. 187 BOTKA János 1988. 226. 188 KARÁCSONYI János 1896. II. 123. 189 BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 5—6. (Dl. 18746., Df. 280135.), HEGYI Klára 1988. 29. 190 BALÁSSY Ferenc 1875.246.; BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 130—131. (Df. 250242., 250246.) 191 BENEDEK Gyula 1997. 307. (Dl. 84879.) 192 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 254., 622., TÓTH Péter 1990. 66. 193 BENEDEK Gyula 1997. 313., 322. (Dl. 14327., 15835.) 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom