H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)
Bagi Gábor: Szolnok vára a Rákóczi-szabadságharcban
vezérőrnagy, és addigi ezrede tulajdonosa. 1704 tavaszán altáboraagyi, 1707 tavaszán pedig lovassági tábornoki kinevezést nyert. Jellemző, hogy 1710 őszén Pálffy megérkezéséig ő volt a magyarországi császári hadak főparancsnoka. 1711 áprilisában I. József császár őt akarta, a szerinte „tehetetlen" Pálffy helyére kinevezni, ám az uralkodó halála, és Savoyai Jenő herceg pártfogása miatt Pálffy megmaradt beosztásában, és Károlyival kidolgozhatta a szatmári béke tervét. Utóbb magyar nemességet szerzett. Cusaniról az erdélyiek utóbb jótevőjükként emlékeztek meg, mivel ottani főparancsnokként a magyarokkal való viszonyát a korrektség és jóindulat jellemezte. 78 A fejedelem a támadás hírére Károlyit Eger és Szolnok közé, a Jászságba rendelte, hogy mindkét erőd segítségére lehessen. A Szolnokon hiányzó muníciót azonban nem tudta pótolni, s csak az Egerből történő átszállításban reménykedhetett. Úgy vélte, faltörő ágyúk megérkezéséig Szolnok védhető, és ha az őrség csak a készletek fogytáig tartja magát, már megtette a kötelességét. Fontosabbnak tekintette Szolnok, mint Eger védelmét, de — bár mindkét helyen kevés volt az ember — már nem tudott több katonát küldeni. Érsekújvár elestekor egyébként Rákócziban felötlött Szolnok feladásának, és az őrség kivonásának terve is, de ezt utóbb elvetette. 79 Károlyi Jászdósáról október 2-án a Duna—Tisza köze népéhez egy rendkívül kemény, sőt kegyetlen hangú kiáltványt intézett. Ebben felhívta őket, hogy az ellenség elől mindenki költözzön a Tisza mellé, mert akik az ellenséget bevárják, azokat kíméletlenül kardélre hányja, jószágaikat felprédálja, helységeiket felégeti. Látnia kellett viszont, hogy a rábízott sereg jórészt már eloszlott: a dósai táborban összevont 14 kuruc ezred létszáma 15.000 fő helyett mindössze 2846-ra rúgott. 6-án Károlyi utasította Nyúzó Mihály ezredest, hogy a Jászságban abrakot, szénát gyűjtsön, és azt Szolnokba vigye. Bár nem hitt az ellenség támadásában, de meghagyta, hogy a szolnoki őrségét lovasaival erősítse meg. 80 Rákóczi Károlyit felhatalmazta, hogy a betegeskedő Csajághyt jobb tiszttel leválthatja, ám erre nem került sor. Csajághy október elején még optimista volt. 5-én arról tudósított, hogy a héten a bástyák készen lesznek, csak muníció legyen. A falvakból élelem is érkezett, sőt egyenesen ajánlotta a szükséglet feletti kenyér elszállítását. Úgy vélte, hogy a fölös számú gyalogság is zavart okoz, és 300 jól felszerelt, ellátott ember, megfelelő tiszttel elegendő lesz a védelemhez. Ugyanakkor panaszolta, hogy 25 lovasnál nincs több a várban, a többi mind elszökött. Az őrséget folyamatosan rendezte, és embereinek új ruhát is adatott. 81 A császáriak közeledése hírére felerősödtek a szökések, 78 HECKENAST Gusztáv 2005. 87. Halálát osztrák források 1715/16 fordulójára, míg a családnak az Interneten található nemzedékrendje 1730-ra tette. 79 AR. III. köt. 169—172., Uo. XII. köt. 528—529. 80 CZIGÁNY István 1990. 44., BÁNKÚTI Imre 1996. II. köt. 911—912., Uő. 1998.63. 81 AR. III. köt. 169—172., BÁNKÚTI Imre 1996. II. köt. 908—910., 913—914. 82 A meglepetés talán azzal is összefüggött, hogy Cusani csapatai korábban Gyöngyös felé mozogtak, ám a pestis miatt onnan kénytelenek voltak kivonulni. 292 10-én Csajághy Nyúzó ezredének bomlásáról tudósította Károlyit. Egyik főhadnagyát előző nap embereivel a labancok elfogták, s a szénáért kiküldött, késve visszatérő 100 szekér mellől éjjel az őrség is elszökött. Kevés volt a vágómarha, a só és a bor is. Perényi itt maradt hajdúinak saját költségen köpenyt és nadrágot adatott, de — a hangulat láttán — kérte felmentését a várparancsnokság alól. 13-ra a császáriak Jászberényhez értek, s Csajághy fogolycserében állapodott meg velük. Az egyik elbocsátott rabtól másnap délután tudta meg, hogy Cusani Jászalsószentgyörgynél áll, és Szolnok ostromára készül. 82 A hírre kitört a pánik. Nyúzó, Sőtér és Cseplész ezredesek beüzentek a várba, hogy ők a németet be nem várják, eléggé zavarták őket eddig. Csajághy elkeseredve írta Károlyinak, hogy Szolnok el fog veszni, mert kevés az ember, és azok sem sokat érnek, „bár inkább ide se jöttek volna ". Kérte Károlyi azonnali segítségét, és attól is félt, hogy a német őt örökös rabságra ítéli. Elkeseredve szidta az elfutó lovasokat, akiknek ijedtsége az őrségre is átterjedt. 83 Cusani 15-én ért Szolnok alá. A közben megnyugvó Csajághy e napon azt írta Perényi Miklós egri parancsnoknak, hogy az ellenség létszáma csupán 3—4000 fő, és köztük alig van 4—500 gyalogos. Kérte Perényit, küldjön csapatokat Szolnokhoz, mert 100 lovassal is nagy félelmet okozhat az ellenség között, és jelentős zsákmányra tehet szert. Hamarosan kiderült azonban, hogy tévedett. 84 A császáriak a terep felderítése után megkezdték a vár mozsarakkal való lövetését, bevették a Tisza túlparti sáncokat, és hozzáláttak egy ostromüteg építéséhez. 16-án egész nap folyt a tüzelés, és amikor Cusani este az őrséget a vár és város átadására hívta fel, Csajághy 24 órás fegyverszünetet kért. Ezt másnap (október 17.) reggelig meg is kapta, amikor is Szolnok őrsége szabad elvonulása mellett kapitulált. A császári híradások szerint a védők 400 embernél többet számláltak. Csajághy Szolnok feladása kapcsán utóbb azzal mentegette magát, hogy a császáriak nagy ostromágyúk számára szükséges sáncok készítésébe kezdtek (márpedig az erődítéseket nem ezek tüzének elviselésére tervezték). A fejedelem parancsára embereivel Egerbe kellett volna vonulnia, Deák és Cseplész lovasságával együtt, de oda már nem jutottak be. 85 VII. Szolnok elvesztésének következményei és tanulságai Szolnok elfoglalása után Cusani a várban őrséget hagyott, elrendelve a szükséges javítások elvégzését. 86 Ezután csapatai Egernek fordultak, amelyet több mint egy hónapi ostromzár után szintén elfoglaltak. Ezzel a Közép83 BÁNKÚTI Imre 1996. II. köt. 917-—21. 84 Uo. 921—922. 85 Carl Freiherr von HIPPSICH 1887. 534—535., AR. XII. köt. 536—537. 86 November 25-én Palocsay György kuruc tábornok Károlyihoz írott levelében egyebek mellett arról tudósított, hogy Szolnoknál a tiszai híd mindkét hídfőjét a császáriak sáncokkal megerősítették, „az sáncz palánkai körül, azon kívül árokkal véve, ... fa sánezon kívül, azon belül deszkás kapu, mindenik sánezban lehet húsz avagy harmincz német". BÁNKÚTI Imre 2003. IV. köt. 194.
