Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)
Történelem - Bagi Gábor: A jászok XV. századi szállásainak kérdéséhez
magyar birtokként későbbi adományozásukra semmiféle adat sincs, ami szintén korai jász voltukat igazolhatja. APÁTI/JÁSZAPÁTI Noha csak az 1438-as, önmagában nem bizonyító erejű adat alapján soroltuk ebben a csoportba, legalább Nagy Lajos király korától a jászoké. 1390. december 25-én a nádor meghagyta Apáti felosztását Temesvári Miklós jász és rokonai között. 1391. június 30. előtt Temesvári Miklós fia Miklós, egy másik Miklós fia György unokatestvérek, István fia Gazdag György és András fia Márton apátiszállási jászok még I. Lajos osztálya szerint a határt négy részre osztották. Temesvári Miklós fia Miklós részén említették még Dezső fia Gergelyt, Kunnak nevezett János fia Benedeket, Péter fiai Istvánt, Tamást, Györgyöt és Balázst, valamint Terjéninek nevezett Péter fia Gergelyt. A második negyed (feltehetően Chazar) Miklós fia Györgynek, valamint „filio eiusdem Demetrio filio Andreae — filio Nicolai fratribus eiusdem Gregorii — filiorum ipsorum” jutott. A harmadik résznél szerepelt András fia Márton, Miklós fiai János és Lukács, „ Thomae et Emerico filiis Jacobi filiis eiusdem Bakator imo Petro filio Blasi Magni ac Blasio de Bugaz filiis Georgii patruelibus fratribus — Martinas similiter... ” A negyedik rész István fia Gazdagnak mondott Györgyé, és „ et per consequens Joanni filio ac Blasi et Joanni utarinis, imo —filio Andreae, Petro filio Nicolai et Jacobo filio Gregorii fratribus et proximis eiusdem Georgii... " lett.20 21 22 A felsorolásban említett Bakatort Kocsis Gyula az egyik legkorábban ismert jászsági jásznak tartja, akitől — unokája, Imre révén — az apáti Horváth kapitányi családot is származtatja.23 Hild Viktor az oklevél egy jászkiséri változatát is ismerte, ahol András fia Márton, Temesvári Miklós és fia László, Gergely fia István és egy másik (?) Gergely, valamint János fia György, továbbá István, Tamás, György és Balázs fia szerepeltek. 1393-ban temesvári Temesvári Miklós küldte Temesvári Gergelyt, Miklós fia Andrást, András fia Györgyöt és István fiát Zsigmond királyhoz, mivel a négy szállási jászok az apáti határban földeket foglaltak el. Erre az uralkodó többeket is utasított az apátiszállási jászok határainak megvédésére.24 1424-ben Temesvári Miklóst újszászi — majd szarvasi — kapitányként is említik, ami e szállásokkal valamiféle kapcsolatra utalhat.25 1438. június 9-én Apátiról Horváth Imre fia Endrét idézték a Kisér és Apáti közti 1393-as határjárás miatt.26 1450-ben Barthalyos Imre bevezetésekor Apátiszállásról Simon vett részt.27 1466. szeptember 6-ig Szentiván határát Beke Péter,28 Horváth Lukács, Horváth János apátiszállási és más kapitányok Apáti felől is megjárták.29 Esetleg innen származott Apáti Lukács veszprémi (1460), majd egri prépost (1465) is, I. Mátyás király személynöke (1485/6).30 Horváth Lukács apáti kapitány 1493 körül még élt, mivel itt templomot építtetett.31 1501-ben a nemesi, valamint a jász és kun határok megállapításakor e Lukács kapitány özvegye Márta és fia János, Theverkeni Gergely és Benedek, Mócza László kiséri és más kapitányok voltak jelen.32 1540-ben lakói 24, a bírái 3 forinttal adóztak, de volt még 20 szegénye és 15 puszta telke.33 1557-ben jászapáti Horváth János Egerben 200 lovas vicekapitánya,34 míg 1570-ben kapitányai Kaszás Gergely és Tas János.35 ÁROKSZÁL IÁS/JÁSZÁROKSZÁL LÁS Az elődjének tekinthető Árok melléki jászokat 1366-tól említik, amikor Pásztói Domokos fia János mester tiltotta őket Pásztó, Hasznos és Tar élésétől.36 1 3 96. augusztus 21. előtt királyi parancsra az Árokszállás jász szállás és Nánagyörk (Vámosgyörk) között hatáijárást tartottak.37 1423. június 26-án Zsigmond király Sándor árokszállási kapitánynak meghagyta a hevesi Szentandrást használó jászok eltiltását a birtoktól.38 1438-tól igazolhatóan a négy jász szék (vagy kezdemény) egyike. 1458-ban az 1428-as oklevelet kérők közt innen Gallus (?) Sándor tűnik fel,39 de utóbb is említik jász kiváltságok megerősítésénél 40 1480- ban Borsóhalma ügyében az esküdtek közt Árokszállási Zahe (?) György, majd 1492-ben (privilégiumok megújításánál) Orbán árokszállási bíró szerepelt. 1501-ben, majd 1570-ben a Heves megyei Mezli Árokszállás pusztája.41 1540-ben lakói 37, bírái 3 forintot fizettek adóba, volt 19 szegénye és 10 puszta helye.42 Kapitánya 1570-ben Kapitány Mihály.43 20 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 639., 665., 672., 702—703. 21 Nem tudni, hogy a Fodor Ferenc által egykor keresett Ősjászság — azaz a jászok legkorábbi megtelepedési területe a Jászságon belül — létezett-e. Ha igen, akkor az ismert történeti források alapján leginkább ezekkel a szállásokkal tűnik azonosíthatónak. 22 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 513—518. 23 KOCSIS Gyula 2005.23. 24 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 520., HILD Viktor é.n. I. 121—124. 25 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 581. 26 Uo. 603. 27 Uo. 254., 690. 28 Ő esetleg lehetett alsószentgyörgyi kapitány is. Lásd ott! 29 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 286.; HML ME 404. (N.9.D.7.F.I. Nro.5.) 30 KOVÁCS Béla 1983.23. 31 GYÁRFÁS István, 1870—1883. III. 323—324., 332. 32 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 344.; HML ME 405. (N. 9. D. 7. F.l.Nro. 7.) 33 KOCSIS Gyula 2005. 83. 34 Uo. 23. 35 BAYERLE Gusztáv 1998. 95. 36 GYÖRFFY György 1987. III. 67. 37 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 526—527., BENEDEK Gyula 1996. 328—329 (Dl. 8177.) 38 HML ME 212. (N.6. F. 1. Nro.2.) 39 GYÁRFÁS István 1870—1883. III. 269., 637—638. 40 GYÁRFÁS István, 1870—1883. III. 665., BENEDEK Gyula—Z. ZSOLDOS Mária 1998. 59., 63. (Dl. 9270.) 41 GYÁRFÁS István, 1870—1883. III. 689., 704. 42 KOCSIS Gyula 2005. 86. 43 BAYERLE Gusztáv 1998. 95. 152
