Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Bagi Gábor: A jászok XV. századi szállásainak kérdéséhez
NECSŐEGYHÁZ újfalu Zagyva-parti puszta, Jászberénytől keletre a Zagyvánál fekszik, a Barthalyosok kapcsán említik. 1449. július 28- án Hunyadi János kormányzó borsóhalmai jász nemes Barthalyos Imre kérésére Borsóhalma és Mihálytelek faluit, Necsőegyház, Fügedegyház és Lanthó pusztáit Hevesben neki, fivéreinek (István, János, Péter), fiainak (János, Jakab) új adományként adta.131 1453. szeptember 15-én V. László Imre kérésére az oklevelet átírta,132 1471. szeptember 23-án Vitéz János esztergomi érsek oklevelet adott ki Mihálytelki Pete János és fia Simon, Pete Péter és fiai (András, Ambrus, István, Benedek, valamint Borsóhalmi Barthalyos István fia Jakab számára Borsóhalma, Mihálytelek, Fügedegyház, Necsőegyház és Lanthó 1449-es adományozásáról.133 RASSANG Jászkisér nyugati határában feküdt, 1421-ben jász szállás Kürt mellett.134 1 43 3-ban Kiséri Benedek jász a helyi Szent György és a kiséri Mindenszentek templom patró- nusa, ki Zsigmond király kísérőjeként a pápához folyamodott Rómában.135 1 43 8-ban a Rozgonyiak hevesi iktatásakor szerepelt Rassang András, 1466-ban Iván határosa Rassangi Simon és Pál.136 1540-ben még 5 forintot fizetett, a bírája 1-et.137 Utóbb kiséri puszta. SZENTKOZMADA1HJÁNSZÁLLÁS Jászfényszaru határában lokalizálták. 1407. október 29- én Zsigmond Négyszállási István fia Kompold és László jászokat a nemesek közé emelte, és engedte, hogy Szentkozmadamjánszállásra foglyokat telepítsenek. 1408. szeptember 26-án Zsigmond meghagyta Kompold és László iktatását Szentkozmadamjánba, amit október 20-án igazoltak. 1409-ben Kompolt négyszállási kapitány Szent- kozmadamjáni néven nyert új birtokot (Kürt), és fivérével utóbb többször így szerepelt.138 1449. január 20-án Négyszállási Kompolt László jász betegségbe esvén Négyszállás és Szentkozmadamjánszállásbeli részeit, Újfalu, Jákóhalma, Kürt öröklött faluval végrendeletileg Négyszállási Bálint, Mihály, Bertalan és János jászoknak hagyta.139 Utóbb Fényszaru pusztája. Lokalizálatlan jász falu a XV. század közepén140 a Négyszállásiak birtokában. 1449. március 2-án a beteg Négyszállási Kompolt László jász Négyszállás és Szent- kozmadamjánszállás részeit, Újfalu, Jákóhalma, Kürt falut Négyszállási Bálint, Mihály, Bertalan és János jászoknak hagyta.141 Utóbb nem említik. 4. Jászok az Aba nemzetség Alattyáni ágának egykori birtokain A Jászság délkeleti részén a jász szállások története szorosan kapcsolódik az eredetileg az Aba nem Alattyáni ága által birtokolt, Alattyán központú birtoktest történetéhez. Az Alattyániakról pár éve Engel Pál írt tanulmányt. Ebből tudjuk, hogy ezek az Abák Kompolti ágának oldalhajtását képezték, amely a XIII. század közepén önállósult. Az ekkoriban említett Aba nembeli Kompoltnak két fia valószínűsíthető, a Kompoltiak őse Kompolt, valamint az Alattyániak és Vaszariak őse Ányos. Ányos fiai közül Kompold 1295-ben Tolna, 1301-ben Bodrog megyei birtokos. E Vaszarinak nevezett Kompolt fia Miklós 1327— 1330 között egy Baranya megyei birtokért pereskedett, majd utód nélkül halt el. Vaszari Kompolt (és fia) javait az Ányos másik fiától, Mihálytól származó Péter örökölte. Ő Ányos fia Mihály fia „Kun” Péterként 1333-ban Tolna megyében pereskedett, ám 1339-ben a Heves megyei Mizse szomszédja, tehát Zagyva menti birtokos is.142 Az ő unokája volt „Kun” Gergely fia László, akinek magtalan halála után 1399-ben a Kompoltiak Luxemburgi Zsigmondnál tiltakoztak, aki az őket illető Alattyánt a Csirke családnak adományozta.143 Ám mivel a nemzetségi ági öröklést csak negyedízig ismerték el, a Kompoltiaknak nem sikerült az örökség megszerzése. Az Alattyáni örökség nagyságára 1401-ben derült fény, mikor Kisidai Csirke Miklós fia Péter, Pólyi Csirke István fia András és Csirke Lőrinc fia János két abaúji birtokáért (hol nemesfémet találtak) Zsigmond király a Külső-Szolnok megyei Alattyánt adta, a tartozék Jánoshida, Kér faluval, Szentjakab, Bodonkút, valamint már Hevesben Szentgyörgy és Ladány pusztákkal (bár inkább csak ezek felével).144 Az Alattyáni leszármazás és rokonság alapján Engel Pál feltételezte, hogy e birtoktest 131 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 622—623., BENEDEK Gyula 1997. 311—312. (Df. 247963.) 132 TÓTH Péter 1990. 66. 133 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 689—690. 134 Uo. 571. 135 FRAKNÓI Vilmos 1893. 5. 136 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 601., 656—659., 715—717. (Df. 210320—210321.) 137 KOCSIS Gyula 2005. 86. 138 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 553., 555., 558—560., 569—572., 575—576., 604., 607., BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 67—69. (Dl. 9586., 11107., 13250., 13283.) 139 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 621—622.; BENEDEK Gyula 1997. 308—309. (Dl. 14228.) 140 Egy ilyen nevű birtokot 1428-ban említenek a Temesköz északnyugati felén lévő kun szállásterületek mellett. GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 213., 558. 141 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 621—622.; BENEDEK Gyula 1997. 308—309. (Dl. 14228.) 142 ENGEL Pál 2000. 127—135. 143 ZSKO 1.659. (Dl. 8461.) 144 ZSKO I. 659. (Dl. 8461.), II. 1. 119—120. (Dl. 96038.), BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 3. (Dl. 83813.) 158
